Békésmegyei Hirlap, 1934. július-szeptember (14. évfolyam, 144-219. szám)
1934-09-02 / 196. szám
2 orvoshoz vitték, majd beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy a leány jobb szemét kiégette a marólúg, ezenkívül félarca, valamint felső teste is örökre viselni fogja a merénylet nyomait. Az orosházi csendőrség a borzalmas merénylet ügyében megindította a nyomozást. Mire taníttassuk leányainkat? A megnehezült életkörülmények és az élet megváltozott igényei új feladatok elé állítanak bennünket leánygyermekeink nevelése és taníttatása terén. Az általános ismereteket nyújtó iskolák mellett egyre fonosabb hivatást töltenek be azok az intézetek, amelyek praktikus, az életben azonnal hasznosítható tudnivalókat nyújtanak és egyben rövid tanítási idejükkel megkímélik a szülőket a hosszabb iskoláztatás költségeitől s az iskola elvégzése után növendékeiknek azonnal kenyérkereseti lehetőségeket nyújtanak. Teljesen e célok szolgálatában áll a békéscsabai felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam, ahol a növendékek már egy év alatt elsajátítják a legszükségesebb kereskedelmi és irodai alapismertek és ügyességeket, úgyhogy nemcsak mint gyorsés gépírónők, hanem mint levelezők, könyvelők, pénztári okok és általában irodai munkaerők alkalmaztathatnak, vagy ezekben a munkálatokban szüleiknek és leendő férjeiknek hathatós segítségére lehetnek, illetőleg mint saját üzletük vezetői e munkálatokat önállóan, kellő szakértelemmel elvégezhetik. Hogy pedig a végzett növendékeknek az elhelyezkedés állami, vagy községi hivatalban is lehetővé tétessék, a tanulóknak a szaktanfolyam módot nyújt arra, hogy a tanév végén az iskolában a gyors- és gépírásból államvizsgálatot tehessenek. Békésmegyei Hírlap Nem kell a gazdáknak a csere vetőmag. Sokalják a gazdák a 15 százalékos cserelevonást. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) Az elmúlt években a kormány a gazdasági felügyelőségek útján a gazdák között nemesi eti búzavetőmagot osztott ki, részint azért, hogy az egyes vidékeken a termést egységesítse, részint pedig azért, hogy a gazdák részére nagyobb terméshozamot biztosítson. A békés vármegyei mezőgazdák részére bánkuti és szakácsi búza került szétosztásra meglehetősen nagy mennyiségben, úgyhogy ma már a megye területének nagy vetésrészében nemesített búzavetőmagot vetnek el. Mint ismeetes, eddig a kormány a búzavetőmagot csereakciók útján osztotta szét a gazdáknak, akiknek egy mázsa nemesített vetőmagért egy mázsa egyéb minőségű búzát kellett beszolgáltatni. Ebben az évben — mint megírtuk — a kormány szintén megindította a nemesített búzavetőmag csereakciót, azonban ez az idén előreláthatólag nem fog azzal a sikerrel járni, mint az elmúlt években. Ennek egyik oka az, hogy különösen Békés vármegyében az aszálykárok következtében a gazdák csak a jövő évi termés learatása után visszafize ■tendő 120 vagon búzavetőmag kölcsönt, illetve segélyt kaptak és így azok, akiknek szükségük lett. von* nemesített búzára, segély formájában kapták meg a vetőmagszükségletüket Nincs kilátás arra, hogy a tavalyi évben igényelt mennyiségnek megfelelő cserebúza igénylés érkezzen be a vármegyei gazdasági felügyelőséghez a fentie’sokon kívül már csak azért sem, mert a gazdák nagy része sokalja azt a 15 százalékos becserélési mennyiséget, amelyet a búzakiosztásnál felszámítanak. Tíz mázsa búzánál ugyanis másfél mázsa levonásával csak nyolc és fél mázsa nemesített búzavetőmagot kap, a gazda. Értesülésünk szerint a békés vármegyei gazdasági felügyelőséghez eddig csaak jelentéktelen mennyiségű igénylés érkezett be, ellentétben s muítévi igénylésekkel, amikor éppenhogy csak ki tudták elégíteni a gazdák búzavetőmag szükségleteit. F Diákok! Uj rendszerű egyensapkák és iskola öltönyök gyönyörű kivitelben 0=Tisch Ernőnél m rasaas Ä5*J 'Ü Este 9 ónig lehet iiirő! telefonálni. 1 A postavezérigazgatóság kísérletet , tett a vidéki távbeszélő központok fanál az esti szolgálat megvalósító fenn alkotó, •szjára. Este 8 cm után ugyanis a helyközi beszélgetések díjai lényegesen olcsóbbak és hogy a vidéki közönség is hozzájuthasson ennek az előnyeihez, június eseje óta az ország minden távbeszélő közponja -redeste 8 és 9 óra között rendes szól- , gálától tartott. fi. kísérlet jó eredménnyel végző' "”' dőlt, a falvak lakossága erősen.»* igénybe vette az esti szolgálatot ás?**’ ezért a kereskedelmi miniszter most állandósította azt. A jövőben tehát este 8 és 9 óra között az egész országban minden községgel lehet telefonon beszélni. int Né•árony.iu9 tMényttzése. A szarvasmarhák törzskönyvezésének szükségessége a gyulai gazdák körében mint kívánság felmerült. A polgármester aláírási iveket küldött ki a gazdakörökhöz azon céljból, hogy a törzskönyvezésre alkalmas teheneiket az ivekre feljegyezzék. Egyelőre csak küllemi törzskönyvezésről van szó, a tejhozam szerinti törzs,könyvezés csak később következhet be A törzskönyvezés vj darabonkint 4 pengő. Ivek,1 I minden gazdakörben ki van*iz - nak téve. -T Vó .rr ?'gá. % ang ny bit m> • tis ösz ; AZ IDŐ. ' Élénkebb szél. Sok helyen újabb eső és zivatar. A hőmérséklet az Alföldön is csökken. PETŐFI SÁNDOR GYULÁN. Észrevételek a „Békésiben megjelent 10 közleményre. Irta: Dr. Berényi Ármin. S mikép van az, hogy az ör. Petrícs Sámuel — aki pedig naptár szerinti pontos napmegjelöléseket ad — Csipkár megfogadását julius 16.-ára, az első vagyis a kocsitöréses indulást julius 17.-ére, a Várad felé való utazást julius 18.-ára teszi, mikép van az, hogy ha már julius 16.-án nem volt (az ör. Petrics-féle feljegyzésnek megfelelően) a Bonyhay-féle hintós kocsi Petőfinek odaígérve, az indulás reggelén Csipkár — mint Bonyhay Csipkár után reprodukálja — a fel szerszámlázott lovakkal s nem teljes kocsikészségével jött a fuvar teljesítésére az Orlay-házhoz ? Azon kegyeletnél fogva is, melylyel az általam személyesen ismert feltétlenül tiszteletreméltó Bonyhay Benjámin emléke iránt viseltetem, kinek, mint aggastyánnak, hozzánk közel eső házánál diákkoromban gyakorta megfordultam, távol áll tőlem, hogy közlésének jóhiszemű volta tekintetében kétséget kívánnék támasztani, csupán megállapítom azt, hogy a Petőfi életét és eltűnését tárgyazó nagyterjedelmű életrajzirodalom kizárólag a kocsitörést fogadja el ama balvégzetű véletlennek, mely Petőfi életébe oly korai gyászt hozólag belenyúlva, őt Arad helyett Erdélybe vitte. Eltekintve attól, hogy — mint fentebb felhoztam — már Zilahy Károly 1864-ben megjelent Petőfi életrajzában így adja elő az esetet, ugyancsak eként tüntetik ezt fel a későbbi időbeli írók is, u. m. Baráth Ferenc (1895-ben) a fenti idézés szerint, id. Szinnyei József (1905-ben)s Voinovich Géza is (1921-ben.)** Berenczi Zoltán, Petőfi legbővebb és minden adatra legrészletesebben kiterjeszkedő életrajzírója az egyedüli, aki 1896-ban megjelent nagy művében a kocsitörést előadva csillag alatt a Bonyhay-féle Gyulára való utazás tervét és ez * Magyar írók élete és munkái X. k. 970 lap. *.* Petőfi összes költeményei általa rendezett kiadásához irt jegyzeteiben, az elmaradására vonatkozó adatot — mint Bonyhay közlését — felemlíti ugyan, de magában a főszövegben ő is csak az ör. Petres által a kalendáriumba írt kocsitörést reprodukálja s a jelzett Bonyhay-féle adatot később teljesen elejti, amennyiben az 1909-ben megjelent Petőfi Almanachban közzétett életrajzi adatokban mellőzve a Bonyhay-féle gyulai útitervet s ezzel kapcsolatban nevezett subjectiv megjegyzését, csakis a kocsirúdtörést említi fel s az 1910-ben megjelen Petőfi eltűnésének irodalmáról szóló művében is szintén csak a kocsitörésről emlékezik meg. Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt, hogy amidőn a Békésvármegyei Közművelődési Egyesületnél előterjesztett indítványomra, melyet az egyesület elnöke dr. Lukács György és választmánya lelkesen magukévá tettek, a már akkor az én tulajdonomat képezett s némely hozzáépítésen kívül eredeti mivoltában fennállott háznak, a közeledő ötven éves forduló alkalmából emléktáblával való ünnepélyes megjelölése elhatároztatván, az ünnepélyt Mezőberényben 1899 julius 30.-án megtartották, ezen részt vett a még akkor életben volt Csipkár Pál, Petőfinek őt Nagyváradra vivő fuvarosa is . Jeszenszky Károly mezőberényi lelkész, aki a Petőfi mezőberényi tartózkodásáról írt s a díszközgyűlésen felolvasott már említett tanulmányában szintén csak a kocsitörést hozza fel az Erdélybe menetelt előidézett körülményül, adatai összeállítása előtt minden bizonnyal kihallgatta az egyházközségek kebelébe tartozott hívét az elutazás részleteiről s megfontoltan fogadta el reá való kifejezett hivatkozással jgj_ az ör. Petkes Sámuel által a naptárba irt feljegyzéseket, mint hiteleseket. . Jeszenszky dacára annak, hogy * minden mezőberényi vonatkozású legkisebb adatról megemlékezett, szintén nem említé fel a gyulai út tervét, a Zoltán fiúcska éjszakai nyugtalanságát s a Gyulára utazásnak e miatt való elmaradását s a Petőfi „Ideál" címü verséből vett idézéshez fűzve gondolatát, így szólt: . (Folytatjuk).