Békés, 1905 (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
XXXVII. évfolyam. előfizetési árak: Egész évre ...____ 10 K — f Fél évre........ „ _ 5 K — f Évnegyedre............. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1905. május 21. r r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilt terek intézendők. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. 22-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. A vármegye májusi közgyűlése a terjedelmes tárgysorozatból következtetve, igen nagy arányú lesz, számos, a vármegye egész közönségét érdeklő fontos ügy kerül tárgyalásra. Már maga az alispáni jelentés, mely a hivatalos lap tegnapi számában jelent meg, oly terjedelmes s nagy tanulmányra valló munka, hogy a tárgysorozat egyik legérdekesebb pontját képezi. Részletesen beszámol a vármegye közegészségügyéről, közbiztonsági viszonyairól s a közgazdasági részben tesz eleget annak a feladatnak, amelyre a törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésében a mezőgazdaság fejlődését gátló okok s azok elhárítására alkalmas módozatok, az intenzív gazdálkodás biztosítását illetőleg nyert megbízatást. A jelentés ezt a kérdést tanulmány tárgyává téve idevonatkozókig főbb vonásaiban a következőket mondja: Szerény nézetem szerint mezőgazdaságunk stagnálása s a legutóbbi években való visszafejlődése egyenként és összhatásukban a következő okokra vezethető vissza : Elsősorban is az alföld szeszélyes és mondhatni minden valószínűséget, melyre a gazda bazírozni tudna, kizáró mostoha időjárására. Ez a szeszélyes időjárás természetszerű oka annak, hogy gazdáink félénk előrelátással a nagy gyökerű kalászosok és a kukoricza termelésére helyezik gazdaságunkban a fősúlyt, melyek a szárazsággal dacolni leginkább képesek s hogy indokolt e félénk előrelátásuk, megmutatta a múlt év, midőn a nagy szárazságban a takarmányfélék és kulturnövények, mondhatni mind kipusztultak s csakis a kalászosok s részben a kukoricza adták meg a gazda jövedelmét. Oka azonban a mezőgazdasági intensivitás terjedésének népünk szertelen földéhsége is, amely mindig csak arra készteti a gazdát, hogy földje holdjainak számát egyre szaporítsa, ahelyett, hogy a meglevőt, az újabb birtokvásárlás költségei helyett hasznos befektetésekkel tenné belterjesebbé és így jövedelmezőbbé. Az intensív gazdálkodás fejlődésének egyik nagy akadálya, lakosságunknak nagyközségekbe való tömörülése is, ami egyenesen ellentétes fejlődése a helyes mezőgazdasági berendezkedésnek. Az alföldet apró falvaknak kellene ellepni, mely esetben nem kellene a gazdának városi lakást és külön tanyát és tanyást tartania, de maga hazulról gazdaságosan intézhetné birtoka kezelését. Ez a természetes elhelyezkedés és fejlődés volt is a jellege az alföldnek a mohácsi vész előtt, midőn például a mostaninál sokkal kisebb népesség mellett, a jelenlegi 27 községével szemben, 72 falva volt Békés vármegyének. Az újabb fejlődés, vagyis az alföldi nagyközségek alakulása, a török hódoltság utáni rész közbiztonsági viszonyoknak s a latifundiumok létesültének természetes folyománya ugyan, de e fejlődésnek a mezőgazdasággal ellentétes és arra káros volta tagadhatta. Akadálya a belterjes gazdálkodásnak újabban az egyre terjedő paraszt socialismus. A munka belterjességétől ma már minden számító gazda tartózkodni kezd, a hirtelen fellépő sztrájkok — munka megtagadások — folytonos munkás torzsalkodások az igy származó jövedelmi többletet nagyon kétessé tevén. Igen nagy akadálya továbbá az intensiv gazdasági berendezéseknek a drága gazdai hitel, annak nehéz megszerzési módja s a személyi hitel igénybe vehetésének a gazdára nézve majdnem teljes hiánya. Továbbá az adó sokasága és nagysága, amely a földbirtokokat terheli s így a gazdát a jövedelmezőbb befektetésekben gátolja. És hogy mindenre rámutatni igyekezzünk, oka bizony még mind e tárgyi okokon kívül gazdálkodásunk lassú kulturfejlődésének kisebb gazdáink túlságos conservativismusa, s a kellő szakértelem hiánya. Ha az okokat, melyek vármegyénk mezőgazdasági állapotainak maradiságát és ezzel szerintem mind inkább megnyilvánuló válságát eredményezték, feltárnom sikerült, talán azok orvoslása módozataiban sem fogok nagyot tévedni, ha a következőkre bátorkodom a figyelmet felhívni : Alföldünk szeszélyes és mostoha climájának megváltoztatása módunkban nem állván, annak csapásai ellen leginkább csak a védelmi eszközökhöz folyamodhatunk. Védekezhetünk pedig némileg és momentán, ha földjeinket ősszel mélyen felugarolva vizet fogóbbá, az őszi téli nedvességet elraktározni képesebbé tesszük, mit a kisbirtokos a Sack-eke beszerzésével, a középbirtokos a gőzeke szövetkezetek létesítésével érhet el. Védekezhetünk továbbá az erős trágyázással, a lehető korai vetéssel és a vetésforgóba olyan növények beillesztésével, amelyek a nagy szárazságot a legjobban kibírják. Már nem védekezés, de a hatékonyabb berendezkedés e részben: öntöző csatorna hálózatok létesítése és az egész alföld minél kiterjedtebb befásítása. Ez utóbbi eszközöknek ily czélra alkalmas felismerése késztetett arra, hogy már alispánságom első évében indítványt tettem a mezőgazdasági öntözéseknek megyénkben minél kiterjedtebb meghonosítására, kezdeményezésem folytán létesült a csabai mintaöntöző-telep, mely kitünően tanúsítja a mezőgazdasági öntözés rendkívüli haszonhajtóságát, állandóan munkálkodom azóta is e nagy horderejű feladat előbbre vitelén s csak legutóbbi jelentéseim egyikében vázoltam ama nagyszabású tervezetet, mely szerint vármegyénk összes szikes területei öntözés alá vonatni terveztetnek s mely Lapunk mari. száma 12 oldal. TÁBC1A, Biharfüred barlangjai, langja Oly nagy terjedelmű és oly sok elágazása van, hogy 6—7 órát kell benne eltölteni annak, aki az egészet látni akarja.“*) A barlangnak öt emelete van, sok benyíló és erkéllyel; bútorzatát pedig a cseppkőképződmények oly óriási sokasága alkotja, hogy valamennyit leírni bajos vállalkozás volna ily szűkre mért ismertetés keretein belül. Emeletek szerint csoportosítva a főbb képződmények a Czárán adta nevekkel ezek : Az első emeletre menet találjuk a pizai görbe torony modelljét, a vörös barátok klastromát, Lehel vezér kürtjét, egy csavart alakban kürt formán nőtt cseppkőképződményt, a frigyszekrényt, mely sajátságos rózsaszínben csillogó kristályokkal diszitett hatalmas cseppkőképződmény, a nagy orgonát, melynek sípjait cseppkő alkotja. A második emeleten látjuk a kőpálmát s itt van a barlang három teremcsarnoka, az ebédlőterem, melynek képződményeiben a fantázia könnyen felismeri a lelógó szalámi-rudakat és szalonna-oldalakat ; a díszterem pazar redős függönyzettel és a sötét fátyollal bevont gyászterem. Itt leljük továbbá a harangjáték csar*) Kalauz biharfüredi kirándulásokra; XIX. Éjféli körút. Ahol a szükséges tudnivalókat is meglelhetjük. nokát, melyet azért neveztek így el, mert a csarnokban függő cseppkőlapok csont- vagy fémpálczával érintve, zengő hangot adnak. Egyéb alkotások közül felemlítendő még a második emeleten a szentek szentje, melynek tündöklő fehér falai magnésium-fénnyel megvilágítva, gyémánt módjára ragyognak. A harmadik emeletnek egyetlen helyisége a gyermekkert; innen vezet az út a negyedikre, amelyen van a barlangnak alakjaiban legkápráztatóbb csoportalkotása, az udvari bál, valamint a keresztelő medencze, mely tündérkezek által alakított fodrozatával a barlang legtöbb gyöngédséggel alkotott, legbájosabb mesteri műve. Az ötödik emeleten egy helyiség van csak,Plútó mauzóleuma, melyet gazdag díszítése tesz érdekessé. A másik, méreteire sokkal kisebb, de szintén nagyon érdekes cseppkőbarlang az u. n. Pacifik barlang a Galbinában, melyet Czárán kalauzában a következő szavakkal ír le : „A barlang, melynek kapuboltozata meglepően szabályos alkotása a természetnek, mintegy 450 lépés hosszú s csupán egy kanyargós alagútból áll mellékágak nélkül, miért is az eltévedés lehetősége is ki van benne zárva. Siroling AsXíS haítnos essze 0r70' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó íze miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 44-52 Írta : dr. Lindenberger János. Amíg Biharfüred gyönyörű barlangjait nem láttam, úgy voltam a barlanggal, mint egyik öreg úr ismerősöm: ha Isten szabad napján lehettem, nem bújtam a föld alá. Amióta azonban Biharfüreden a természet e csodás remekeit megismertem, vélekedésem a barlangok felől egészen megváltozott. Nem is csuda ! A bihari hegyek erősen meszes jellegükkel kitűnő helyül szolgálnak a viz alkotó erejének s a viz alkotott is pazar bőséggel a bihari hegyekben. Nincs szándékomban, nem is lehet Biharfüred környékének valamennyi barlangját ismertetni, csak a főbb cseppkő és jégbarlangokat. bihari Azzal kezdem, mely páratlan látnivalója a hegyeknek, a meziádi cseppkőbarlanggal, melyről a bihari hegyek legelső ismerője, Czárán Gyula így ír: „A meziádi cseppkőbarlang az aggteleki után hazánknak legnagyobb, legszebb csepköbar