Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-08-07 / 64. szám

XIII. évfolyam Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Cignla, 1020. augusztus 7 Egyes szám ára 1 korona 61. szám-Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-név Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Egyes szám­ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. LEGÚJABB. Budapest. A kir. ügyészség a tegnapi nap folyamán a Tisza gyilkosság ügyéből kifolyólag a nemzetgyűlés elnökségétől Friedrich István volt miniszterelnök kiadatását kérte. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma déli 12 órakor ülést tart, melyen foglalkozni fognak a kiadatás kérdésével. Friedrich személyesen meg fog jelenni a mentel­mi bizottság előtt és maga fogja kérni mentelmi jogának felfüggesztését. Budapest: A nemzetgyűlés augusztus 5-én tartott ülésén Somogyi István nemzetgyűlési kép­viselő meginterpellálta a miniszterelnököt a kül­politikai helyzet tekintetében. A miniszterelnök az interpellációra adott válaszában közölte, hogy az antant a legnagyobb jóindulatot fogja tanúsítani Magyarország iránt, ha az orosz bolsevista fellé­péssel szemben az antant érdekei mellé áll. Budapest: Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint a bojkott ügyében a kormányhoz ma hivatalos közlés érkezett, mely reményt nyújt arra, hogy a határzár tekintetében a legrövidebb időn belül örvendetes fordulat várható. Lett Pápa: A napokban egy francia missió érke­Pannonhalmára, hol tiszteletükre a főapát bankettet rendezett. A bankett során Krimail francia főmérnök azt a kijelentést tette, hogy azért jöttek Magyarországba, hogy személyes tapasztalat útján szerezzenek meggyőződést arról, érdemes-e na­gyobb tőkét befektetni a magyar államvasutakba, hogy szűk helyreállíthatók legyenek, nem tekintheti a sorsukról való gondoskodást csupán az állam feladatának. Itt a társadalomnak is kell segíteni és minden egyes tagjának munkába kell állania. Érettünk mentek el, hogy szenvedé­seikkel megváltsák a mi békés életünket, nekünk kell őket haza segítenünk. Ez kötelessége mind­nyájunknak. Egyesüljön ma a magyar társadalom az áldozatkészség oltáránál. Mindenki rója le nemes adóját vagyona arányában, viselje szivén a sorsukat s legyen rajta teljes erejével, hogy végre haza juthassanak. Olvadjon fel mindenkinek szive a segíteni akarás nemes érzésében, ők legnagyobb kincsüket, a szabadságukat áldozták fel érettünk, adjuk vissza ezt nekik adományaink által. Értse meg mindenki az idők szavát és telje­sítse kötelességét. Csak három napról van szó. E három napon mindenkinek bő alkalma nyilik erre. Kel a szivekkel. Virradjon fel végre a hadi­foglyok hazatérésének napja ! Hosszú sorokban húzódnak északkeletről hazafelé a hadifoglyok. Évek során át a rabság fekete kenyerén éltek, elsza­kítva hazájuktól és családjuktól, messze idegenben sínylődve, ellenséges földön, étlen-szomjan, árva­­fázva, szívükben a honvágy kínzó fájdalmával, reménykedve a nap után, amely megérleli az ő hazatérésüket. Szomorú vándorai a szibériai hómezőknek, az ázsiai sivatagoknak, könnyes szemekkel néznek nyugat felé, és megváltásukat várják. Mennyi min­den késleltette azt a napot, mennyi újabb meg újabb csalódás fájdalma szántotta fel arcukat s a kétségbeesés hányszor adta fel ajkukra a kérdést: «Hát odahaza nem gondolnak ránk ? Nem akarják elősegíteni a mi hazatérésünket ? Senki se viseli sorsunkat a szivén ?» Mi válaszolhatunk erre ? A kommün rombolá­sából újra éledő magyar társadalom a sötétség napjai után végre hozzá­láthatott a véres háború romjainak eltakarításához, s ezzel egyidejűleg az új élet megalapozásához. Hozzá­látott keresztényi sze­­retetétől sarkalva és először is segíteni akar azokon, akik e rémes, nehéz években legtöbbet szenvedtek érettünk. A magyar társadalom hadifoglyaink haza­hozatalát tűzte ki legelső és legsürgősebb felada­tául. A nehéz évek mártírjai nem várhatnak tovább kínzó reménytelenségben. A magyar társadalom Lapunk mai száma 4 oldali M­I­M­M­M. Azt hallom, hogy a tisztviselők egyenruhát kapnak, sőt — úgy hallatszik — a dolog már olyan előrehala­dott stádiumban van, hogy egyik neves festőnket kérték meg az egyenruha tervének elkészítésével. A legnagyobb gondot csupán az anyagbesserlés okossa. Ezt a mélységes gondot látva, mint értel­mes ember, sietek a kínálkozó konjunktúrát ki­használni , felajánlom több évi fáradhatatlan munka után az idők vastagának segítségével meg­konstruált ruhámat. Első látásra azt lehetne hinni, hogy azok a folytonossági hiányok, a­melyek rajta láthatók : foltok vagy pláne lyukak. Ez csak látszat. Az elfogulatlan bíráló megállapíthatja, hogy ezek finoman s ötletesen kidolgozott minták, amelyek élethűen domborítják ki a tisztviselő mai helyzetét. A színe is különös gonddal van kivá­lasztva. Azért sárga, hogy még a sárga irigység se foghassa rá, hogy fekete. Ennek a ruhának kiegészítő részét képezi még egy pár cipő is. Ha ezt elfogadják mintának az »illetékesek«, ezzel a geológusoknak is nagy szolgálatot tesznek. A műveltség mostani dühöngő korában ugyanis, még mindig akadnak feles számmal el­maradt emberek, akik sehogysem akarják elhinni, hogy a föld kerek. Ha ilyen cipőt használnának a tisztviselők még a legátalkodottabb hitetlen is kénytelen lenne elhinni, hogy földünk mint a dinnye, gömbölyű. Ha ajánlatom elfogadtatik, ebből úgy az államháztartásra, mint szerénységemre szép haszon származnék. Az államháztartásra azért, mert igen sok tisztviselőtársam már régen ellátta magát essel a ruhával és cipővel s így tulajdonképen nagyon kevésről kell gondoskodni, én pedig azon a pén­zen, amelyet találmányomért kapnék, vehetnék legalább két girhes malacot, vagy megvehetném egész évi lisztszükségletemet. X. Egyházi hir- Nemeskey Andor békéscsabai róm. kath. prépostplébánosnak előrehaladott korára és súlyos szembajára való tekintettel gróf Széchényi Miklós megyéspüspök Dr. Lindeberger János püsp. helytartóhoz intézett átiratában Bartoss Ferenc gyulai főgimn. hittanárt folyó évi szeptember 1-től a plébánia vikárius adjutorává utódlási joggal kinevezte. Több mint 25 éves lelkipásztori tevé­kenység jutalma ez a kinevezés. Bartoss Ferencet 1893-ban szentelte áldozópappá Schlauch Lőrinc bibornokpüspök. Egy év múltán Békéscsabára került mint segédlelkész, ahonnét 1895-ben hasonló minőségben Gyulára. Itt a főgimn. első hittanára­ként 16 éven át az ifjúság valláserkölcsi nevelésé­ben igazi buzgósággal, rátermetséggel és szeretetre­méltó jósággal, teljesítette nemes hivatását. Érde­meinek elismeréséül időközben szentszéki ülnökké tette meg őt a megyés főpásztor. Egyrészt élénken sajnáljuk körünkből való távozását, más­részt a város egész társadalmának a kitüntető megbízatás fölött érzett őszinte örömét fejezzük ki, amikor kivánjuk : ad multos annos! Előkelő vendégei voltak e héten városunk­nak. Részint átutazóban, részint hivatalos, vagy rokoni látogatás céljából itt tartózkodtak. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyés püspök, dr. Lindenberger János az egyházmegye meg nem szállott részeinek püspöki helynöke, debreceni prépost-plébános és dr. Székely István kanonok, udvari tanácsos, tudományegyetemi tanár és volt egyetemi rektor magnifikus Budapestről. A hadifogoly napok teljes ünnepi prog­­rammja meg van állapítva és minden lehető mó­don reklámírozva. A hármas sorozatból álló ün­nepélyeket augusztus 7-én, szombaton este 8 órakor a színkörben tartandó nagyszabású haza­fias kabaré nyitja meg, melynek műsora a sze­gedi katonazenekar nyitányával kezdődik. Ezután szavalatok, művészi zongorajáték, műdalok, tán­cok, melodráma és színielőadás lesz. Utóbbinak különös vonzóerőt tulajdonít, hogy a szereplők mindnyájan közismert helybeli urak és úrnők, kik az előadásra nagy ambícióval készültek. Szombaton este színház után Velencei éj lesz a Körösön, annak kastély alatti részétől a köhidig. Pontban éjfélkor ugyanitt tűzijáték tartozik s a vezérhajón felvonul a velencei dózsé kivilágított csónakával, melyet számos lampionos gondola követ. A felvonuló gondolákon színművésznők és szín­művészek barbard­ét énekelnek. A sétahajózás­ban a közönség mérsékelt számban részt vehet. Vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház ter­mében matiné rendeztetik, melynek műsora: 1. Dr. Pallmann Péter megnyitója. 2. Bach G-moll szonáta, hegedűn előadja Mann Barna. 3. Lázadj Túrán! Palasovszky Béla költeménye, szavalja Marik Dénes. Beethoven Trió, Schubert Szerenád. Zongorán előadják Szabó Emil, Pauker Hugó és Tóth J. Szünet. 5. Chopin Polonaise. Brahms Magyar táncok. Zongorán előadja Szabó Emil. Erkel. Bánk bán. Bordái. Énekli Matolcsi Béla. 6. Kardal. Előadja a daloskor. Vasárnap délután 2 órakor kezdődik a Göndöcs népkertben a nép­ünnepély, a már ismertetett műsorral, azon pót­lással, hogy az ünnepély keretében és a hadi­foglyok javára a színtársulat délután színielőadást rendez. A népünnepély külön gazdag műsorral, látványosságokkal és eredeti mutatványokkal van előirányozva. A kerti belépődíj felnőtteknek 6 K, gyermekeknek 3 K. Az ünnepélyen katonazene és cigányzene felváltva játszik. Vasárnap este meg lesz ismételve a színkörben a kabaré előadás. Sorsjáték. A gyulai hadifogoly napokat ren­dező b­lzottság az ünnepély anyagi eredményeinek fokozására sorsjegyeket bocsájt ki az alábbi fel­tételek mellett: 1. Kibocsájtva lesz 2000 darab 12 koronás sorsjegy. 2. A sorsjegyek 1-től 2000-ig számmal vannak ellátva és a következő nyere­ményeket biztosítják : 1 drb. 400 K, 3 drb. 200 K, 3 drb. 150 K, 6 drb 50 K, 50 drb. 25 K, 650 drb 12 koronás nyereményt, valamint 600 korona jutalomdijat. A jutalomdij azután a sorsjegy után jár, amely sorsjegy legutolsónak a legnagyobb, de legalább is 50 koronás nyereménnyel lett kisor­solva. 3. A bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy a sorsjegyek és nyeremények számát a szükséghez képest növelje, esetleg csökkenthesse. 4. A sorsjegy felmutatója a sorsjegy jogos tulaj­donosának tekintetik. Énsás 1920 augusztus hő Szilvát és szilvacef­rét veszünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 7—:t:­­ .. 1 : .­­■ : Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzde. 1QAÖ K K *

Next