Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-01-26 / 8. szám

Lik­. évfolyam Nyilttér sora 5 korona.BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K­­­f Hirdetési dij előre fizetendő. Egyes szám ára 1 korona. Gyula, 1931. január 20. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Egyes szám ára 1 korona. 8. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Belpolitikai hírek. A magyar külügyminiszter Gratz Gusztáv nagy vonalakban ismertette a magyar külpolitiká­ban követendő irányelveit. Kifejtette, hogy igen nehéz, sőt veszélyes külpolitikai helyzetünk van, melyet összeszorított fogakkal nagy önmegtaga­­dással és végtelen türelemmel kell fokról-fokra kedvezőbbre változtatni. Ma csak kétféle politika lehetséges: egyik a gazdasági konszolidációt elő­mozdító békés konzervatív politika, másik az ennek felbontására törekvő forradalmi politika. Aki ma új forradalmat, új megrázkódást kezdene, nemcsak egy hajszálat nem javít az adott helyzeten, hanem teljes bizonysággal sírba rántja a megcsonkított országot. A külügyminiszter jelezte, hogy a trianoni békeszerződés alapján áll, a nyugatmagyarországi kérdést pedig reméli ránk nézve kedvezően meg­oldhatni. A miniszter igen melegen nyilatkozott Németország, úgyszintén a lengyeleknek irántunk nyilvánított barátságáról. Kérdéseket intéztek a pártkörben Baranya kiürítésére nézve, valamint az oroszországi vörös veszedelemmel szemben. A külügyminiszter mindkét kérdésben megnyugtató választ adott. Száz szónak is egy a vége, azokon a csapásokon, melyeken most hurcolják a nemzeteket és népeket, csak egy újabb katasztrófához, egy újabb világfelfordu­láshoz juthatunk el. Minél nagyobb előnyökre szert tenni a győzelemből, egészen a legyőzöttek teljes megnyomorításának határáig, elvenni, meg­­szállani területeket, ellenségekké tenni jóbarátokat, de ki nem békíteni a volt ellenségeket, ezek mind egy újabb katasztrófa biztos oszlopai lesznek. Soha nagyobb szédelgés nem folyt a világ­históriában, mint a­melynek mi és szövetségeseink lettünk szerencsétlen áldozatai, a népek önrendel­kezési jogáról és a népek szövetségéről szóló me­sékkel űzött szédelgésnek. Azt mondották, hogy a háború a népek akarata ellen folyik, a népek békességben akarnak egymás mellett élni, az ál­lamfők és diplomaták vetélkedése és játéka a háború, a tehetetlen vezető osztályok a belső válságok fenyegető kitöréseit kölháborúk által akarják elhárítani, a népeknek tehát maguknak kell kezükbe venniök sorsuk intézését és akkor béke, egyetértés lesz a nemzetek között. — Négy éven át vérzett népeink elhitték ezt a mesét, nem úgy, mint a mesében az okos kakas a róka meséjét az örök békéről. Elhitték és elhajtották fegyverüket. Nos hát, ami most van Európaszerte és világszerte, ez az, amit a népek akartak? Ez a béke, ez az egyetértés, ez a népek önrendelkezési joga, ez a népek szövetsége ? Most a népek aka­rata érvényesül, most a népek érdekei irányítják a diplomaták cselekvéseit ? A népek akarnak éhen halni amott a hegyek között és megfagyni emitt a síkságon ? Amerika népei akarnak meghalni gaz­dagságukban, mert nem tudják megvenni termé­keiket és Európa népei akarnak lerongyolódni, mert pénzükért nem adnak semmit ? Ezért vérez­­tünk és kapituláltunk mi és ezért győztek ők ? Soha olyan szembeötlően, soha olyan kézzel­foghatóan nem tapasztaltuk azt, hogy mily kevés bölcseséggel kormányozzák az emberek a világot, mint most. Nem látnak tovább, mint a saját éle­tük, a ma élő nemzedék életének végéig. Még talán addig sem. A pillanatnyi előnyökért, az ideig-óráig tartó hatalomért és dicsőségért oda­dobják számtalan jövő nemzedék életét, boldogsá­gát. De talán nem is a bölcseség a kevés, hanem az erély, az önuralom, a mérséklet. Hiszen felis­merték már a győzők is, Amerika és Anglia, sőt még Franciaországban is sokan, hogy nem helyes úton járnak, hogy saját népeik jövendő nyugalmát vetik kockára, jövő generációk sírját ássák azok­kal a rettenetesen kemény feltételekkel, melyeket a legyőzőitekre szabtak. Belátták ezt, írják és prédikálják minduntalan, de tenni még­sem tesznek semmit. Ahelyett, hogy elsimítanák a mesterségesen felszított ellentéteket, még jobban kiélesítik még azokat is, melyeket a megértés már­­már elsimított volna. Mint ezt fényesen igazolja Nyugat-Magyarország kérdése. Hol itt a hiba, mi lehet annak az oka, hogy a jobb belátás ellenére sem tud felülkerekedni a megértő, békés szellem, a népek közeledése és egyetértése ? Bármennyire paradoxonnak látszik is, de úgy van, hogy azért nem, mert a modern ál­lami berendezkedés nem alkalmas és nem képes mindannak gyors és energikus megvalósítására, mi a millióknak szíve-vágya. A modern parlamen­­tarizmus, melynek erjesztő és bomlasztó hatását mi is szenvedjük évtizedek óta, nem a népek és nemzetek törekvéseinek igazi letéteményese, nem a közérdek igazi megtestesítője, hanem szertefutó különleges és ellentétes érdekek egyszerű össze­gezése, melyben minden rész megtartja a maga külön erejét és értékét és az összesség javára abból semmit sem áldoz fel. Azt, ami mindnyájunknak, jelen és jövő nemzedéknek közös érdeke, soha semmiféle tes­tület fel nem foghatja, akárminő aprólékos gond­dal történjék is annak a testületnek megalakítása. Még kevésbbé rendelkezik egy ilyen testület azzal az energiával, mely a milliók közös akaratának megalkuvás nélküli keresztülviteléhez szükséges. Megérteni és energikusan keresztülvinni a milliók akaratát csak kiváló egyesek, gondviselésszerű nagy államférfiak képesek. Ilyeneknek eljövetelét várja ma a világ minden nemzete. Külpolitikai hírek. Svájcot gazdasági válság izgatja a külföldi pénzek alacsony árfolyama miatt. Miután a le­romlott és mesterségesen lerontott valutájú orszá­gok a svájci magas valutát megfizetni nem bírják, a svájci áruknak nincs vevője s a gyárak készlete vevők hiányában felhalmozódott, a munkát tehát megszüntették. Kivitel nincs, a behozatal pedig egy milliárd frankkal haladta meg az eddigi mér­téket. A szövetségi tanács most óvóintézkedéseket tett a behozatallal szemben. A magyar korona ma Svájcban ismét javult, mert 1 korona Ifi fillérben értékelték a 100 koronásunkat. Hogy vehetnénk mi tehát valamit Svájcból ! B­I EE­K: Felmentett magyar tisztek ,a tisztviselők. Ismeretes még az olvasó közönség előtt a romá­nok vádaskodása, melynek alapján Nagyváradon Cséry ezredest és 7 társát a román haderő ellen szándékolt hátbatámadás vádjával illetve halálra ítélték. A bukaresti semmisítőszék most a vád­lottakat a vád és következményei alól felmentette. Az ősszel jeleztük, hogy a petrozsényi és zsilvöl­­gyi bányászok, köztük a románok is egy nagy sztrájkmozgalomban a román csapatoknak ellen­állottak és köztük valóságos csata fejlődött, mely­ben a bánya román főnökét — aki a magyarok igazságát hangoztatta — a románok agyonlőtték. A zendülésben résztvett szocialista vezetőket, kik­nek túlnyomó része román, most Kolozsvárról Krajovába internálták, ott ítélkeznek felettük. Jegyzőválasztás: Gyulavári község képviselő­testülete folyó hó 22-én választotta meg a Do­bozra távozott Hegedűs Gyula főjegyző utódját. Ritka bizalomról tett tanúságot a község, midőn a főjegyzői állásra egyhangúan Tarján Emil eddi­gi másodjegyzőt választotta meg. Egy képen gra­tulálunk a községnek is, az uj főjegyzőnek is, aki kétségtelenül méltónak fog bizonyulni a derék magyar község lakosságának emez egyhangú bi­zalmára. Megértő, bizalmas, hazafias szellemű együttműködést kívánunk. Ugyanekkor választot­ták meg másodjegyzővé Szabó Géza eddigi segéd­­jegyzőt, az ő helyére pedig Csáky Jenő békés­­sámsoni segédjegyzőt. Az Oktatók Egyesületének február 1-én este a Mozgószínházban megtartandó jótékonycélú irre­denta estélyére az előkészületek nagyban folynak. Tekintettel egyrészt az estély nívós programm­­pontjaira, másrészt pedig városunk közönségének már előre is megnyilvánuló érdeklődésére, előre­láthatólag a siker szép jegyében lefolyó estélyre van kilátás. Az előadást a Komlóban tartandó táncmulatság fejezi be. Lapunk szombati számában az estély teljes műsorát közölni fogjuk. A szerzett értesüléseink alapján megjegyezzük, hogy a rende­zőség külön meghívókat nem küld széjjel. Jegyek előre válthatók a Dobay-féle könyvkereskedésben délután 2—5 óráig. Egy jegy ára 40 K. Az estélyre váltott jegyek a táncvigalomra is érvényesek. Adóügyi póttanfolyam A m. kir. pénzügy­­miniszter múlt hó 30-án kelt körrendeletével a fővárosi adófelügyelőnél, a debreceni, kaposvári miskolczi, szegedi, székesfehérvári, szolnoki, vesz­prémi és zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgató­ságnál a menekültek részére 5 heti időtartamú adóügyi póttanfolyamot fog felállítani. Ezen pót­tanfolyamon részt vehetnek a főiskolai előképzett­séggel rendelkező, valamint a nyolc gimnáziumot reáliskolát tanítóképzőt végzett, felső kereskedelmi iskolai érettségi vizsgát tett, végül katonai vagy gazdasági tanintézetnél végbizonyítványt nyert menekültek, akár ideiglenes alkalmazásban vannak, akár nem. Az alkalmazásban lévők a tanfolyam ideje alatt is rendes illetményeik élvezetében megmaradnak. Ezen tanfolyamnak célja az, hogy az egyes hatóságoknál feleslegessé vált, vagy ott még el nem helyezett tisztviselők végleges alkal­mazást nyerjenek a pénzügyigazgatás terén. A kellően kiképzett szorgalmas minősítésű egyének szolgálati beosztást fognak nyerni az állami és városi adóhivataloknál, községeknél és pénzügyi hivataloknál. Békés vármegye menekültügyi meg­bízottja felhívja a Békéscsaba rt. város területén lakók kivételével mindazon igényjogosultakat, akik a létesítendő adóügyi póttanfolyamon résztvenni kívánnak, hogy irodahelyiségében (Mágocsi­ utca 10 szám) folyó hó 26 és 28-án délután 2—4 óra között személyesen jelentkezzenek és vonatkozó okmányaikat is hozzák magukkal. A vasúti kedvezményeket Hegyeshalmy ke­reskedelmi miniszter előterjesztése alapján tár­gyalta a minisztertanács. A legtöbb efajta ked­vezményt megszüntetik, a bérletjegyek árát 30 százalékkal emelik, a közalkalmazottak és jóté­konyságot gyakorló intézmények kedvezményes jegyei továbbra is érvényben maradnak. A bécs—bukaresti express első vonata szom­baton futott át Békéscsabán. A vonatot a magyar mozdonyoknak egy hatalmas díszpéldánya vitte be Aradra, csupa magyar vasutasokkal. Arad fel volt lobogózva és az állomást nagy tömegek lépték ei, kik lelkesülten ünnepelték­­ az első magyar vas­utat.11 A gyorsvonaton utazott a bukaresti,magyar követség személyzete és a román kereskedelmi miniszter is; a vonat 3 elegáns Fulmann, 3 háló, 1 étkező és a mellékkocsikból állott. Az utasok száma mintegy 80—90 volt. A Békécsaba—Békés közötti motoros vasút most naponkint három gyorsmotort járat. Csabá­ról indul reggel 8, délben 12 és délután 4 óra­kor. Békésről Csabára visszaindul ugyanezen órák­hoz 50 perc hozzáadással. Békésen túl nem köz­lekedik, mivel a Kettős-Körös hidat tatarozzák és a vasúti kocsi nem mehet át rajta. nak A tűzifa. Békés m­egyének és Gyula városa­sincs különb szerencséje a fabehozatallal, mint csonka országunk másik 14 teljes várme­gyéjének. Minden gondos utánjárás, fenyegetés, alispáni feljelentés dacára nem mozdul a fa, me­lyet pénzért, lisztért, kukoricáért, kövér sertésért cserébe vásárolunk, vagy ha jön is, csak úgy, mint az orvosság: félóránkint egy evőkanállal. Szerencsére eddig az időjárás barátunkká szegő­dött, de félni lehet, hogy az időpróféták jóslata bevág és a még ezentúl következő nagy hideg megkeseríti napjainkat, mert elegendő mennyiségű tűzifához semmi reményünk nincs. Gyula város erdejében a miniszter által engedélyezett üzem­­terven felüli fakitermelés a napokban kezde­tét veszi. Lapunk mai száma $ oldal.

Next