Békési Élet, 1987 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám

előadói körútjaira, Németh László többfelé ágazó kapcsolataira kell utalnunk. Az úgynevezett népi írók és szociográfusok élvonalából Darvas József, Szabó Pál, Féja Géza és Sinka István megyénkhez kötődése közismert, a második vonalból Bakó József, Simánál Béla, Hegyesi János, Seres József szorosan csatlakozó munkássága szintén. Sajátos ízt képvisel a tájunkkal kapcsolatban álló Áprily Lajos, Kónya Lajos, a békési Csurka Péter, másfelől Kovái Lőrinc életműve. Számon tartjuk mi is Demény Ottót, Gáli Józsefet. A ma élő jelentősebb elszármazott alkotók egész sorát (mintegy harminc-negyven főt) említhet­nénk, ezért csak jelzésszerűen utalunk Cseres Tibor, Fedor Ágnes, Hubay Miklós, Ladányi Mihály, Tímár Máté, Tóth Béla, Dér Endre, Pardi Anna, Simai Mihály, Győri László, Lakatos Menyhért, László-Bencsik Sándor, Gergely Ágnes, Kiss Anna, Sárándi József Papp Lajos, a szerkesztők-kritikusok közül Faragó Vilmos, Zöldi László, másfelől az itt élők közül Csoór István, Simonyi Imre és mások már beérett vagy biztatóan indult munkásságára. Az utóbbi évtizedek két - a közelmúltban elhunyt - kiemelkedő irodalomtörténészi-kritikusi egyéniségét, Béládi Miklóst és Belia Györgyöt is szoros szálak fűzték megyénkhez, mindketten innen indultak. E rövid seregszemlének a záró szakaszában beszélhetünk a felszabadulás utáni műhelyteremtő törekvésekről, a Köröstáj, majd pedig antológiák és egyéni kötetek után, illetve azokkal együtt az Új Aurora fontos szerepéről és lehetőségeiről, a megyében élő szerzőknek központi kiadóknál vagy nívós folyóiratokban megjelent műveiről, írásairól. S itt tehetnénk mérlegre azt is, hogyan alakul az irodalmat igénylő és eltartó „közeg”. A múlt és a jelen megyei-táji kötődésű szépirodalmának emlékanyagából, forrásaiból eleddig elsősorban a könyvtári „profilú" anyag - lényegileg a megjelent önálló művek - gyűjtésében történt előrehaladás. A nagy országos könyvtárak, a szegedi és debreceni nagy könyvtárak nyomában haladva - több évtized alatt - a legtöbbet a megyei könyvtár tette ebben, de saját működési területükön, illetve érdeklődésük szerint a városi (egyes nagyközségi és községi) és középiskolai, valamint múzeumi könyvtárak, továbbá részben a megyei levéltár könyvtára is kiterjedtek a széle­sebben értelmezett helyi vonatkozások gyűjtésére. (Nemegyszer azonban egyes magángyűjtemé­nyek gazdagabbak, teljesebbek ilyen dolgokban, mint a közintézmények könyvtárai.) Ha a rövid áttekintés névanyagán átjutunk, ki kell jelentenünk, hogy a megyei jellegű könyv- és folyóiratanyag­nak alighanem a nagyobb része csak a megyén kívüli nagyobb tudományos könyvtárakban található meg. (Például a régebbi irodalomtörténeti szakfolyóiratok, kézikönyvek, a számunkra nélkülözhe­tetlen 1920 előtti aradi és nagyváradi lapok, fővárosi irodalmi folyóiratok, napilapok stb.) Feltárási és mennyiségi okokból az arányokon igen hosszú idő alatt módosítani lehet ugyan (jórészt nem is az eredetik, hanem mikrofilmek vagy tartós másolatok beszerzésével), de a megye ilyen szempontból fennálló történeti és jelenlegi hátrányait „behozni” teljesen aligha lehet. A legkönnyebben elérhető és régi anyagban is elég gazdag nagyobb könyvtárak Szegeden vannak, de nyilvánvaló, hogy a buda­pesti és debreceni könyvtárak nélkül ebben a tudományágban sem lehet megélni. A megye valamennyi érdemleges könyvtárára kiterjedő feltárással létrehozható megyei központi katalógus mindenképpen nagy segítséget jelentene. Ma ugyanis a tájékozódás veszi el a legtöbb energiát a kutatás során. A könyvtárosokban, a könyvtárak gazdáiban bizonyára volna készség a módszeres összefogásra. Nálunk erre sokkal nagyobb szükség van a széttagoltság miatt, mint például Csongrád vagy Hajdú-Bihar megyékben. A nyomdafestéket látott vagy sokszorosított, tehát valamikor megjelent és több helyütt is fellelhető alkotások hozzáférhetősége megfelelő időbefektetéssel végeredményben tehát biztosítható. Jóval nagyobb a közvetlen veszély és a gond az irodalmi kéziratok, írói, szerkesztői levelezések, fényképek, apró felj­egy­zések és hasonlók körül. A megyéhez kapcsolódó régebbi j­elesek ilyen természetű anyagának csak egy része maradt meg, de abból is csak töredékek vagy véletlen folytán közgyűjte­ménybe került egységek vannak a megyében (ilyen a Kner család üzleti és irodalmi levelezése a megyei levéltárban vagy a Gyóni-gyűjtemény & békéscsabai múzeumban), a lényeges részek elsősorban a budapesti nagy könyvtári és múzeumi kézirattárakban, levéltárakban rejtőznek. (Ponto­sabban felderítésük még hiányzik.) A kéziratok, irodalmi levelezések-mint egyedi értékek, források 68

Next