Békési Élet, 1967 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - Dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején

államformát el akarja törölni és a népszövetség híve, s mint jelöltnek joga van álláspontját képviselni. Ezzel szemben érvként az elnök csak Várkonyi addigi büntetéseit tudta felhozni. A tanúkihallgatás során először a vád tanúit hallgatták ki, a tanú­vallomások elmarasztalták Várkonyit, de ő ügyesen azokat keresztkérdé­sekkel megzavarta és bizonytalanná tette. Várkonyi tanúi ezzel szemben mellette vallottak. „Szépen, oktatóan beszélt, de hogy lázított volna, az ha­zugság. Nem volt abban kérem szeretettel egy makulányi lázítás sem" — mondták. A vád 12 tanújával szemben 31-en vallottak Várkonyi mellett és még újabb 22 tanú állt készenlétben, hogy mellette tanúskodjék. A per beszédében Tóth Ferenc ügyész Várkonyi tanúival szemben a 12 „inteligens" tanú vallomását vette figyelembe. Ezt követte Várkonyi védő­beszéde, amelyben a felmentését kérte. Végül is nagyszerű prókátori mű­ködésének következtében kénytelenek voltak 1 hónap fogházbüntetés ki­szabásával megelégedni. Az ügyész súlyosbításért, Várkonyi pedig törlé­sért fellebbezett. Az ügyet áttették a nagyváradi táblához. A perek után újra sikerült a hatóságoknak a független szocialista mozgalmat visszaszorítani. Ez már megmutatkozott a Független Szocia­lista Párt 1903. január 11-én megtartott bácsszenttamási kongresszusán is. Várkonyi ugyan ezen a kongresszuson még részt vett, de meglehetősen tartózkodóan viselkedett. Ez a tartózkodás bizonyára nemcsak az üldöz­tetések és büntetések egész sorából következett, hanem abból is, hogy a független szocialisták megfélemlített, meggyötört, kiábrándult, kiutat nem találó csoportja az ideális anarchizmus és a krisztusi szeretet, erőszaknél­küliség eszközében kereste a bajok orvosszerét. A független szocialisták 1903 márciusában a kisgazdák számára is la­pot adtak ki, Kisgazda címen, Gyomán. A Kisgazda helyesen hangsúlyozta az első számában, hogy a „kisgazda közönség"-nek a munkássággal kell összetartania, „s ha nem tud a munkássággal összetartani, ő vallja kárát, mert neki van vesztenivalója"­­. Tervbe vették egy kisgazda kongresszus összehívását is, de ehhez nem volt elég erejük. Az 1904-es mezőberényi kongresszuson tovább érződtek a hanyatlás jelei. Ugyan még 19 helység 46 küldöttje jelent meg, de szinte fejetlenség uralkodott, a pártnak nem voltak vezetői sem. Ez a kongresszus ismét foglalkozik a program kérdé­sével, a ceglédi programot fogalmazzák át ugyan, de igen lényeges kérdé­sekben változtatják meg. Különösen a földek bérbeadásának és kisajá­tításának a kérdésében veszít a program radikalizmusából. Napi követe­lések terén egy radikálisnak látszó, de valójában naiv javaslatot fogadtak el, hogy ahol 100-nál több arató dolgozik, ott a tulajdonos kapja a termés 1/10-ét.44 Várkonyi István 1904 februárjában kezdi meg a Budapesten rászabott büntetésének a kitöltését. Közben a nagyváradi tábla márciusra tűzte ki a gyulai ítéletet megfellebbező tárgyalást, ezen Várkonyi természetesen nem jelenhetett meg, de nem jelent meg ügyvédje, Eötvös Károly sem. Itt, az enyhítő körülményeket figyelmen kívül hagyva, a büntetést felemelték 8 hónapra/*5 Ezután, még ez év nyarán, a Földmívelő is megszűnt, a füg­getlen szocialista mozgalom pedig teljesen összezsugorodott Békés megye néhány helységére. Ezek a szervezetek talán végleg eltűntek volna, ha 16

Next