Békési Élet, 1966 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - SZEMLE
fakadt számos írásának tartalmi és esztétikai elemzésével. A kötet bebizonyítja, hogy a vidékünkön élő urasági dohánykertészek, kisbérlők, részesaratók világának sok reális elemet tartalmazó, művészi ábrázolásával Justh Zsigmond lényegesen többet adott a századvégi irodalom átlagának felszínes, népszínműhangulatot sugárzó parasztképénél. Az író az ezeréves Magyarország görögtüzei mögött is észrevette a nyomort, felismerte a nehéz munka mellett is csak tengődő földmunkások és szegényparasztok emberi értékeit. Egyik novellájában (amely csak francia nyelven jelent meg, itthon nem merte kihívni vele az uralkodó osztály dühét) ő az Orosháza környéki, 1891-es agrárszocialista szervezkedés és forrongás első irodalmi ábrázolója. Ebben az írásában - kortársait megelőzve - gazdasági okokkal magyarázza a megmozdulásokat, és megértően szemléli az erőszakos nagygazda búzáját bosszúból felgyújtó részesaratót. Justh Zsigmond életműve előremutató vonásainak részletes elemzése mellett Elek László könyve kellő teret szentel az író eszmei és művészi gyengéi, több összetevőből kialakult, jórészt kiforratlan maradt, mesterkélt és ábrándos világnézete és célkitűzései vizsgálatának is. Bonckés alá veszi Justh népimádatának román(Kiadja: Szarvas Község Tanácsa V. B. Szarvas 196;. Békés megyei Nyomdaipari munkája. Kner Nyomda, Gyoma) Dr. Tóth Lajos e komoly terjedelmű munkájával a szarvasi nevelőképzés centenáriuma alkalmából emléket állít, mind helyi, mind szélesebb körben, a haladó pedagógusról, aki egyben pedagógus író. Az író e gazdag, mély tartalmú könyvében Benka Gyula emlékével ráirányítja társadalmunk figyelmét a pedagógusra, a pedagógus munkájára. A ma emberéhez, az ifjúsághoz, zömmel atiltus célját, a dekadenciába fulladó arisztokrácia vélt értékeinek megmentését a vitalizmussal teli parasztsággal óhajtott, biológiai keveredés révén. Meggyőzően feltárul az olvasó előtt az is, hogy Justh több esetben, a művészi átformálás helyett, nyers közvetlenséggel jelentkező mondanivalója milyen jelentősen elhalványította alkotásainak esztétikai erényeit. Az író, sajnos, csak élete utolsó 6 évében jutott el az önálló hangig és szemléletig. Ha tovább élt volna, ma talán a magyar próza nagyságai között tisztelhetnénk. Elek László könyvének nincs lényegesebb tartalmi gyengéje vagy tévedése. Arányairól szólva egyetlen kisebb kívánságunk lehetne. Szívesen olvastunk volna még ennél is többet a megyebeli vonatkozásokról. A szerző összegyűjtött anyagának legfontosabb részeit mondja el csak erről. Könyvét általában rendkívül árnyalt, kimunkált esszéstílusban írta meg. Napjainkban eléggé gyakran tapasztalhatjuk a tudományos nyelv elszürkülését, nehézkességét, így a mű ilyen értékeire is fel kell figyelnünk. Elek László nagy felkészültségét, gazdag eredeti kutatásait ismerve reméljük, hogy mielőbb hasonló munkával lép a tudomány és a nagyközönség elé. Dr. Szabó Ferenc pedagógusokhoz szól, ezzel is ápolva a haladó nemzeti és helyi hagyományainkat, feltárva kultúrforradalmunk számára a maradandó értéket. A múlt tapasztalatain keresztül, annak tanulságait leszűrve, kulturális síkon újabb harcra ösztönöz a szocializmus építésének érdekében. A pedagógus családból származó Benka Gyulát, bár korán elvesztette szüleit, a családi körben nyert impulzusok a pedagógiai pálya felé ösztökélik, mely a szarvasi gimnáziumi tanulmányai során érlelődik benne céltudatos törekvéssé. Egyéniségére tanárai gyakoroltak 57 Dr. Tóth Lajos: BENKA GYULA MUNKÁSSÁGA ÉS A SZARVASI NEVELŐKÉPZÉS SZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE