Békési Élet, 1975 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században
Harsányi Sándor, Fekete Mihály, Harsányi János, Farkas Mihály s Szemenyei János mint az illető szőllő tulajdonosok meghatalmazottjai között következőleg köttetett u. m. Kelt Orosházán, Május ién 1859. 25. Lásd a Függelék 12. sz. iratát. 26. Lásd a Függelék 10. sz. iratát. 27. L. Függelék 11. sz. iratát. 28. L. Függelék 20., 21. sz. iratait. 29. HANZÓ: i. m. 22. 30. Lásd a Hetilap 1846. évi 22. számát. 31. ELEK LÁSZLÓ, Justh Zsigmond, Gyula, 1964. 14. 32. Lásd a 27. sz. jegyzetet. 33. EPERJESSY KÁLMÁN, A magyar falu története. Bp. 1966. IJ 2-3. 34. BAROSS KÁROLY, A bánfalvi evangélikus egyház múltja és jelene. Orosháza, 1876. 5. 35.IMPLOM, 1. m. 155. 36. Lásd a Függelék 5. sz. iratát. 37. Lásd a Függelék 6., 7., 8. sz. iratát. 38. BML Békés vm. főispáni helytartó áll. XIII. A 181/1864. sz. irata. 39. 1892. jún. n-én Mihálka György hegybíró felszólította „a Tekéntetes Pusztaszenttornyai Jegyző úr szigorú parancsolatjára" a gyökeresi szőlősgazdákat az adófizetés igazolására. 40. HANZÓ LAJOS: i. m. 53. 41. Lásd a Függelék 9. sz. iratát. 42. Hivatalos Hirdetések Könyve 1850. (A bejegyzést idézi SZABÓ PÁL: i. m. I. 362. 43. „Én új szőlőt puszta vesszővel nem raknék soha, hanem gyökeres (én ritkítottam - Z. L.) két éves vesszőt; 1-ször azért, mert a puszta vesszőnek, hegyen különösen, ha száraz időjárás éri, első lerakás évében alig egy harmada ered meg . ..; 2-szor azért, mert a puszta szőlővessző ültetés idővesztés, mert olyan ültetvény csak hatodik vagy hetedik évében leend termő . ..; ellenben a gyökeres vessző kirakása harmadik évben már jól terem . .." Dr. Perlaky Mihály, A szőlőmívelés kátéja c. munkájában (Bp. 1874. 501) idézi Gaál Alajos, Szőlőmívelés c. könyvéből. 44. 1860: „Közel lévő Szöllö föld"; 1873: „Gyökeresi Szöllö hegy"; 1875/76/77: „Gyökeresi hegy"; 1881: „Pusztaszentornyai Gyökeresi Szőlős gazdaság" 1890: „a gyökeresi kocsmáros jószágért fizetett . . ."; 1892: „a kiknek hogy szölejök van gyökeresben"; 1911: „Gyökeresi hegygazdaság"; 1924: „Szenttornya Gyökeres Szőlők"; 1928: „gyökeresi földtulajdonosok". 45. Lásd a Függelék 3. és 8. sz. iratát (könyvét). 46. A hegyláda méretei megközelítően a régi katonaládák méreteivel azonosak. Három egymás fölötti fiókjában helyezték el a szőlőhegy iratait, számadásait. Egyik fiókjában volt a hegykassza. Zárja a titkos zárak elve alapján készült. 47. Lásd a Függelék 13. sz. iratát. 48. „A Szt Tornyai Szöllőbeni Gunyhorai adakozások feljegyzése. A gyökeresi Szt.tornyai Szöllös Gazdák jegyzéke holdankénti 1 frtal a Csősz házra." (Évszám nélkül, 44 adakozó aláírásával.) 49. 1887. ápr. 1-én, Aradon, elemi kár ellen kötött biztosítási könyvecskéből. 50. 1911. aug. 26-án „Kristó és Társai Téglagyárában" a Gyökresi Hegygazdaság részére 700 kézicserépről állítottak ki számlát. 345