Békésmegyei Hirlap, 1928. július-szeptember (8. évfolyam, 147-227. szám)

1928-09-04 / 205. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kedd, 1928 szeptember 4. an.....t.....ni-=srl-j—a © _o E==iE==snE Gyönyörű választékú intő, ebédlő, összekötő szőnyegek, ágy- és asztalterítők a legolcsóbban NEUMANN MÁRTON SAS w-----------te ' icsao*o i------------ at Eltelő közönség jelenlétében nyitotta meg a főispán a gyulai mű­vésztelep kiállítását. (A Békés megyei Hírlap munkatár­sától.) Vasárnap délben 12 órakor előkelő közönség jelenlétében nyi­totta meg dr. Kovacsics Dezső főispán a gyulai festőtelep első kiállítását. A főispán megnyitó beszédében rámutatott arra az ál­dozatkészségre, amelyet Gyula város tanácsa, társadalma és a vár­megye vezetősége hozott akkor, amikor elhatározták, hogy kultur­­fölényünk fejlesztésére művészte­­lepet létesítenek Gyulán. A mű­­vésztelep létesítése ime meghozta a kívánt eredményt akkor, amikor a művésztelep lakói a hat festő­művész és a hetedik szobrászmű­vész két és fél hónapos gyulai tartózkodásuk után a nyilvánosság elé lépnek alkotásaikkal. Az elért eredmény bizonyítja azt, hogy úgy a város társadalma, mint a festő­telep lakói eredményes munkát végeztek. Kérte a közönség további támogatását a festőtelep lakói iránt és kérte a festőket, tartsák meg azt a várost emlékükben, amelynek közönsége áldozatot hozott azért, hogy Gyulát is bekapcsolja az ország művészeti mozgalmába. * * * A gyulai művésztelep megszer­vezésének legnagyobb fontossága az, hogy abban a harcban, ame­lyet a magyar nemzeti érzésű mű­vészek a nemzetközi áramlatok ellen folytatnak, a párisi divatos festőiskolák inváziója ellen viselnek, most a gyulai művésztelepben egy új, erős bázist találtak. Arról van szó, hogy a magyar nemzeti mű­vészet a legutolsó években erős tért nyer és megtisztítja a művé­szet területét a külföldről importált gyomoktól. Íme a gyulai művész­telep első kiállítása milyen szem­léltetően tükrözi vissza a művé­szetnek lélektisztító hatását, erő­teljes magyarosságát, a magyar földből áradó egészséges művé­szeti felfogást. Itt nincs humbug, itt csak művészet van. Itt van elsősorban Pállya Celesz­­tin, az öreg mester, aki félszázad óta büszkesége a magyar képző­művészetnek. Az impresszionista művészet ereje, jellegzetessége egyesül képeiben a magyar föld és a magyar népélet sajátosságai­val. A színes, mozgalmas, eleven vásári jelenetek, az ágaskodó, meg­vadult lovak, a tarkafoltos tehenek, egy-egy hangulatos, a magyar föld szagát lehelő tájrészlet, a markáns magyar arcok, az önportré, a Hei­­linger főjegyző muzeális portréja, mindez együtt egy kis darabja a magyar égnek, a magyar földnek, mely el nem múló képet nyert Pállya Celestin művészetében. Azután itt vannak hozzá méltó társai. Csallóközi Farkas Lőrinc, a Urai érzésű tájképek brilliánsan rutinos, könnyűkezű festője. Min­den képe a poéta meleg érzéséből született és az arisztokratikus íz­lésű festő finomságával párosult. Színei széles skálája mellett is nem rikító, nem erős, finom, halk szavú poézis az övé. A Bsend, a Gémeskút, Tanyai cséplés című vásznai legkiemelkedőbben mutat­ják a már is jónevű, gyorsan be­érkező piktor kitűnő kvalitásait. Itt van Péczely Antal, aki megint más oldalról mutatja meg a pik­­túra mélységeit és jellemző erejét. Az ő ereje a kompozíció, a festő­művészet legnagyobb problémája. A figuráknak egy gondolatban való összefogása, a színfoltok ere­jének olyan fokozása, mely min­den kis részletnek megadja a maga céltudatos jelentőségét. Itt minden ecsethúzás jelentő­séggel bír, a kompozíció nem tűr el lanyhulást, a művésznek állan­dóan szemmel kell tartania művé­nek teljes egészét. Péczely vérbeli figuralista festő. Zsánerképei a precíz és lelkiismeretesen melegre vetett munka. Meg­van bennük az irodalmi tartalmon túl a festő minden kvalitása, ezért van az, hogy legerősebben hat azokra is, akiknek nincs gyakorlatuk a képző­művészet terméseinek gyakori szem­léletében. Az Egyetlen, Napkeleti bölcsek, Egyetértés című kompozíciói világosan mutatják a piktor kvali­tásait, erős karakter­érzéke pedig azokon a miniatűr fejeken excellál, melyek mindegyike egy-egy felejt­hetetlen típus ábrázolása. Turmayer Sándor a kiállító mű­vészek között talán a legbefejezet­­tebb festői egyéniség, aki az im­­preszionista művészet szín­es vilá­gítási problémáit már egyáltalán nem érzi problémának. A gyulai motívumok az ő keze alatt arra a színes, meleg életre ébrednek, amelyet egy művészlélek aranyló sugarai lazaroznak a tárgyak kör­vonalaira. Várrészlete és Német­­hidja erős piktori elmélyülés és a táj lelkének megtalálása. Figu­rális impressziói talán még meg­győzőbbek. Önarcképe pompás munka és kis interiőrje, melyben minden apró tárgyat bevon a szem­lélődő festő elragadó humorával ebben a zsánerben határozottal­ kimagasló munka. Szöllösy János derűs piktúrája, a fény és árnyék játszi hangulata egy kiegyensúlyozott lélek alko­tásai. Ezek a képek a gyulai kö­zönség kedves emlékei lesznek. Az a szeretet, amelyet a festő en­nek a kedves, tiszta magyar város­nak utcáit, házsorait, tereit meg­örökítette, számot tarthat azonban nem csak a lokálpatriotizmus érzé­kenységére, hanem a magasabb szempontból, csupán a műv­észet szempontjait szem előtt tartó néző elismerésére is. Szerepel a tárla­ton egy portréja is Szőllősynek, Misits Jánosné arcképe, mely elő­kelő színhatásával, élénk karakter­érzésével, gyakorlott portréistának is dokumentálja ezt a jó tájké­pészt. S végül itt van a művésztelep piktorai között Szabó-Csapó Márton. Talán a legszélesebb skálájú mind­­annyiuk között. Tájkép, csendélet, portré őt egyformán érdeli, neki minden tárgy piktori téma. Táj­képei maguk is egy széles szín­skálát mutatnak. Hol lágy szín­foltok sorakoznak egymás mellé egy szigorú kritikus piktor válo­gatása és ítélkezése szerint. Hol szabadjára engedi fantáziáját és csak motívumnak használva a látott tájat, képzeletének szárnyas pari­pájára ugorva a legellentétesebb hatású színfoltok kerülnek ecsetje alól egymás mellé, versenyre kelve egymás erejének felülmúlásával. Szinte izzik a vászon színfoltjainak erejétől. A pasztelltechnikának ez a kiaknázása párosul nála saját­ságos módon egy rendkívül lelki­ismeretes, gondos piktor latolgató, megfontoló módszerével abban a pillanatban, mihelyt olajjal dol­gozik. Ezért vannak nála olyan szélsőségek, hogy akad képe, ame­lyik egy ihletett órának szülötte és látunk képet termében, amelyik egész bizonyosan hosszú idő alapos tanulmányozásának és eredmények leszűrésének nehéz munkája. Kiegészíti a festőgárdát Szamossy Imre, Műcsarnok tárlatairól oly jól ismert szobrászművész rend­kívül érdekes figuráinak sorozata. A város számára készített Ajtóssy mellszobor ennek a beérkezett mű­vésznek talán egész őversében leg­jobb munkája. A széles csikók, a finom vonalvezetés ennek a gyulai pátriárka művésznek szellemidézően szuggesztív képmása. Ezután a portré után nem is lehet máskép látni a nagy ötvösmestert. Sza­mossy megadta ennek a képzele­tünkben élő figurának a maga reális vonalait, megtestesítette őt. Ilyen lélekbe látó ábrázolás az a néhány portré, ami keze alól itt Gyulán került ki. Egy leányfej büszkéje azon túl, hogy karak­terben kitünően látott fej, előkelő mintázása, az arc finom hangulata föléemeli ezt a munkát az átlag portrénak. Azután itt vannak zsá­nerfigurái. A Kéveszedő lány pom­pás mozdulata, a Pipatömő paraszt monumentális nyugalma egész bi­zonyosan felejthetetlen élményei lesznek Gyula város közönségének. A kiállítást kiegészíti Placskó Boriska szarvasi iparművésznő perzsa szőnyegei, amelyek a ma­gyar háziipar fejlettségéről tesznek tanúságot. Egyébként Placskó Bo­riska iparművészeti alkotásai nem ismeretlenek a gyulai közönség előtt, hiszen nagyon sokan vannak Gyulán, akiknek lakását Placskó­­szőnyegek teszik értékessé. Gyula város ezzel a kiállítással igazolást nyert. A művésztelep piktorai és szobrásza olyan nívót produkáltak, mely bármely fővárosi kiállításon elismerést hozna mű­vészeinek. Most igazolódott be teljes bizonysággal, hogy a művésztelep olyan vállalkozása lesz a város közönségének, mely busásan meg­hozza kamatait. Risztics újabb távolsági repülése. Dessau szept. 3. Risztics János magyar pilóta és Zimmermann német pilóta ma reggel hat órakor nagy távolsági repülésre indultak egy Junkers gépen. ISKOLACIPŐK tartós, jó kivitelben a Goldberger Divatáruházban kaphatók. 707­2* Legmaga­sabb áron vásárol SZILVÁT, SZILVACEFRÉT A GYULAI KÖZPONTI SZESZFŐZDE WEISZ MÓR ÉS TÁRSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Bevált, kifőz * Megalakul a gyorsírók világszövetsége. Szeged, szept. 3. A nemzetközi gyorsírókongresszus szegedi ülésén elhatározták, hogy megalakítják a gyorsírók világszövetségét.

Next