Békési Élet, 1989 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 1. szám

városban és községben felfedeznének egy-két olyan je­les személyiséget, még a születési hely megjelölésének hiányában is, aki valamilyen kapcsolatban állt a telepü­léssel. Ha a könyv következő kiadása kiegészíthető len­ne ezzel az apró adattal, a megyében is sok helyen ala­kult vagy alakulóban lévő baráti köröknek is segítséget nyújtana az elszármazottak felkutatásához, a kapcsolat újrafelvételéhez, amiből talán kölcsönös előnyök is származhatnának. Bizonyára kelendő lenne egy jó összeállítás az elmúlt évtizedek nemzet- és országgyűlési képviselőiről vagy a különböző művészeti díjakkal kitüntetettekről kü­­lön-külön, bár a legutóbb 1981-ben megjelent Ki kicso­da? sok mindent tartalmaz, lexikonjaink nagyobb része azonban két évtizedes, jelentős felfrissítésre szorulna, bennünket érdeklő, naponta termelődő ismeretanyag azonban mind nehezebben halászható ki a sajtó- és könyvkiadás özönéből. A Minisztertanács Titkársága gondozásában készült kötet minden típusú könyvtárban törzsanyag, de ott a helye magánkönyvtárainkban is a lexikonok, kronoló­giák, tudományos munkák és egyéb kézikönyvek kö­zött. Az ELTE magyar nyelvészeti kiadványsorozatai s azok Békés megyei kapcsolatú újabb számai HÉVVÍZI SÁNDOR A szakembereken, kutatókon kívül kevesen tudják, hogy milyen jelentős magyar nyelvészeti kiadványso­rozat jelenik meg immár több mint egy évtizede az Eötvös Loránd Tudományegyetem gondozásában, kiadásában. E sorozatokat az ELTE Magyar Nyelvtör­téneti és Nyelvjárási Tanszéke, az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközös­sége adja ki az MTA Nyelvtudományi Intézete részle­ges segítségével. Gyakran olvassuk vagy halljuk, hogy hézagpótló ez vagy az a mű, amely megjelent. Itt jelen esetben nem egy-egy önállóan megjelenő dolgozatról, tanulmány­ról lehet ezt elmondani, hanem magáról a sorozat egé­széről. Mert miről is van szó? Az egyetemeken, főisko­lákon, magyar nyelvi pályázatokon (gondolunk itt el­sődlegesen az önkéntes gyűjtők számára évente meg­hirdetett néprajzi és magyar nyelvi pályázatra) jó né­hány olyan forrásértékű dolgozat, szakdolgozat, tanul­mány, esetleg doktori disszertáció születik, amelyek megjelenése a tudomány és a köz, az érdeklődő olvasó számára is hasznos volna. Ezek, az ilyen jellegű dolgo­zatok azonban különböző okoknál fogva nem mindig kapnak nyilvánosságot. Nem kell itt különleges okra gondolni, a munkák sok esetben vagy értékelismerés, vagy anyagiak, esetleg nyomdai kapacitás hiányában nem jelennek meg. Ezt a tényt ismerték fel az ELTE Magyar Nyelvésze­ti Tanszékén, amikor elhatározták, hogy az arra érde­mes tanulmányokat saját házinyomdájukban sokszo­rosító eljárással kiadják. Ezáltal ezek az általában kisebb terjedelmű, viszont annál nagyobb szellemi értékeket hordozó dolgozatok, ha szűk példány­számban is (2(X) darab), de mégis bekerülnek a tudomány „vérkeringé­sébe”. Sajnos, a szűk példányszám miatt a kiadványok csak a kutatóhelyekre kerülnek el, azokhoz az intézmények­hez (egyetem, főiskola, egyes könyvtárak, múzeu­mok, levéltárak), ahol magyar nyelvészeti kutatás folyik. Aláhúzandó, hogy nemcsak hazánk számos pontjára, de a világ majd minden részébe eljutnak ily módon az egyes sorozat darabjai. A szomszédos országokon kí­vül Párizsban ugyanúgy megtaláljuk őket, mint a Was­hingtoni Kongresszusi Könyvtárban, vagy a londoni British Múzeum könyvtárában. A kiadványsorozatok megjelentetésének lelke, szerkesztője Hajdú Mihály nyelvész kandidátus, az ELTE docense. A dolgozatok, tanulmányok, tematikája roppant sokszínű, s nem is mindig biztos, hogy lezárt vagy ki­kristályosodott, kész végeredményt hordoz. Néhány esetben nem is titkolt szándék ezekben a munkákban a kiegészítésre, a továbbgondolkodásra, esetleg a vitára inspiráló felhívás. A művek forrásértéke azonban ettől függetlenül is vitathatatlan. A dolgozatok, tanulmá­nyok mindegyike külön-külön egy kis füzetben, könyvecskében jelenik meg, különböző, általában 50-200 lap közötti terjedelemben. Alapjában véve három kiadványsorozatról van szó. Az egyik sorozat a Magyar Névtani Dolgozatok cím alatt jelenik meg (kék borítójú füzetben). A legelső megjelent munka Juhász Dezső Nagykörű helynevei című dolgozata volt, amelyet még 1976-ban adtak ki. A Magyar Névtani Dolgozatok­ban megjelenő tanulmá­nyok sokrétűen foglalkoznak a nevekkel, így például és főleg a helynevekkel, de a személynevekkel, állatnevek­kel, intézménynevekkel stb. is. Olvashatunk tanulmányt a növénynevekrő­l (Növénynevek Melius Herbáriumá­ban), vagy például a magyar hajónevekről és a magyar bútornevekről is. Ebben a sorozatban jelent meg példá­nak okáért Vitányi Borbálának három tanulmánya, amelyben Justh Zsigmond, Thury Zoltán, illetve Papp Dániel írói névadását elemzi. E rövid felsorolással még távolról sem merítettük ki azt a sokszínűséget, téma­gazdagságot, amely ezt a sorozatot jellemzi. A másik magyar nyelvészeti sorozat a Magyar Sze­­mélynévi Adattárak összefoglaló cím alatt lát napvilágot (sárga füzetben). Ezek a dolgozatok elsődlegesen sze­mélynevekkel (család-, kereszt- és becenevekkel), a ra­gadványnevekkel foglalkoznak, de találunk köztük ge­nealógiai tanulmányt is. 113

Next