Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-02-23 / 16. szám

Liki. évfolyam 10. szám Szerda Gyula, 1931. február 33 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K­­­f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Andrássy és Apponyi belépése a keresztény nemzeti pártba a legjelen­tékenyebb esemény hosszú idő óta politikai éle­tünkben. Okaiban és következményeiben egyaránt olyan jelentőséggel bíró esemény, melyet egész horderejében még nem is tudunk mérlegelni. Mindkét államférfin mögött egyaránt tekintélyes tábor áll, nevük a komoly politikusok előtt nem mindennapi varáz­zsal bír és valóban igen züllöt­teknek kellene állapotainknak lenni, ha ennek a két kiváló államférfiúnak megtérését nem tudná^ valódi értéke szerint megbecsülni és felhasználni hazánk javára. Lehettek tévedések az ő politikai pálya­futásukban, de hogy mindketten mindig a leg­önzetlenebb, a legtisztább hazafiság sugallata sze­rint cselekedtek, a­felől semmi kétség nem lehet. Ez pedig a mi közéletünkben igen sokat jelentő dolog. A keresztény nemzeti pártba való belépé­sük most azt jelenti, hogy mindazok a politikai irányzatok, melyeket valaha követtek közéleti működésük alatt, összefutottak abban a politikai irányzatban, melyet a keresztény nemzeti párt vall és követ. Azt jelenti, hogy mindama törek­vések, melyek e két jeles, sokat tapasztalt és gondolkozott államférfi­ cselekvéseinek valaha is mozgatói voltak, most mind a keresztény nemzeti párt programmjában foglaltaknak. Azt jelenti, hogy azok a politikai eszmények, melyek eléré­sére mindketten egy-egy küzdelmes élet fárado­zásait áldozták, ma a keresztény nemzeti párt elveiben és eszméiben vannak lefektetve és vár­nak megvalósításukra. Az ő csatlakozásuk a keresztény nemzeti párthoz eloszlat minden kételyt, mely talán ma még lakozhatik a leghazafiasabb polgárban is, hogy tulajdonképen melyik párthoz kell csatla­kozni; megsemmisít minden rágalmat és gyanú­sítást, mellyel a keresztény nemzeti irányzatot oly örömmel igyekeztek befeketíteni. A nemzeti irányzat legaggodalmasabb hívei is megnyugod­hatnak, ha Apponyit csatlakozni látják, aki a nemzeti irányzatnak a tévedésekig következetes har­­m08a volt ötven esztendőn át. A liberális irány­zat féltői az abszolút biztosság érzetével nézhetik a keresztény nemzeti irányzat térhódítását és ün­nepelhetik minden diadalát, ha egy Andrássy Gyula approbálja ezt az irányzatot a maga liberalizmusának bélyegével. Természetesen nem a Sándor Pál-féle liberalzmus féltőit kell érte­nünk, hanem a Széchenyi és Deák felfogása sze­rint való liberalizmusért aggódókat. Röviden összefoglalva, e két férfiú elhatáro­zásának meg kell szüntetnie minden további habo­zást a politikai állásfoglalások körül, el kell osz­latnia minden kételyt, bizonytalanságot és félre­értést és egyesítenie kell a haza javáért aggódó és azért önzetlenül dolgozni kész minden pártot, csoportot és egyént. A tizenkettedik órában jutot­tak e férfiak nagy elhatározásukra, a magyar nem­zet számára is itt a tizenkettedik óra a belső ellentétek megszüntetésére, az igazi nemzetmentő és újjáalkotó munkában való önzetlen egyesülésre. MAI politikai hírek. A román lapok híradása szerint az oláhok kártérítési igénye 31 milliárd arany lej, amit már be is jelentettek a jóvátételi bizottságnál. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány szintén ugyanott be fogja mutatni az ellenszámlát. A jugoszláv kormány is bejelentette kárté­rítési igényét a jóvátételi bizottságnál. Ez nem kér többet, mint 9 milliárdos személyes kárpótlás és 17 milliárdot anyagi kárpótlás címén, ami összesen 26 milliárd dinár. Erdélyből furcsa híreket veszünk. Egy ko­lozsvári magyar hírlapot kaptunk, mely arról cik­kezik, hogy Vajda Vojvoda és Popovics Mihály erdélyi hatalmasságok és kidobott oláh minisz­terek a bukaresti parlamentben sarkukban állottak és ki merték mondani: Erdély az erdélyieké! Utóbbi kijelentette, hogy ha a jelenlegi kárhoza­­tos rendszer és korrupció fennmarad, fel fog hang­zani a kiáltás: Adjátok vissza Erdélyt! s akkor vér fog folyni és testvérháború lesz. Belpolitikai hírek. Minden érdeklődés Hegedűs pénzügyminiszter körül összpontosul, aki újabban 8 törvényjavas­latot tett a ház asztalára, melyek végeredmény­ben ugyan egy paragrafusba csavarodnak össze, abban, hogy: fizess magyar! Első a vagyonvált­­ságról szóló törvény, ezt követik a hadiváltságról, a gyufaadóról, a fegyveradó nagyfokú felemelésé­ről és a borte­rmelési adóról beterjesztett javasla­tok. Utóbbi a bornak hektoliterje után az eddigi 14 korona helyett ezentúl 84 korona lesz. Egy új szervezet is létesül, melynek neve Pénzügyi­tanács, amelyben a most előterjesztett új adók és a már eddig elrendelt pénzügyjavítási műveletek minden főhatósági döntési joga egyesül. A bankó­­prés megállítását és a bankjegyek becserélését a miniszter májusra ígérte. HIKE­K: A megszállott részekre lehet szomszédolni. A m. kir. államrendőrség kiállít határszéli úti­­igazolványokat, melyek a két állam között 40 kilométeres sávon belül átkelésre jogosítanak és gyulaiakat illetőleg innen a román megszállott területekre, viszont onnan Csonkamagyarország­­ban ugyanezen távolsági beutazásra 40 kilométerre érvényesek. Az utiigazolványok magyar, francia és román szövegűek. Ezeket Gyulán láttamoztatni kell (vizum) a nem ténylegeseket nyilvántartó kat. osztálynál (Ruff Ferenc ezredes). A Gyula­­varsándnál átkelők a vízumot a Gyulaváriban el­helyezett csendőri osztag parancsnokságánál szerzik meg. Kétezer bü­ntetőparancs. Az új választójogi törvény tudvalevőleg elrendeli, hogy a szavazás kötelező és büntetéssel sújtja azokat, akik a sza­vazástól indokolatlanul távol tartják magukat. A gyulai választási kerületben a legutóbbi nemzet­gyűlési választások alkalmával kétezer választó­polgár — férfiak és nők — tartózkodott a szava­zástól, ezek most mindnyájan pénzbírsággal van­nak büntetve s amint hallják — bűnbánólag fizetnek is. Helyes! Az általános szavazati jog törvényét a nép kérte, — a törvényt a nép hozta és most ha a nép nem él e jogával és kötelessé­gével, hát fizessen, mert ez is benne áll a tör­vényben, amelyet a nép hozott. Uj községi jegyzői és segédjegyzői állások szervezése. A hábom következtében előállott vál­tozások általában a közigazgatás egész vonalán, de különösen a községek igazgatásában oly rend­kívüli helyzetet teremtettek, amely rendkívüli helyzetből természetszerűleg folyó rendkívül meg­szaporodott teendők elvégzésére a községekben rendelkezésre álló munkaerők teljesen elégtelenek­ké váltak ugyanannyira, hogy ha ezen teendők elvégzésére hamarosan újabb munkaerők be nem állíttatnak, a közigazgatás csődje fenyeget. Ily rendkívül megszaporodott teendőket hárít a köz­ségekre az állam megzavart gazdasági rendjének helyreállítása a pénzügyi helyzetének rendbeho­­zása. Ezen munkálatoknál az állam a községek hathatós közreműködését nem nélkülözheti. Reá kell itt mutatni különösen arra, hogy az adótör­vények átalakítása és kibővítése az adóügyi igaz­gatásban és a jövőben hatványozottabb tevékeny­séget fog megkívánni a községi közigazgatástól, illetőleg a községi jegyzőtől. Teljes megnyugvás­sal vesszük tehát a kormánynak azon rendelke­zését, amely meghagyja a törvényhatóságok és alispánok útján az egyes községeknek, hogy ahol csak egy jegyző van és a jegyzői állás szervezve nincsen, a segédjegyzői állás szervezése iránt zá­ros határidőn belül intézkedjék, a népesebb nagy­községekben pedig az adóügyek önálló intézésére, ha eddig, még meg nem történt volna, adóügyi jegyzői állások szereztessenek. Meg vagyunk győ­ződve, hogy a községek is teljes megértést fog­nak tanúsítani s nem gördítenek akadályokat az állami rend megszilárdítását nagyban előmozdító ezen rendelkezései elé. A gyulai Földmivelők Gőzmalma részvény­társasága vasárnap tartotta évi rendes közgyűlé­sét a városházán, hol a társaság tagjai szokatlan, nagy számban jelentek meg és élénk érdeklődés mellett tárgyalták a malom múlt évi nagysikerű működéséről előadott jelentéseket és indítványo­kat, melyekhez igen sokan szólottak hozzá úgy, hogy a délelőtti közgyűlés egyfolytában a délutáni órákra is átterjedt. A mezőgazdasági fölszerelések összeírása és megadóztatásának módozatai fölött ezideig dön­tés nem történt. A földmivelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium közös tárgyalása már folyamatban van s még ezen a héten megjelenik a részletes rendelkezés. Valószínű, hogy a kis­gazdaságok az adó alól mentesítve lesznek. Most épen arról folyik a tanácskozás, hogy a mentesí­tett kisgazdaságok holdszámát mennyiben állapít­sák meg. Kik termelhetnek dohányt? Megjelent a rendelet, mely szerint saját használatra szolgáló dohánytermelésre csak azok kaphatnak engedélyt, akik mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkoznak és földjük megmunkálását saját maguk vagy családtagjaik végzik. Pipadohányt szabad csak termelni, amelyet az engedélyes termelő vagy családtagjai fogyaszthatnak el. Egy családfő 200—250 palánta ültetésére kaphat engedélyt aszerint, hogy hány 16 éven felüli családtagja van. Minden palánta után két koronát kell fizetni. Aki a kincstár javára termel, az saját használatára nem kaphat engedélyt. Befejezik a szalámi gyártást. E hónap dere­kán a szalámi gyártást be kell fejezni. E­miatt a sertés máris olcsóbbá lett. A sertés drágaságát ugyanis az idézte elő, hogy a szalámigyárosok megrohanták a piacot és minden árt megadtak. Tehették mikor a szalámi ára a kereskedésekben 480 korona kilónkint. A gyufaadóra vonatkozó törvényjavaslat legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül. Az adó dobozonkint 10 fillér, a kincstár külön részese­dése 20 fillér lesz. Ezen az alapon az állam éven- Lapunk mai száma 2 oldal.

Next