Békési Élet, 1966 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből

A szívós, kitartó, optimista munkaszemléletet sajátíthatjuk el gondola­taiból. Az ismeretterjesztő munka permanens végzésére ad példát. A meg­felelő emberi-pszichológiai viszony kialakítására nyomatékosan felhívja a népművelők figyelmét. Azt hangoztatja, hogy az előadó és hallgatóságának megfelelő viszonya „igen lényeges, igen súlyos és mégis a leggyöngédebb. Iparkodjatok ezen gyöngédséget megőrzeni, mely ha elvész, veszve a cél. Hasonlít ez a hamvhoz a gyümölcsön és a pikkelyhez a pillangó szárnyain. A legkisebb ellenséges érintés letörli azt és oda a gyümölcs friss színe, oda a pillangó bája. Ha e gyöngéd viszony selyemszálai ketté szakadtak, nem a mester és tanítványai vagytok többé, hanem a kénytelenség napszámosai, egy zsarnoknak, a szükségnek rabjai, kik nem a lélek sugallata szerint mun­kálkodnak kedvvel és áldással, hanem teher gyanánt tekintik a munkát". Vajda tehát arra tanít bennünket, hogy szívesen és szeretettel foglal­kozzunk a néppel, értsük meg problémáit. Ehhez igazítsuk ismeretterjesztő előadásaink tartalmát. Bizalmon és megértésen alapuló jó kapcsolatot ala­kítsunk ki hallgatóságunkkal, s így előadásunk nem lesz kiáltó szó a pusz­tában. Mert Vajdáé sem volt az. Példája, munkája, eszméi, útmutatásai átível­nek évtizedeken és évszázadokon. Korunk már megérti szavait. Méltóképpen értékelő magatartása talán a költő, Petőfi Sándor pesszimizmusát is elosz­latja, aki azt írta Vajda sírkövére: Oh természet, viseld gondját e sírnak, Melynek lakója leghívebb fiad, Viseld gondját... ültesd áldás gyanánt Virágaid legszebbjeit reá; Ügy sincs e kornak, nincs hálás keze, Hogy megtegye, ha elmulasztanád ... A ritkán hálás utókor ez esetben azonban kivételt tesz. Vajda Péternek, a magyar tudományos ismeretterjesztés megalapítója elévülhetetlen érdemei­nek emlékére a szarvasi községi tanács Vajda emlékplakettet alapít, melyet a falusi ismeretterjesztésben legkiválóbbak részére kíván átadni a TIT orszá­gos elnökségével egyetértésben. E nemes gesztusban nemcsak a nagyszerű szarvasi hagyomány méltó ápolása, hanem a szocialista tudományos ismeret­terjesztők őszinte megbecsülése is tükröződik. III. Vajda már nem érhette meg eszméinek diadalát, a győzelmes márciusi forradalmat és a következő szabadságharcot. A viharfelhők alól kicsillanó biz­tató napsugárt hamar elborította az elnyomatás vigasztalan sötét felhője. Is­mét legjobbjainkra várt, hogy a megkezdett munkát folytassák, hogy a helyi felvilágosító, népművelő tevékenységgel ébrentartsák a nemzeti öntudatot, és harcoljanak a demokratikus művelődési viszonyok kialakításáért. Ezt a fela­datot hivatásszerűen vállaló és eredményesen folytató, kiemelkedő egyéniség Szarvason a XIX. század második felében BENKA GYULA. Személyében a szarvasi tanítóképzés 1863-ban történő megalapítóját, az ősi gimnázium tanárát és későbbi igazgatóját, valamint több száz neveléstudo­mányi, szépirodalmi, zenei alkotás szerzőjét tiszteljük. Félévszázados, gazda- 92

Next