Békési Élet, 1972 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

Véleményem szerint a közművelődési feladatoknak hagyományossá tett keret­ben és formában való végrehajtása a művelődéspolitikai célkitűzések gyorsabban történő elérését eredményezi. A programok egyenlő időközönként — általában évenként — való megrendezése azért előnyös, mert a leendő résztvevők tervszerűen biztosíthatják a szükséges szabadidőt, előre tájékozódhatnak a választott tudomány­ vagy művészeti ág ak­tuális problémáiról, ennek következtében a megbeszélésekbe, vitákba aktívabban kapcsolódhatnak be, s az új ismereteket céltudatosabban sajátíthatják el. A fentiek alapján bátran állíthatjuk, hogy ezekre az új hagyományokra igen nagy szükség van, tehát a kialakításuk érdekében minden adandó alkalmat ki kell használnunk. A politikai és kulturális életünkben számos példát találunk erre vo­natkozólag. A különböző politikai ünnepségek, a Mezőgazdasági Könyvhónap, a Költészet Napja, az Ünnepi Könyvhét stb. megrendezésével kapcsolatos tapasztalatok fel­használásával a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően új hagyomá­nyokat alakíthatunk ki. A továbbiakban néhány szarvasi kezdeményezésről teszek említést. Az Óvónőképző Intézet 1968-ban rendezte meg az Éneklő Ifjúság jubileumi hang­versenyét. Ennek sikere nyomán minden év áprilisában sor kerül Szarvas város és a szarvasi járás kórusainak találkozójára. A Társastánc-pedagógusok és Versenytáncosok Nemzetközi Edzőtáborát 1969-től, a Költészet Nap­ja alkalmából meghirdetett Városi Ifjúsági Szavalóversenyt 1970-től évenként rendezzük meg. A Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napoknak 1969-ben Szarvas város és a szarvasi­ járás adott otthont. Az 1972-től 2 évenként sorra kerülő prog­ram gálaestje a Szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban lesz. Ugyancsak ez az intézmény látja el a házigazda szerepét az 1970-től 2 évenként megrendezendő A paraszti élet című Országos Fényképkiállításon. A színházi előadásoknak és hangversenyeiknek, az évenként megújítható bérletek tulajdonosai számára történő biztosításával, s az úttörők és KISZ-tagok kulturális szemléjének évenként való megrendezésével szintén új hagyományokat alakí­tunk ki. A gyakorlat tanúsága szerint a haladó hagyományok ápolása is adhat indítékot új hagyományok kialakítására. Példaként a fentebb ismertetett Nemzetiségi Napo­kat, a Szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Hetek és a Szarvasi Vajda Péter Pedagógiai Heteket, valamint az 1971 májusában megrendezett I. Szarvasi Székely Mihály Műszaki Heteket említem. (Székely Mihály gépészmérnök, repülőgépszer­kesztő, az első magyar távrepülő Szarvason született.) A szarvasi születésű Bajcsy-Zsilinszky Endre igen értékes életművének aktívabb ápolása és a politikai iroda­lom népszerűsítése érdekében 1972-től minden év októberében — Szarvas fel­szabadulásának évfordulója tiszteletére — megrendezzük a Szarvasi Bajcsy-Zsi­linszky Endre Politikai Könyvheteket. A fentiek ismertetésével az új hagyományok kialakításának szükségességét igye­keztem megindokolni. Minden település akkor jár el helyesen, ha az adott körülmények messzemenő figyelembevételével dönt egy-egy program hagyományossá tétele ügyében és nem vállalkozik — másokat utánozva — erőt meghaladó rendezvények lebonyolítására. A hagyományápolással kapcsolatos közművelődési feladatok A haladó hagyományok ápolása érdekében valamennyi közművelődési intéz­ménynek céltudatosan kell tevékenykednie. Ennek a követelménynek csak akkor tudnak eleget tenni, ha kidolgozzák a hagyományápolás koncepcióját és intézkedési tervben rögzítik a legfontosabb feladatokat. Ezek előrebocsátásával rétérek az általam legfontosabbnak minősített feladatok ismertetésére. I. A népi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a) Az adott település magyar, illetve nemzetiségi néphagyományának folyamatos 19 289

Next