Békési Élet, 1969 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Feldmann József: Kertészeti szakkör Orosházán, a Művelődési Házban

KERTÉSZETI SZAKKÖR OROSHÁZÁN. A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Kertészkedő hagyományok A múlt század vége felé az orosházi határban, a tanyák körül elterjedtek a szőlős­kertek. A jobbágy­világban valamikor minden telekhez szőlőföldet is mértek. Külö­nösen így volt ez a ma is ezt a nevet viselő Szöllős és Gyökeres határrészeken. Jószág­tartás miatt a szőlő a tanyához tartozó legelőn kívül esett és 1/2, esetleg 1 kisholdnyi területet foglalt el. A régi orosháziak általában a fekete kadarkát, kisebb területen a fehér magyart termesztették. A szőlőskerteket alacsony vertfallal vették körül,­­gy órták a lábas jószágtól. Kukoricatörés után szüreteltek. A szüret családi ünnepnek számított, azon a családtagokon kívül a rokonság, jóbarátok is részt vettek. Értették a módját a finom, gyengén kesernyés törkölyös bor készítésének is. A szőlőskertek borát a család egész éven át fogyasztotta. Eladásra senki sem termelt. Borral teli kancsóval, úgynevezett „orondival" kínálták a kedves vendéget. Az orosházi szőlőskertek hosszú időn át díszlettek. Egy-egy telepítés emberöltőn túl is ellátta a családot. A századforduló éveiben azonban ezek a kertek a filoxéra pusztításával tönkrementek. A beteg tőkéket kiszedték, eltüzelték, újakat nem te­lepítettek. A házikerti szőlőművelés szeretete, hozzáértése hasznos hagyományként azonban tovább élt az orosházi nép között. Szórványosan fennmaradt és elterjedt a belterületi telkeken is. A szőlőskerteket pusztító filoxéra-csapás idejére esik a házikerti gyümölcsfák telepítése, a veteményes­kertek felvirágzása. Legtöbb helyen a tanya mögött, vagy a tanya előtt napsütéses helyre, jószágtól védetten ültették a csemetéket. Általában a régi fajtákat kedvelték. Cigánymeggy, spanyolmeggy, hólyagosmeggy, besztercei szilva, lószemű szilva, feketecseresznye, ropogós cseresznye, árpával­ érő körte, bor­ízű alma, nyári selymesalma volt a legelterjettebb. Őszibarack is akadt, de azt magról termesztették. Metszésen, hernyózáson kívül más gondozást általában nem kapott a házikert és csak akkor ápolgatták a fákat, ha a kinti munka megengedte. A gyümöl­csöt is saját fogyasztásra termelték, ha sok termett, sertésekkel etették. Szilvából, meggyből, barackból befőttet készítettek, lekvárt, pálinkát főztek. Az első világháború már befejeződött, mikor az orosházi kertekben megjelentek a nemes csemeték. Zatykó Sándor és Greguss Máté faiskolái messze földön ismertté váltak s természetesen hatással voltak a kibontakozó orosházi kertkultúrára is. Az első lépések Orosházán a TIT rendezésében 1961 őszén gyümölcstermesztési előadássorozat hangzott el. Az előadások visszhangra találtak. Hatásukra 1961 decemberében 14 taggal kezdte meg működését a Petőfi Művelődési Ház kertészeti szakköre. A szak­kör vezetését Baranyai Dezső agrármérnök-tanár vállalta, aki a TIT előadásokat is tartotta. A szakkör természetes módon illeszkedett be a népművelési formák közé. A művelődési házban már akkor természetes volt a termelést segítő kezdeményezé­sek felkarolása. Az első tennivalóhoz tartozott, hogy a kertészkedők megismerjék a nélkülözhe­tetlen tennivalókat. Egész télen át rendszeresen tartottuk részükre a szakmai elő- 12 363

Next