Békési Élet, 1986 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám

HOZZÁSZÓLÁSOK SIMON IMRE tudományos osztályvezető, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Csoportjának vezetője: A Békési Élet szerkesztőbizottságának munkájában csupán egy éve veszek részt, nem jelenti ez azonban azt, hogy ekkor találkoztam először a folyóirattal. Több mint tíz éve, amikor munkahelyem Békéscsabára hozott, szakterületem is szükségessé tette, hogy megismerkedjek a Békési Élet korábbi köteteivel, azóta pedig folyamatosan figyelem, és mint szerző be is kapcsolódtam a folyóirat munkájába. Az a véleményem, hogy az elmúlt húsz év alatt, de különösen az utóbbi tíz évben a folyóirat tematikája jelentős mértékben gazdagodott, és ma már nemcsak a helytörténeti, hanem a társadalmi-gazdasági élettel foglalkozó kutatások széles területét fogja át. Békés megye múltjával, jelenével vagy a tágabb környezettel, az Alfölddel foglalkozó kutatások, tervező munka stb., történjen ez az ország bármely intézményében, nem kerülhetik meg a Békési Életben közölt írásokat, hivatkozniuk kell rájuk, és hivatkoznak is. A Békési Élet jelentős mértékben járult hozzá ahhoz (más helyi kiadványokkal együtt, pl. Alföldi Tanulmányok), hogy Békéscsaba az „Alföld-tudományok” egyik központjává váljon. Az a sokszínűség és magas tudományos színvonal, amit a folyóirat képvisel a más megyék hasonló kiadványainak sorában, igen előkelő helyre emeli a Békési Életet. A dicsérő és elismerő sorok után engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak azokról a szakterületekről, amelyek talán nem kellő mértékben kaptak eddig helyet a folyóirat hasábjain. Három területet említek. Ezek közül első helyen a társadalomtudományi, ezen belül is főképp a szociológiai kutatások állnak. A szerkesztőbizottság talán határozottabban, akár fölkérésekkel is jobban aktivizálhatná a megyében ilyen területen dolgozó embereket. A másodikként a pedagógusokat említem: nemcsak a pedagógiai tárgyú írás kevés, gyakorla­tilag hiányzik, hanem a pedagógus szerző is. A kutató tanárok eredményeinek publikálása, a fiatalok publikáló kedvének fölkeltése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szerzői kör kiszélesed­jen, és ezen emberek számára elvezethetne ahhoz, hogy országos folyóiratok is fogadják írásaikat. Az államigazgatásban dolgozók elméleti felkészültsége, a megnövekvő önállóság lehetsé­gessé, szükségessé teszi, hogy nagyobb teret kapjanak a megye életével kapcsolatos aktuális témák. A tanácsoknál dolgozó szakemberek publikálási törekvéseit a szerkesztőbizottság eddig is támogatta, én magam is patronálója voltam néhány írásnak, úgy gondolom az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy ebben az irányban is vannak még lehetőségek. Még egy gondolatot említek. Eddig is voltak viták, eszmecserék a Békési Élet hasábjain. Ilyen volt pl. a közép-békési térséggel, a három várossal kapcsolatos vita, aminek során az állami és politikai élet számos képviselője fejtette ki véleményét. Úgy gondolom, igen hasznosak ezek a viták, szélesítik az olvasók körét, pezsgőbbé teszik a tudományos tevékeny­séget. Több hasonló jellegű eszmecserére volna szükség. Összegezve az elmondottakat, úgy gondolom, hogy a Békési Élet eddig is igen hasznos, nélkülözhetetlen fóruma volt a megye tudományos életének, és minden garancia, a szerkesz­tők és kutatói háttér is megvan arra, hogy újabb sikeres éveket, évtizedeket zárjon. 78

Next