Békési Élet, 1983 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 3. szám

„Kelt levelem 893 dik év November 9 dik Szszent Tornya” „Igen tisztelt Nagyságos Úr”. Köszöni a levelet, örül, hogy egészséges .. .„a múlt héten bi­zony a színésznő nagyon roszul volt már azt hittem, hogy nem lesz több­ színésznő most már nincsen sémi baja, tanulná szerepét ha volna, aki volt már tugja és még most másikat nem kapót pedig már megtanult volna hatot is.” Ő, mármint Molnár, arra kéri Justhot, hogy ne ő legyen a színdarabban a herceg „Makula Jánosnak adtam át mert én nem látom magam jónak mert én komor ember vagyok, nem tudok huncutkodni, ott pedig az kell... Rosszul esett neki, hogy Justh elutazása előtt áthajtatott Kopogón, és őt nem látta meg, pedig a kapuban állt. „Nem tudom elgondolni mert nem nézet legaláb arra... én nem akartam ki­ment hogy ott lábatlankogjak”... pedig „nagyon de nagyon szeretem volna ha mén, csak meg ál egy percre... erősen vártam... nagyon elkeseretem, mikor a hintó elrobogot... bizonyosan haragszik vagy anak a sok pletykának hit a mit mondanak, sokat ami nem igaz és még magam is hallotam olant a mi még nekem eszem­be sem volt.' ... Sok utazást, jó egészséget kíván „régi száraz komája úgy mint Molnár János.” Felesége a jókívánságait fűzi hozzá és tudatja, hogy „Flóra kisasszony is tudja szerepét kezét csó­kolom én Zalai Julcsa”. Molnárné állapota a következő hónapban újból sok aggodalmat és anyagi gondokat okozott. Erről és a kertész álnokságáról panaszkodik a következő levél: „Kelt levelem 1893 dik év Decem 3 dik”. „Szeretet kedves Nagyságos Úr”... Első sorai örömét fejezik ki, hogy Justh egészséges. .. .„Továbbá arról tudósítom a Nagyságos Urat, 307 KULCSÁR PÁL Raj­ki István Petrucchio szerepében

Next