Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-07-10 / 56. szám

9 érzésű közönségéhez, mely annyiszor adta tanú­­jelét áldozatkészségének. Adjatok szabadok a ra­boknak. A Csonkamagyarország a Rabmagyaror­­szágnak. Adjatok, hogy az ép Szabadmagyaror­­szágunk mielőbb újra valóság legyen. Keveset kérünk, azt sem ingyen. A jó Isten megelégelve már szenvedésünket, bő aratást igér. A magyar nemzet megméretett s nehéznek találtatott. Bölcs törvényhozóink gondoskodván az ellátatlanokról, a termés hatalmas feleslegét szabadforgalomnak engedik át, hogy elvegye a magyar gazda jutal­mát hűségéért, izzó hazaszeretetéért. E felesleg­ből kérünk az elszakítottak, a rabok, a véreink számára. Ha minden gazda holdankint csak 5 kg. gabonát ajánl fel a legszentebb célra ugyan­azért az árért, melyet a kormány a zár alá vett mennyiségért fizetni fog, úgy minden 5 kg. bú­zával egy kilométert szerzünk vissza Ribmagyar­­ország testéből. Adjatok, még nem késő. Hiszen odaát, hol már nem szabad magyarnak lenni, el­tiltják a Miatyánkot is, mert bensőséges áhítattal imádkoztak: »Da szabadíts meg minket a go­nosztól«. Adjatok ! Szabadítsuk meg őket! Békés­vármegye kormánybiztos-főispánja felkéri a föld­birtokokkal rendelkezőket, hogy ezt a különben áldozatmentes nemes eszmét tegyék magukévá és a kért csekély gabonamennyiség beszolgáltatásá­val járuljanak hozzá az elszakított területen ide­gen járom alatt sínylődő véreink szenvedéseinek és nélkülözéseinek némi enyhítéséhez. A belvárosi róm. kath. elemi népiskola helyiségében julius hó 15-től szeptember hó 1-ig elemi népiskolai tanulók részére összefoglaló ismétlő tanfolyamot nyitok. Behatásokat ugyan­ott, földszinten folyó hó 12., 13. és 14-én dél­előtt 9—12 óráig elfogadok. Fóris Géza, állami tanító. 1220 1—1 Vizbehalt csendőr. Balha József érszalacsi születésű, ref. vallásu 37 éves csendőr julius 4-én a Porre duzzasztón felül, a gyulavárii határ­ban a Fehér-Körös hullámaiban keresett enyhü­lést a tikkasztó hőség ellen. Miután tulhevült testtel ugrott a vízbe, görcsöket kapott és ámbár jó úszó volt, mégis nyomban elmerült. Holttestét csak két nap múlva találták meg. Nagy részvét­tel temették el Gyulaváriban, mint szolgálatát híven és példásan teljesítő, derék vitézt, mély sajnálattal vették körül pályatársai és felebbvalói. A közönség a virágok és koszorúk nagy halma­zával borította koporsóját. Házasságok. Az utóbbi napokban a követ­kező házasságkötések történtek: László Mihály kőmives Derecskei Nagy Rózával, Török István kereskedő Tóth Irmával, Megyaszay Róbert műv. állomásfelvigyázó Denhoff Emíliával. Halálozások­ Gyulán e héten elhaltak : Özv. Csete Ferencné Dézsi Katalin 81 éves, Ágoston Dániel 47 éves, Móka György 74 éves, Szőke István 84 éves, Szilágyi Pál 18 éves, Földesi András 64 éves, Stefanovics Pálné Kreisz Ágnes 61 éves korukban. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru­­gyár R.-t. vasárnap tartotta 1919. évet záró köz­gyűlését dr. Lukács György elnöklete alatt, aki nagyszabású beszéddel nyitotta meg a gyűlést. A beszéd felölelte az országos általános gazdasági helyzet vázlatát, bizonyos történelmi visszapillan­tást nyújtott és sajnáljuk, hogy azt legalább kivonatosan helyszűke miatt nem közölhetjük. A társaság mérlege el lett fogadva, az osztalék 30 koronában kerül kifizetésre.Bár a nagyszerű vállalat túl nőtt a vidéki kereteken és országos elismerésre tarthat jussot. Eddigi alaptőkéjét most újból emeli és pedig 9 millió koronára, melyre vonat­kozó hirdetményt egyidejűleg közöljük is. 30 ezer darab új részvény lett kibocsátva, egyenkint 200 korona névértékben s minden régi részvény után egy darab új vehető át 300 korona lefizetése ellenében. A részvények bemutatóra szólnak, eszerint tőzsdei forgalom tárgyát is képezhetik. A Magyar Tőzsde új száma közli Rubinek Gyula és Korányi Frigyes miniszterek nyilatkoza­tát. Cikkeket közöl a lap az Adria, a Felső­magyarországi bánya, a Déli vasút stb. tranz­akcióiról, az első magyar vasbetonhajó vízre­­bocsátásáról stb. A lap szerkesztősége és kiadó­­hivatala Budapest, Izabella­ u. 43. sz. alatt van. Felhívás Felhívjuk a n. é. közönség figyel­mét mai lapunkban megjelent »Elite fűző­szalon« hirdetésre. A tulajdonos éveken át külföldön szerezte tapasztalatait, a legkényesebb igényeket is kielégíteni képes. A nagyérdemű hölgyközön­ség pártfogását kéri az Elite fűző­szalon Békés­csaba Tátra­ utca 4. 1227 1—4 Békét Csakis 16 éven felőliek nézhetik meg szombaton és vasárnap a Király mozgó3zinházban „A senki leánya“ Richard Skowrornak regénye után készült négy felvonásos társadalmi drámát. A főszerepekben : Irmgard Bern, Reinhold Schün­­zel és Paul Hartmann exzellál, míg a Maxim-film­­gyár pazar kiállításban hozta ki ezt az ezidei leg­nagyobb attrakcióját. A­­ kir. országos mozgó­képvizsgáló bizottság ennek a filmnek bemutatá­sát csakis 16 éven felülieknek engedélyezte és ezért a vasárnap délutáni fél 4 órai előadás nem lesz megtartva. A vasárnapi előadások fél 6 és este fél 9 órakor kezdődnek. Hirdetmény: Figyelmeztetem a város közönségét, hogy az Élővíz csatornában való fürdés az alább meg­jelölt hely kivételével, úgy­szintén a jószágoknak abban való fürösztése szigorúan tilos. Aki ezen rendelkezésnek ellenszegül, az ellen a kihágási eljárást haladéktalanul meg kell indítanom, melynek során a Ktk. 83. szakasza, illetve az 1890. t.-c. 137. §-a alapján 8 napi elzárással és 200 korona pénzbüntetéssel fog bűntettetni. Egyben közhírré teszem, hogy a szabadban fürödni szándékozó és úszni tudó közönség fürdő­helyéül az Élővízcsatornának a Józsefvárosi híd­tól lefelé a német temető hídig terjedő területét jelölöm ki, ahol azonban úszóruha nélkül fürdeni a fenti §§-okba ütköző kihágás terhe mellett szintén tilos. Az Élővízcsatornán levő gyulai felső és alsó körgáti zsilipeknél különösen tilos a fürdés , a legmagasabb büntetést vonja maga után. Gyula, 1920. évi julius hó 6-án. Tanczik, rendőrfőkapitány. Sakk. Nagy átalakulások, döntő elhatározások nap­jaiban kezdte meg működését a halottaiból fel­támasztott »Erkel Ferenc Sakk-kör«. Kulturális életünknek e mozzanat kiemelkedő pontját képezi s ha kitűzött célunkat, mely a legtisztább, a leg­önzetlenebb, csak részben is megvalósíthatjuk, talán nem fog méltánylás nélkül maradni a kez­deményezés nehéz munkájában semmi fáradságot, semmi akadályt nem ismerő két tagtársunknak, Gyöngyössy Sándornak és Bakos Józsefnek a sakk két tehetséges emberének ambíciója. Ha nekik élvezet volt a szervezéssel járó nehézségekkel meg­birkózni, a város kultur­közönségének kétszeres kötelessége sakkéletünk minden megnyilvánulását olyan érdeklődéssel kisérni, mely célunk erkölcsi nívójának megfelel, mert a részvétlenség, a sovi­­­­nista nemtörődömség megnehezíti munkánkat, visszafejleszti kultúránkat. A »Békés« múlt számában röviden vázolt újáalakuló gyűlés kimagaslóbb eseményeit az alábbiakban közöljük: Elnöklő Dobay Ferenc indítványára a köz egyhangú felkiáltással a következő tisztikart választotta meg. Alelnökök: Bartos József és Antalóczy Nándor, igazgató: dr. Torkos Kálmán, ügyész: dr. Hoffmann Károly, pénztáros: Szi­lágyi Gábor, titkár: Bakos József, háznagy: Gyöngyössy Sándor, jegyző: Wiszt Konrád. A választmány tagjai lettek : Bartos Gusztáv, Dobay Jenő, Fábián Gábor, Fodor Gyula, Goldmann Kálmán, Györgyi Karácson, dr. Kohn Mór, Maurer Lajos, Scherer Lajos és ifj. Szabó Emil. A számvizsgáló-bizottság tagjai lettek: Dezső, Mayer Zsigmond, és Marik Sámuel.Békés A tisztikar megválasztása után a gyűlés az új tagokat megerősítette tagságukban, többek hozzászólása után elfogadta a kör módosított alapszabályait s végül elnök indítványára jegyző­könyvben megörökítendő dicséretet szavazott meg Gyöngyössy Sándor és Bakos József tagtársaknak a kör újjászervezésében időt s fáradságot nem kímélő ügybuzgóságukért. Ezzel a mindvégig ün­nepi hangulatban tartott gyűlés a késő esti órák­ban véget ért s a tagok eltávoztak egy nagy elhatározással lelkekben, büszkén, ifjan — a kul­túrának felkent harcosai. SPORT: A GyIMTE­—Békéscsabai gy.-e válogatott csapata 5:0 (2:0) Folyó hó 4-én a GyIMTE és a békéscsabai gy. e. válogatott footballcsapata között megtartott mérkőzés a GyIMTE győzel­mével végződött. Dicséretet érdemel a győztes csapat, mert az utóbbi vereségek nemhogy játékkedvét elvették volna, hanem ellenkezőleg, további szorgalmas munkára serkentették. A­ z 1920. július 10. vasárnapi mérkőzésen a munkáscsapat állandóan fölényben volt és szép összjátékának gyümölcse a fenti eredmény. Igen csekély számú lelkes közönség nézte végig a mérkőzést. Nem hagy­hatjuk megemlítés nélkül, hogy eddigi csekély bevételeinkből alig vagyunk képesek kiadásainkat fedezni, ezért reméljük, hogy panaszunk vissz­hangra fog találni a közönség körében, mely remél­hetőleg ezentúl igyekezni fog nehéz helyzetünkön erkölcsi és anyagi támogatásával segíteni. Vasárnap, f. hó 11-én délután háromnegyed 6 órakor a GyAC a Békési Atlétikai Club football csapatával fog barátságos mérkőzést tartani, mely annyival is inkább érdekesnek ígér­kezik, mert papírformák szerint a két csapat kö­rülbelül egyenlő játékerőt képvisel. Folyó hó 18 án pedig a békésiek vendége lesz a GyAC Békésen. Folyó hó 11-én Sarkadon fog játszani a GyIMTE, remélhetőleg jó eredménnyel. Hirdetmény: A Szegedi Orsz. Menekültügyi Hivatal ki­­rendeltségének megkeresése folytán felhívom a helybeli uradalmakat, kereskedőket, iparvállalato­kat, kisgazdákat, kisiparosokat stb. mint munka­adókat, hogy akik menekülteket, úgy férfiakat, mint nőket foglalkoztatnának, ebbeli szándékukat vagy a fenti cimü menekültügyi hivatalnál Szege­den, vagy pedig a városi kiadó hivatalban be­jelenteni szíveskedjenek. 1719-920. M. kir. államr. gyulai kapitánysága. SZÍ­NÉSZIT. Csáky Antal társulatának ezen heti műsorát a folyó saisonban már előadott műveknek ismét­lése töltötte ki. Különösen helyesléssel kell le­szögeznünk az igazgatóságnak azt az eljárását, hogy a színjátszás céljának helyes megértésével nemcsak a nyári saison újdonságokat, hanem iro­dalmi értéket képviselő darabokat is színre hoz és valóságos kulturmissziót teljesít. Különösen áll ez a megállapítás Rákosi Jenő paraszt tragédiájának a Magdolnának megismét­lésére. A darab, négy fő­szereplőjének tragikumát tárja elénk, művészi mese­szövéssel s megrázó erővel. A szereplők hivatásuk magaslatán állottak. Első­sorban Pusztayné alakítását kell kiemelnünk, ki ezen szerepében az ország első színpadának együttesében is megállaná helyét. Spóner Ilonká­ról ugyanezt mondhatjuk. Tökéletes, művészileg kiforrott játékot produkált s a darab változó mil­­lienjének minden jelenésében öntudatos művészi­­ képességét csillogtatta. A kiváló összjátéknak részesei voltak Korda, a Matolcsi pár, Deák s kü­lönösen Miklós György.­­ Az előadást a drámai személyzet legjobb alakításának kell tekintenünk. Szerdán este Farkas Imrének népszerű ope­rettje a Túl a nagy Krivánon volt műsoron, darab komikus jeleneteinek kiaknázásával Vida Ilus A (Ancsura), Sarkadi (Baratye Janó), Diák (Janó) állandó derültségben tartották a nézőteret. Ügyes táncaik, nagyszerű tájszólásuk s kitűnő maszkjuk tökéletes illúsiót keltettek s lelkes és jól megér­demelt tapsokat arattak. Nagyon ügyesen kreálta szerepét G. Mihályi Mariska, ki finom, diszkrét játékával a társulat operett személyzetének érté­kes tagjává fejlődött. B. Paxi Mirgit s Mitolcsi, mint mindig az estén is szép énekeikkel egyaránt hozzájárultak az est sikeréhez. Jól illeszkedtek be az együttesbe Makay, Nagy Laci és Lónyai Sán­dor. A zenekar precíz játékával az általános siker­nek méltó részese volt. Csütörtökön este Ohnet örökszép színművét A vasgyárost játszotta a társulat Sándor Antal vendégfelléptével. A vendégszínész első bemutat­kozása jó fogadtatásra talált s et illetőleg elmond­hatná rá a társulat is Agesilausnak Pharnabacesről mondott szavait: »Vajha egyike volnál a mieink­nek«. Megjelenése, alakja, modora, vérmérséklete jó drámai hőst sejtet benne , a komoly karakterű gyárost tipikusan szemléltette. Magas színvonalon állott Csákyné játéka is és ők ketten lévén a darab tulajdonképpeni főalakja, nagy művészettel foglalták le maguknak szerepük vezető fölényét, melyhez összes játszótársaik a lehető legjobban kooperáltak. Az ilyen szép előadás csak megerő­sít azon ítéletünkben, hogy a jó Sáini előadás a művelt emberiség legelső műélvezete. — A zene­kar közjátékait illetőleg megjegyezzük, hogy a

Next