Békés, 1905 (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-21 / 22. szám

XXXVII. évfolyam. előfizetési árak: Egész évre ...____ 10 K — f Fél évre........ „ _ 5 K — f Évnegyedre­............. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1905. május 21. r r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyilt terek intézendők. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. 22-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. A vármegye májusi közgyűlése a terjedel­mes tárgysorozatból következtetve, igen nagy arányú lesz, számos, a vármegye egész közön­ségét érdeklő fontos ügy kerül tárgyalásra. Már maga az alispáni jelentés, mely a hivatalos lap tegnapi számában jelent meg, oly terjedelmes s nagy tanulmányra valló munka, hogy a tárgysorozat egyik legérdekesebb pontját képezi. Részletesen beszámol a vármegye köz­­egészségügyéről, közbiztonsági viszonyairól s a közgazdasági részben tesz eleget annak a fel­adatnak, a­melyre a törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésében a mezőgazdaság fejlődését gátló okok s azok elhárítására alkalmas módo­zatok, az intenzív gazdálkodás biztosítását illető­leg nyert megbízatást. A jelentés ezt a kérdést tanulmány tár­gyává téve idevonatkozókig főbb vonásaiban a következőket mondja: Szerény nézetem szerint mezőgazdaságunk stagnálása s a legutóbbi években való vissza­fejlődése egyenként és összhatásukban a követ­kező okokra vezethető vissza : Első­sorban is az alföld szeszélyes és mond­hatni minden valószínűséget, melyre a gazda bazírozni tudna, kizáró mostoha időjárására.­­ Ez a szeszélyes időjárás természetszerű oka annak, hogy gazdáink félénk előrelátással a nagy gyö­kerű kalászosok és a kukoricza termelésére he­lyezik gazdaságunkban a fősúlyt, melyek a szá­razsággal dac­olni leginkább képesek s hogy indokolt e félénk előrelátásuk, megmutatta a múlt év, midőn a nagy szárazságban a takar­mányfélék és kultur­növények, mondhatni mind kipusztultak s csakis a kalászosok s részben a kukoricza adták meg a gazda jövedelmét. Oka azonban a mezőgazdasági intensivitás terjedésé­nek népünk szertelen földéhsége is, amely mindig csak arra készteti a gazdát, hogy földje holdjai­nak számát egyre szaporítsa, a­helyett, hogy a meglevőt, az újabb birtokvásárlás költségei helyett hasznos befektetésekkel tenné belterjesebbé és így jövedelmezőbbé. Az intensív gazdálkodás fejlődésének egyik nagy akadálya, lakosságunknak nagyközségekbe való tömörülése is, ami egyenesen ellentétes fejlődése a helyes mezőgazdasági berendezke­désnek. Az alföldet apró falvaknak kellene el­lepni, mely esetben nem kellene a gazdának városi lakást és külön tanyát és tanyást tartania, de maga hazulról gazdaságosan intézhetné birtoka kezelését. Ez a természetes elhelyezkedés és fejlődés volt is a jellege az alföldnek a mohácsi vész előtt, midőn például a mostaninál sokkal kisebb népesség mellett, a jelenlegi 27 közsé­gével szemben, 72 falva volt Békés vármegyének. Az újabb fejlődés, vagyis az alföldi nagy­községek alakulása, a török hódoltság utáni rész közbiz­tonsági viszonyoknak s a latifundiumok létesül­­tének természetes folyománya ugyan, de e fejlő­désnek a mezőgazdasággal ellentétes és arra káros volta tagadhatta. Akadálya a belterjes gazdálkodásnak újab­ban az egyre terjedő paraszt socialismus. A munka belterjességétől ma már minden számító gazda tartózkodni kezd, a hirtelen fellépő sztráj­kok — munka megtagadások — folytonos mun­kás torzsalkodások az igy származó jövedelmi többletet nagyon kétessé tevén. Igen nagy akadálya továbbá az intensiv gazdasági berendezéseknek a drága gazdai hitel, annak nehéz megszerzési módja s a személyi hitel igénybe vehetésének a gazdára nézve majd­nem teljes hiánya. Továbbá az adó sokasága és nagysága, amely a földbirtokokat terheli s így a gazdát a jövedelmezőbb befektetésekben gátolja. És hogy mindenre rámutatni igyekezzünk, oka bizony még mind e tárgyi okokon kívül gazdálkodásunk lassú kultur­fejlődésének kisebb gazdáink túlságos conservativismusa, s a kellő szakértelem hiánya. Ha az okokat, melyek vármegyénk mező­­gazdasági állapotainak maradiságát és ezzel szerintem mind inkább megnyilvánuló válságát eredményezték, feltárnom sikerült, talán azok orvoslása módozataiban sem fogok nagyot tévedni, ha a következőkre bátorkodom a figyelmet fel­hívni : Alföldünk szeszélyes és mostoha climájának megváltoztatása módunkban nem állván, annak csapásai ellen leginkább csak a védelmi eszkö­zökhöz folyamodhatunk. Védekezhetünk pedig némileg és momentán, ha földjeinket ősszel mé­lyen felugarolva vizet fogóbbá, az őszi téli ned­vességet elraktározni képesebbé tesszük, mit a kisbirtokos a Sack-eke beszerzésével, a közép­birtokos a gőzeke szövetkezetek létesítésével érhet el. Védekezhetünk továbbá az erős trágyá­zással, a lehető korai vetéssel és a vetés­forgóba olyan növények beillesztésével, amelyek a nagy szárazságot a legjobban kibírják. Már nem véde­kezés, de a hatékonyabb berendezkedés e részben: öntöző csatorna hálózatok létesítése és az egész alföld minél kiterjedtebb befásítása. Ez utóbbi eszközöknek ily czélra alkalmas felismerése kész­tetett arra, hogy már alispánságom első évében indítványt tettem a mezőgazdasági öntözéseknek megyénkben minél kiterjedtebb meghonosítására, kezdeményezésem folytán létesült a csabai minta­öntöző-telep, mely kitünően tanúsítja a mezőgaz­dasági öntözés rendkívüli haszonhajtóságát, állan­dóan munkálkodom azóta is e nagy horderejű feladat előbbre vitelén s csak legutóbbi jelen­téseim egyikében vázoltam ama nagyszabású ter­vezetet, mely szerint vármegyénk összes szikes területei öntözés alá vonatni terveztetnek s mely Lapun­k­­ mari. száma 12 oldal. TÁBC1A, Biharfü­red barlangjai, langja Oly nagy terjedelmű és oly sok elágazása van, hogy 6—7 órát kell benne eltölteni annak, aki az egészet látni akarja.“*) A barlangnak öt emelete van, sok benyíló és erkél­lyel; bútorzatát pedig a cseppkőképződmények oly óriási sokasága alkotja, hogy valamennyit leírni bajos vállalkozás volna ily szűkre mért ismertetés keretein belül. Emeletek szerint csoportosítva a főbb képződmények a Czárán adta nevekkel ezek : Az első emeletre menet találjuk a pizai görbe torony modelljét, a vörös barátok klastromát, Lehel vezér kürtjét, egy csavart alakban kürt formán nőtt cseppkőképződményt, a frigyszekrényt, mely saját­ságos rózsaszínben csillogó kristályokkal diszitett hatalmas cseppkőképződmény, a nagy orgonát, melynek sípjait cseppkő alkotja. A második emele­ten látjuk a kőpálmát s itt van a barlang három teremcsarnoka, az ebédlőterem, melynek képződ­ményeiben a fantázia könnyen felismeri a lelógó szalámi-rudakat és szalonna-oldalakat ; a díszterem pazar redős függönyzettel és a sötét fátyollal bevont gyászterem. Itt leljük továbbá a harangjáték csar­*) Kalauz biharfüredi kirándulásokra; XIX. Éjféli körút. Ahol a szükséges tudnivalókat is meglelhetjük. nokát, melyet azért neveztek így el, mert a csar­nokban függő cseppkőlapok csont- vagy fémpál­­czával érintve, zengő hangot adnak. Egyéb alkotások közül felemlítendő még a második emeleten a szentek szentje, melynek tün­döklő fehér falai magnésium-fén­nyel megvilágítva, gyémánt módjára ragyognak. A harmadik emelet­nek egyetlen helyisége a gyermekkert; innen vezet az út a negyedikre, amelyen van a barlangnak alakjaiban legkápráztatóbb csoportalkotása, az ud­­­vari bál, valamint a keresztelő medencze, mely tündérkezek által alakított fodrozatával a barlang­­ legtöbb gyöngédséggel alkotott, legbájosabb mester­­i műve. Az ötödik emeleten egy helyiség van csak,­­Plútó mauzóleuma, melyet gazdag díszítése tesz­­ érdekessé. A másik, méreteire sokkal kisebb, de szintén nagyon érdekes cseppkőbarlang az u. n. Pacifik barlang a Galbinában, melyet Czárán kalauzában a következő szavakkal ír le : „A barlang, melynek kapuboltozata meglepően szabályos alkotása a ter­mészetnek, mintegy 450 lépés hosszú s csupán­­ egy kanyargós alagútból áll mellékágak nélkül, miért­­ is az eltévedés lehetősége is ki van benne zárva. Siroling AsXíS haítnos essze 0r70' tüdőbetegségeknél, légzőszervek huru­tos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó íze miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 44-52 Írta : dr. Lindenberger János. Amíg Biharfü­red gyönyörű barlangjait nem láttam, úgy voltam a barlanggal, mint egyik öreg úr ismerősöm: ha Isten szabad napján lehettem, nem bújtam a föld alá. Amióta azonban Biharfüre­­den a természet e csodás remekeit megismertem, vélekedésem a barlangok felől egészen megvál­tozott. Nem is csuda ! A bihari hegyek erősen meszes jellegükkel kitűnő helyül szolgálnak a viz alkotó erejének s a viz alkotott is pazar bőséggel a bihari hegyekben. Nincs szándékomban, nem is lehet Biharfüred környékének valamennyi barlangját is­mertetni, csak a főbb cseppkő és jégbarlangokat. bihari Azzal kezdem, mely páratlan látnivalója a hegyeknek, a meziádi cseppkőbarlanggal, melyről a bihari hegyek legelső ismerője, Czárán Gyula így ír: „A meziádi cseppkőbarlang az aggte­leki után hazánknak legnagyobb, legszebb csepköbar­

Next