Békési Élet, 1989 (24. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
városban és községben felfedeznének egy-két olyan jeles személyiséget, még a születési hely megjelölésének hiányában is, aki valamilyen kapcsolatban állt a településsel. Ha a könyv következő kiadása kiegészíthető lenne ezzel az apró adattal, a megyében is sok helyen alakult vagy alakulóban lévő baráti köröknek is segítséget nyújtana az elszármazottak felkutatásához, a kapcsolat újrafelvételéhez, amiből talán kölcsönös előnyök is származhatnának. Bizonyára kelendő lenne egy jó összeállítás az elmúlt évtizedek nemzet- és országgyűlési képviselőiről vagy a különböző művészeti díjakkal kitüntetettekről külön-külön, bár a legutóbb 1981-ben megjelent Ki kicsoda? sok mindent tartalmaz, lexikonjaink nagyobb része azonban két évtizedes, jelentős felfrissítésre szorulna, bennünket érdeklő, naponta termelődő ismeretanyag azonban mind nehezebben halászható ki a sajtó- és könyvkiadás özönéből. A Minisztertanács Titkársága gondozásában készült kötet minden típusú könyvtárban törzsanyag, de ott a helye magánkönyvtárainkban is a lexikonok, kronológiák, tudományos munkák és egyéb kézikönyvek között. Az ELTE magyar nyelvészeti kiadványsorozatai s azok Békés megyei kapcsolatú újabb számai HÉVVÍZI SÁNDOR A szakembereken, kutatókon kívül kevesen tudják, hogy milyen jelentős magyar nyelvészeti kiadványsorozat jelenik meg immár több mint egy évtizede az Eötvös Loránd Tudományegyetem gondozásában, kiadásában. E sorozatokat az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége adja ki az MTA Nyelvtudományi Intézete részleges segítségével. Gyakran olvassuk vagy halljuk, hogy hézagpótló ez vagy az a mű, amely megjelent. Itt jelen esetben nem egy-egy önállóan megjelenő dolgozatról, tanulmányról lehet ezt elmondani, hanem magáról a sorozat egészéről. Mert miről is van szó? Az egyetemeken, főiskolákon, magyar nyelvi pályázatokon (gondolunk itt elsődlegesen az önkéntes gyűjtők számára évente meghirdetett néprajzi és magyar nyelvi pályázatra) jó néhány olyan forrásértékű dolgozat, szakdolgozat, tanulmány, esetleg doktori disszertáció születik, amelyek megjelenése a tudomány és a köz, az érdeklődő olvasó számára is hasznos volna. Ezek, az ilyen jellegű dolgozatok azonban különböző okoknál fogva nem mindig kapnak nyilvánosságot. Nem kell itt különleges okra gondolni, a munkák sok esetben vagy értékelismerés, vagy anyagiak, esetleg nyomdai kapacitás hiányában nem jelennek meg. Ezt a tényt ismerték fel az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékén, amikor elhatározták, hogy az arra érdemes tanulmányokat saját házinyomdájukban sokszorosító eljárással kiadják. Ezáltal ezek az általában kisebb terjedelmű, viszont annál nagyobb szellemi értékeket hordozó dolgozatok, ha szűk példányszámban is (2(X) darab), de mégis bekerülnek a tudomány „vérkeringésébe”. Sajnos, a szűk példányszám miatt a kiadványok csak a kutatóhelyekre kerülnek el, azokhoz az intézményekhez (egyetem, főiskola, egyes könyvtárak, múzeumok, levéltárak), ahol magyar nyelvészeti kutatás folyik. Aláhúzandó, hogy nemcsak hazánk számos pontjára, de a világ majd minden részébe eljutnak ily módon az egyes sorozat darabjai. A szomszédos országokon kívül Párizsban ugyanúgy megtaláljuk őket, mint a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, vagy a londoni British Múzeum könyvtárában. A kiadványsorozatok megjelentetésének lelke, szerkesztője Hajdú Mihály nyelvész kandidátus, az ELTE docense. A dolgozatok, tanulmányok, tematikája roppant sokszínű, s nem is mindig biztos, hogy lezárt vagy kikristályosodott, kész végeredményt hordoz. Néhány esetben nem is titkolt szándék ezekben a munkákban a kiegészítésre, a továbbgondolkodásra, esetleg a vitára inspiráló felhívás. A művek forrásértéke azonban ettől függetlenül is vitathatatlan. A dolgozatok, tanulmányok mindegyike külön-külön egy kis füzetben, könyvecskében jelenik meg, különböző, általában 50-200 lap közötti terjedelemben. Alapjában véve három kiadványsorozatról van szó. Az egyik sorozat a Magyar Névtani Dolgozatok cím alatt jelenik meg (kék borítójú füzetben). A legelső megjelent munka Juhász Dezső Nagykörű helynevei című dolgozata volt, amelyet még 1976-ban adtak ki. A Magyar Névtani Dolgozatokban megjelenő tanulmányok sokrétűen foglalkoznak a nevekkel, így például és főleg a helynevekkel, de a személynevekkel, állatnevekkel, intézménynevekkel stb. is. Olvashatunk tanulmányt a növénynevekről (Növénynevek Melius Herbáriumában), vagy például a magyar hajónevekről és a magyar bútornevekről is. Ebben a sorozatban jelent meg példának okáért Vitányi Borbálának három tanulmánya, amelyben Justh Zsigmond, Thury Zoltán, illetve Papp Dániel írói névadását elemzi. E rövid felsorolással még távolról sem merítettük ki azt a sokszínűséget, témagazdagságot, amely ezt a sorozatot jellemzi. A másik magyar nyelvészeti sorozat a Magyar Személynévi Adattárak összefoglaló cím alatt lát napvilágot (sárga füzetben). Ezek a dolgozatok elsődlegesen személynevekkel (család-, kereszt- és becenevekkel), a ragadványnevekkel foglalkoznak, de találunk köztük genealógiai tanulmányt is. 113