Békési Élet, 1971 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1971 / 1. szám - SZEMLE
mérték. Szakemberek elemezték az érettségik helyi tapasztalatait, a középiskolai irodalomtanítás, fizikatanítás reformjának, az általános iskola számtan-, mértan-, fizika-tanításának tanulságait, a hátrányos helyzetű diákok vallomásait, a serdülők nevelésének nehézségeit. Külön tanulmányban foglalkozott a lap a családvédelmi munkával és a megye szlovák lakosainak kulturális életével. Egy lépéssel távolabb került a helyi problémáktól az a néhány írás, amely a dolgozók munkahelyi védelmével, a háztáji gazdaság jogi szabályozásának vagy az ortopéd megelőzésnek kérdéseivel foglalkozott. De ezek érdemeit sem szabad elvitatni, részint mert kimondatlanul is a helyi tapasztalatok összegeződtek bennük, részint mert elsőrenden a megye népének szolgálatában jöttek létre. Ha arra gondolunk, hogy a háztáji gazdálkodásról 1967-ben írott tanulmány Fehér Lajosnak éppen a megyében 1970-ben tett nyilatkozata után vált nagyon is időszerűvé, ezt a tanulmányt is úgy értékelhetjük, mint a valóság jó szemmel való megfigyelésének bizonyítékát, a Békési Életnek az eleven, kisbetűs élettel való szoros kapcsolatát. Végképpen nincs helyi vonatkozása a válásról, az alkoholizmusról, am i hamis tényállítások büntetőjogi értékeléséről vagy éppen az értekezletekről szóló tanulmányoknak. Nem önmagukban való értéküket vonom kétségbe, hanem csupán helyüket a Békési Életben. De gondolom, ez az adó, melyet, a kiadónak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének kell lerónia, hogy „népszerű tudományos és kulturális antológiát" adhasson ki, mert hiszen „helyismereti folyóiratot" — úgy látszik — nem adhat. Egyáltalán nem tekintem ugyanilyen adónak az Ismeretterjesztés rovat írásait, holott ezek mind a TIT belső munkájáról szóló közlemények. De mennyire érdekesek és fontosak! Egytől egyig nagyon tanulságos általában is, hiszen olyan tárgyakat taglalnak, mint az ismeretterjesztés hatókörét, külön is a történelmi ismeretterjesztés hatékonyságát, a tévé és az ismeretterjesztés kölcsönhatását, a természettudományos műveltség kérdéseit, az orvostudomány és a vallás összefüggését, a múzeumok sajátos szerepét az ismeretterjesztésben, az országjárás különleges helyét szintén az ismeretterjesztésben, az ismeretterjesztés gondjait a fizikai dolgozók körében s hasonlók. A kulturális szociográfia egy-egv adaléka az olyan beszámoló, mint amely József Attila megyei kultuszát vizsgálja az utcanevekről könyveinek könyvtári olvasottságáig, vagy amelyik egy-egy járás, város, falu (Szarvas, Orosháza, Bucsa) ismeretterjesztő munkáját elemzi. Tanulságos az orosházi művelődési otthon kertész-szakkörének életéről szóló híradás is. A természettudomány mintha kissé mostohán lenne a folyóiratban képviselve. A néhány már említett idevágó íráson kívül csak a csabai ionoszféra-mérésekről és a kétegyházi szikesek sáska- meg szöcskevilágáról szólót sorolhatom ide. Ezek is kissé ötletszerűnek tűnnek. Talán érdemes lenne a szerkesztő bizottságnak egy szűkebb szakbizottság megkérdezésével átgondolnia a folyóirat természettudományi kutatásban és ismeretterjesztésben vállalható feladatait, s ennek megfelelően tervszerűen íratni —• számonként egy-egy olyan tanulmányt, mely egyszerre tesz eleget korunk általános természettudományos érdeklődésének és a megye ilyen szemszögű kutatásában felmerülő igényeknek. Alkalomszerű a folyóiratnak a politikai élet nagy eseményeire való reagálása is, mint a már említett nagy évfordulók vagy a pártkongresszusok. De úgy vélem, ezt egy évente háromszor megjelenő „antológiától", különös tekintettel a 20. sz. utolsó harmadában a száz év előttinél is hosszabbra visszaesett „nyomdai átfutás időre" — nem is várhatja senki úgy, mint egy napilaptól elvárható. A Békési Élet tükre a megye művészeti életének is. Rendre beszámolt a legfontosabb kollektív és egyéni tárlatokról, a megye múzeumainak állandó és időszaki kiállításairól. Emellett majd minden számban (ebben is lehetne kissé következetesebb) bemutatott egy-egy festőt (Ezüst György, Koszta Rozália, Lipták Pál, Ruzicskay György, Vidovszky Béla), sőt egy írót (Csoór István) is. Nagyon érdekes Ruzicskaynak a Tessedik életéről készített rajz-sorozata. Kohán György :118