Békési Élet, 1987 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám

A Bukaresti Magyar Képes Naptár 1890-re NEMES DÉNES I. 1983 október elején nyílt meg Békésen a helyreállított és részben a múzeumnak átadott „Bérház” egyik termében a Veress-emlékszoba. A berendezéshez felhasznált és a kiállításra nem kerülő jelentős anyag a Békés megyéből származó Veress családtól való. A reformkortól számított több mint száz esztendő alatt három nemzedék egy-egy különösen kiemelkedő és több figyelemre méltó családtagja emlékének őrzését elsősorban dr. Dankó Imre kezdeményezte, folytatását és kibontakoztatását a Békési Városi Tanács segítségével ajantyik Mátyás Múzeum vállalta. E vállalásból származó kötelesség, hogy az említett személyiségekhez kapcsolódó egyes jelentős tárgyakkal és írásos dokumentumok­kal részletesebben megismertessük az érdeklődőket. Ilyen dokumentum az 1890-es „Bukaresti Magyar Képes Naptár”, melynek bemutatá­sát érdemesnek tartjuk. A jobb megértéshez álljon itt egy rövid családtörténet. A békésszentandrási születésű Veress Ferenc 1823-ban lett Sarkadon lelkész. Amellett, hogy orvosi gyakorlatot is folytatott, nevezetessé vált pedagógiai újításairól, és reformpolitikusként tisztelték egész Tiszántúlon és Erdélyben. A szabadságharc kitörésekor nemzetőröket és honvédeket toborzott a haza védelmére, és két fiát, Sándort és Ferencet elszegődtette honvédnak. Mindketten végigharcolták a szabadságharcot. Sándor a bukás után Törökországba emigrált, ahol kalandos életszakasz után az egyesült román fejedelemségek, majd a román királyság megbecsült mérnöke lett. Fontos feladatot kapott az első romániai vasutak építésében és a korszerű földmérés megszervezésében. Kiváló munkájával I. Károly király elismerését is kiérdemelte. Testvére, Ferenc a bujdosás évei után szintén Romániában telepedett le, ahol egy 35 ezer holdas Obrenovics-birtok gazdatisztje lett. Mindketten Békésről nősültek: a gazdag örmény kereskedő két lányát, Birizdó Lujzát, ill. Konstanciát vették feleségül. Ez az oka, hogy a harmadik nemzedék legkiemelkedőbb tagja, a történetíróvá lett Endre Békésen látta meg a világot, ahová szülei, Veress Sándor és Birizdó Lujza a szülés idejére hazalátogattak. Endre háromhónapos korában került Bukarestbe. Itt töltötte gyermekkorát, itt serdült ifjúvá és itt kezdte bontogatni írói-szerkesztői hajlamait. Apja halála után anyjával Magyarországra, Kolozsvárra költözött. Erdély történetének kutatása során Európa leghí­resebb levéltáraiban megfordult. 1915-től Budapesten, majd 1946-tól Pécsett élt. 1953. november 24-én halt meg. Számos kiváló könyve jelent meg, de még így is kiadatlan maradt 28 000 oldalnyi kézirata, melyeket a Magyar Tudományos Akadémia vett gondo­zásba. A családi emlékek hűséges őrzője ifjabb Veress Endre pécsi zeneiskolai művésztanár 53

Next