Békés, 1904 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

1904. október 23 BÉKÉS 3 ügyében szólal fel. Tudomására jutott, hogy Golián időközben elmezavar miatt elmegyógyintézetbe ke­rült. Fölöslegessé válván az ellene indított fegyelmi eljárás, annak feloldását kéri. Daimel Sándor dr. arról szól, hogy ez ügyben már történt intézkedés. — A beszámíthatóság kér­désének tisztázásáig az alispán három hónapra s kon­­tróba helyezte a szomorú aktát. A közigazgatási bizottság félévi jelentésére vo­natkozó tervezetet vita nélkül elfogadta a bizottság, majd tudomásul vette az állategészségügy állapotára vonatkozó jelentést és néhány községi adókivetés elleni felebbezést intézett el. Dr. Zöldy János főorvos jelentése a közegész­ségügyi viszonyokat kielégítőknek, az előbbi hónap­hoz viszonyítva jobbaknak mondja, mert a heveny ragályos bajokban történt megbetegedések változat­lan száma mellett az ezekben történt halálozások százaléka 3 százalékkal csökkent. Leginkább a légző és emésztő­szervek hurutos betegségei fordultak elő, leggyakoribb halálozások pedig a bélhurut és tüdő­vész voltak. Szeptemberben előfordult a diphteria 20 megbetegedéssel, 5 halálozással, a vörheny 64 eset­ben 12 halálozással, a kanyaró 10 esetben 2 halá­lozással, a hasi hagymáz 47 esetben 9 halálozással, a gyermekágyi láz­­ halállal végződött esetben. Uralkodó járvány a vörheny volt, de szelíd lefo­lyással, legnagyobb számmal Dobozon és Orosházán fordult elő. Az óvintézkedések és az­ ellenőrző vizs­gálatok foganatosíttattak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek 329 élőn, 7 hullán, orvostörvényszékit pedig 13 könnyű és 7 súlyos testi sértés esetében. Gyógyszerámmal beoltottak 14 diphteriás egyént, a­kik közül 11 meggyógyult, 3 pedig meghalt. A je­lentést a bizottság tudomásul vette. Haviár Lajos kir. főmérnök a szeptember havi útépítési és útjavítási munkálatok előhaladásáról tett jelentést, majd előadta, hogy a biczerei tanyák meg­állóhely nevének megváltoztatása és a szanatórium részére létesítendő megállóhely biztosítása érdekében tárgyalásokat folytat és a legközelebbi ülésre ér­demleges jelentést tesz. Tudomásul vették: A békéscsaba—békés—vésztői vasút ideiglenes engedélyének végleges erővel történt felruházását tudomásul vették, majd az ezen vasút által elfoglalt területek kisajátítási tárgyalására Hoffmann Mihály, dr. Sailer Vilmos bizottsági tagokat és dr. Sál József tb. aljegyzőt küldötték ki. A vasút menetsebességé­nek az utszakeresztezéseknél leendő csökkentése iránt tett előterjesztés ügyében meghallgatják a vasúttár­saság véleményét. Gróf Zselénszky Róbertné kérelmére, egy vas­úti átjáró áthelyezését engedélyezték. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye egyenes adókban 770000 koronával, hadmentességi díjban 10000 ko­ronával kedvezőbb volt, mint a múlt év hasonló szakában. Ugyanő néhány adóügyben beadott feleb­bezést referált. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a múlt hóban visszatért szabadságáról és részt vett a szarvasi tanítóképezde vizsgáin, valamint több ta­nítói járásköri gyűlésen. Javaslatára több iskola és óvoda költségvetését jóváhagyták . A mezőberényi polgári iskolához Mertz Konrádnak és E. Keményfy Katinkának, Orosházán Ravasz Antalnak tanítókká történt megválasztását jóváhagyták, ellenben az Endrődön megtartott óvónőválasztást megsemmisí­tették. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész egész csomó cseléd-, mezőrendőri­ és más apróbb magánügyben beadott felebbezést adott elő, melyekben törvény­szerű javaslatait vita nélkül elfogadták, majd az árvaszéki elnök és a kir. ügyész szokásos havi je­lentéseinek meghallgatása után az ülés véget ért. Hírek. Előmunkálati engedély. A m. kir. kereske­delmi minister Márkus Ágoston mérnöknek, a Gyoma — Endrőd—Kondorosi vasútvonalra előmunkálati en­gedélyt adott. Elnökök a megyebizottsági tagválasztásokon. Lapunk múlt heti számában közöltük a megyebi­zottsági tagok sorából a folyó év végén kilépő, il­letőleg az új választás alá eső tagok névjegyzékét. Pótlólag közöljük, hogy a legutóbbi törvényható­sági közgyűlés a megejtendő megyebizottsági tag választásokra elnökökül és helyettesekül a követ­kezőket választotta meg: Gyula városban : I. alke­rület. Elnök Schrőder Kornél, helyetteséül Névery Albert; II. alkerület. Elnök dr. Ladics László, he­lyettes Kukla Ferencz ; III. alkerület Elnök dr. Be­­rényi Ármin, helyettes dr. Follmann János. Két­­egyháza községben . Elnök Bőhm Miklós, helyettes Beles Vazul. Békéscsaba községben : I. alkerület. Elnök Fábry Károly, helyettes dr. Margócsy Mik­lós. II. alkerület. Elnök Haan Béla, helyettes dr. Pándy István. III. alkerület. Elnök dr. Sailer Vil­mos, helyettes dr. Urszinyi János. IV. alkerület. Elnök Sztraka György, helyettes dr. Kerényi Soma. Gyoma községben : Elnök : Garzó Gyula, helyettes Debreczeni Endre. Endrőd községben: Elnök Zelinka János, helyettes dr. Uhrin Endre. Békés községben : I. alkerület. Elnök Kny Antal, helyettes dr. Szegedy Kálmán. II. alkerület. Elnök dr. báró Drechsel Gyula, helyettes Lavatka József. III. alkerület. Elnök Kratochwill Gyula, helyettes dr. Török Gá­bor. Mezőberény községben : Elnök Horváth János, helyettes dr. Kovács László. Szarvas községben : I. alkerület. Elnök gróf Bolza Géza, helyettes dr. Mázor Elemér. II. alkerület. Elnök id. Salacz Fe­rencz, helyettes dr Dancs Szilárd. III. alkerület. Elnök dr. Szemző Gyula, helyettes dr. Fischbein Soma. IV. alkerület. Elnök dr. Haviár Gyula, he­lyettes dr. Glasner Adolf. Öcsöd községben : Elnök Oláh Antal, helyettes Soós István. Orosháza köz­ségben : I. alkerület. Elnök Bulla Sándor, helyettes dr. Bikády Antal. II. alkerület. Elnök dr. László Elek, helyettes dr. Külley Pál. Szeghalom község­ben : Elnök Szabó Sándor, helyettes Sárréti János. Körösladány községben: Elnök dr. Chilkó László, helyettes Kovács Albert. Füzesgyarmat községben : Elnök Borsóc­y Géza, helyettes Kornis Gyula. A köröstarcsa-vésztő-dobozi kerületben : Elnök Szabó János, helyettes Petneházy Ferencz. A csorvás— szentetornya—gádoros—pusztaföldvár—gyulavári­ — békéssámsoni kerületben: Elnök Kozma Gusztáv, helyettes Gremsperger József. A békésszentandrás— nagyszénás—kondorosi kerületben : Elnök Léderer Rudolf, helyettes Darabos Sándor. Munkásházak. A földmivelésügyi minister az orosházi munkáslakásokra a már engedélyezett 12000 koronán felül, még pótlólag 4200 korona és más községekben létesitendő munkás lakások czél­­jaira újabb 12000 korona államsegélyt engedélyezett. Határjárás. Mint már megírtuk, Dr. Fábry Sándor alispán vezetése mellett, Jásznagykunszol­­nok vármegye részéről dr. Benkő Albert várm. fő­jegyző részvételével, folyó hó 17-én a báró Wodi­­aner Albert és társai kérelme folytán, a Békés- és Jásznagykunszolnok vármegye határvonalai alá eső Holt-Körös és Holt Berettyó területén, a várme­gyei határvonal megállapítása végett helyszíni tár­gyalás tartatott, amelyen Mezőtúr, Turkeve, Endrőd, Gyoma községek képviselői az érdekelt ármentesitő társulatok megbízottai is részt vettek. A vármegyei határvonal egyértelmüleg megállapittatott s a további eljárásra az érdekeltek részéről Békés vármegye alis­pánja kéretett fel. Kinevezés: Dankó Dezső gyulai kir. pénzügy­igazgatósági díjtalan számgyakornokot a pénzügy­­miniszter a pozsonyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez díjas számgyakornokká ne­vezte ki. A gimnázium építése, a­mely a sok sztrájk­­mizéria következtében nagy késedelemnek volt ki­téve eddig, most már valósággal gőzerővel halad előre. N. Szabados József vállalkozó mindent elkö­vet, hogy a gimnázium még ez évben teljesen ké­szen legyen, kívül, belül egyaránt. Most a külső munkálatot egészen a földszintig befejezték, úgy. Füstölgő, víg kéményt a Gálné házára, Selymet a Gál Magda sugár derekára. De az oltott rózsa mire kivirágzott: Nem ültek egy padba Magdával a lányok . . . S mire az őszi dér a rózsát megeste : Valami nagy bánat Magdát eltemette. Nincsen szebb virág a pünkösdi rózsánál, Falusi lánynak a magaszőtt ruhánál s Őszszel. Nincs szomorúbb a mogorva, Komor őszidőnél, Mikor más se látszik egy-egy Tömérdek felhőnél. Csupa bánat, csupa kétség A föld is, az ég is . . . Mintha egy nagy könnyé válnék A nagy mindenség is ! Szegény tájnak, mintha örök Nagy kétségbe esve: Fénylő napról, friss tavaszról Reménye se lenne. Óh természet, be sivár vagy Hit és remény nélkül . . . — Ments meg engem Uram Isten Ilyen öregségiül! . . . Nem ez az ősz az én őszöm, Hanem az a másik :­­ Mikor a táj, bágyadtan bár, Mosolyogni látszik . . . S mikor a nagy, ráboruló Csendes lemondásban : Még­ örömét leli egy-egy Maradék sugárban ! Mikor minden őszi rózsa Emléke a nyárnak, S van valami költészete A haló határnak. S múlt és jövő reménykedő Merengésre késztet . . . — Én Istenem, ah adj nekem ilyen öregséget! A magyar regény. Ki ismeri a magyar regényt, a magyar alkotó szellemnek ezt az egyik legnagyobb szerű­ termékét? Művelt magyar emberek, a­kik elvé­geztek minden iskolákat, irodalmi férfiak, a­kiknek hivatásuk az írott munkák megismerése és meg­ismertetése, vajjon melyikük merné mondani, hogy ismeri egészében és érti teljesen azt a hatalmas könyvsorozatot, a­mely a magyar regény­­irodalom termékeiből keveredik össze? Nyíltan megvallhatjuk, ha szégyenkezéssel is, hogy a magyar regényirodalmat valójában sem az iro­dalom szőkébb eliteje, sem a műveit nagykö­zönség nem ismeri. Olvastak és olvasnak egy­egy regényírót, egy-egy regényírónak egy-egy művét, de az egész magyar regényirodalomról, arról, a­mely megindult a XVIII. század végén s fejlődvén, egy század múltán már versenyre kelt az európai nagy regényirodalmakkal, a je­lentős litteraturáról nincs képe a magyar művelt világnak. Olvassák báró Jósika Miklóst, egyre gyé­rebben, báró Eötvös Józsefet eléggé, Jókai Mórt sokat, báró Kemény Zsigmondot egyáltalán nem. Pálffy Albertet alig emlegetik, Pulszky Ferencz­­ről, mint regényíróról nem tudnak, Fáy Andrást, Gaál Józsefet, Kuthy Lajost, Beöthy Lászlót, Toldy Istvánt, a múlt század elejének és köze­pének jeleseit teljességgel mellőzik, nem olvassák Tolnai Lajost, ezt az erős vénájú, legegyénibb magyar regényírót, Iványi Ödönt, a kilenczvenes években feltűnt és korán elmúlt erőteljes elbe­szélő tehetséget és teljesen elfeledték Verseghy Ferenczet, a XIX. század első éveinek e szín­­magyar felfogású és irányú íróját, regényével, „A természetes ember“-rel együtt. Egy-egy ki­emelkedő nagy alak elnyomja a többi jelest, delejként magához vonva minden figyelmet és érdeklődést. Mikor pedig a művelt közönség tán végigolvasta már a lenyűgöző nagyok minden alkotását-, akkor a régiek megismerésétől, olva­sásától elvonják őt az újak, a fiatalok, a díszes köntösben köny­vpiaczra kerülő modern történetek és alakok írói, új voltukkal, könnyebb, újabb,

Next