Békésmegyei Hírlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-13. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1030 január 1 Ara s fillér II. évfolyam, 1. szám Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP | Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház- Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 I FaspI«« «»«pkuntA • Dr K07 AMVI PIT 11 r J hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik hetenként háromszor: r erelos szei Keszl° * m • KUZ,AW *J 1­0 t , szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. I Felelős kiadó: HORTI BÉLA - ' I szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér Mit várhatunk­­ a jövő esztendőtől ? A­ jövőbe néző ember oly szi­­vacson szeretné fellebenteni a jövő ködfátyolát és örömmel ve­szi, ha a bizonytalanságok körül tapogatódzó gondolatai irányítást találnak azok nyilatkozataiban, akik vezetői közéletünknek. Alább három értékes nyilatkozatot köz­lünk, amelyek megerősíthetik bennünk a bizalmat, a reményt, a hitet, hogy a magyar jövő ismeretlen, de nem kilátástalan. Az újév küszöbén alkalmunk volt vármegyénk főispánjával, vi­téz dr. Ricsey-Uhlarik Bélával beszélni s ennek során kérdést intézni hozzá, hogy miképen látja alakulni politikai szempontból az 1839-es ujesztendőt s tőle az alábbi választ kaptuk: — Még jóformán csak rövid ideje, hogy a magyar hadsereg egyik nap itt, a másik nap pedig ott lépte át a bécsi egyezmény értelmében a trianoni határt, melynek sérthetetlen voltát néhány hónappal ezelőtt még kétségbevonni, szinte elképzelhetetlen volt.­­ Minden igaz magyar számára a maradéktalan boldogság nap­jai voltak ezek, amikor egymillió magyar testvért ismét keblünkre ölelhettünk. S most, ha az új esztendő küszöbén a magyar jövőnek külpolitikai vonatkozásban való alakulását, annak lehetőségét ku­tatom jövőbe néző szemmel, mind erősebb érzés kezd bennem meggyőződéssé formálódni, és­pedig az, hogy ez az elkövetkező új­­esztendő méhében ott rejtegeti már a mi további reményeink be­teljesedését is.­­ Úgy látom, hogy a magyar külpolitika jövő évi útját, ezen az úton járva, kívánja a kormányzat megtenni.­­ Belpolitikai szempontból pedig a küszöbön álló új esztendő szerintem jelenteni fogja mindazon eszmék és célkitűzések realizá­lódását, azoknak a megvalósulás stádiumába való juttatását, ame­lyeket a magyar megújhodás nagy fanatikusa, Gömbös Gyula an­nak idején maga elé tűzött s amely eszméket és célkitűzéseket szel­lemi örökségként átvéve, Darányi Kálmán is teljes egészében ma­gáévá tett. — Ha végignézünk a múlt év utolsó heteiben Imrédy minisz­terelnök úr kormánya által a Ház elé benyújtott javaslatokon és pedig a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyze­tét és családvédelmét szolgáló javaslaton, a munkásgyermekek ne­velési pótlékáról, a vármegyei és városi alkalmazottak és nem ál­lami tanszemélyzet betegsegélyezéséről, a keresetek halmozásáról és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról, a tiszt­viselői kárpótlék bevezetéséről szóló, a keresettel bíró, közszolgálattal bíró nyugdíjasok ellátásának és végül a közvetlen karácsony előtt benyújtott s a zsidóság túlságos közéleti és gazdasági térfoglalásá­­sának visszaszorítását célzó javaslaton s ha figyelembe vesszük azt, hogy a legközelebbi napokban az országgyűlés elé kerül a föld­birtokreformot tartalmazó javaslat s a mai naptól kezdve már érez­teti is áldásos hatását a mezőgazdasági m munkavállalók kötelező öreg­ségi biztosításáról szóló törvény, mely előtt az elöregedett mező­gazdasági munkások tömegei voltak kitéve a legbizonytalanabb jö­vőnek, meggyőződéssé kell mindenkiben válnia annak, hogy a kor­mányzat a törvényjavaslatokkal kizárólag a dolgozó magyarság sors­­problémáinak megoldásában oly új jövőt formáló alkotásokat ho­zott, hogy ezeknek a most induló újév során történő végrehajtása feltétlenül kell, hogy áldásos hatásait éreztesse, főleg és elsősorban, mint mondottam, a dolgozó magyarság javára. — Épen ezért a legnagyobb bizalommal várom az újév kü­szöbén a magyar megújhodás valóra válását s ezt az 1939-es év — minden remény meg van rá — meg is fogja hozni. Báró Apor Vilmos dr. apát- s alábbi szép szavakat adja ujra­­plébános az ujesztendőre az I valóul: 1039. évre azt kívánom hazámnak, hogy megrázkódtatás nélkül viselje az 1938. év sikereinek megpróbáltatásait. Mert ami­lyen lelkierő kell a szenvedés és üldöztetés méltó elviseléséhez, ép úgy kell benső szilárdság és jellem ahhoz, hogy a siker meg ne ártson. Sokkal több egyén és nemzet pusztult bele ugyanis győzelmeibe, melyek fennhéjázóvá tették, iránt vereségeibe, melyek bölccsé tették. 1938. év tele volt magyar sikerekkel: az Eucharisz­tikus Kongresszus és a Szt. István-i jubileum sikerei mellett si­ker volt a szinte rekordszerű termés gazdasági téren, de siker volt főkép a Felvidék tekintélyes részének vérontás nélkül való visszaszerzése s ezzel a 20 éves trianoni béklyó első ízben történt szétpattantása. Mindezek után hatványozott fegyelem, bölcsesség, önmérséklet, munka és kötelesség tudás kell, hogy el ne fecsérel­jük azt, áruit Isten adott. Mindezeket a lelki erényeket kívánom nemzetemnek, de jól tudom, hogy lelki nagyság csak Isten ke­gyelméből, a kegyelem csak vallásosságból, imádkozó, alázatos, bűnbánó lelkületből fakad. Ilyent adjon mindnyájunknak ez új évben a Teremtő. Mit várok én az 1939-től? Egyházi vonatkozásban Mint lelkipásztor várom annak a szeretetteljes együttmun­­kálkodásnak továbbépítését, melyre nézve valóban sugárzóan szép ítéléát szolgáltatnak a gyulai egyházak. Gyula felekezeti szempontból nézve nem homogén, de a kölcsönös türelem, békesség, sőt valóban azt kell mondanom, a testvéri szeretet szempontjából példaszerű magasságokban áll: ennek a továbbépítését várom én az ízt esztendőtől és bizonnyal tudom, hogy nem hiába várom! Városi vonatkozásban Felettébb és mélyen és minden vonatkozásban érzem, hogy szörnyen határszéli város lettünk mi, akik nagy történelmi múltú megyei város voltunk. Egyetlen városa az egész Magyarország­nak Gyula, mely „Hollós Mátyást látta vendégül úri lakában“, holott pozdorjává zúzódott minden ellenség, holott kapcsolódott iparban—kereskedelemben egész Erdély, kincses Kolozsvár, Har­gita népe az Alföld népével s mikor a trianoni bilincs megpat­tant, városi vonatkozásban csak egy imádságom van: Gyula legyen megint a megépült ország szive! Nemzeti vonatkozásban Isten adja, hogy ne jelszavak rabszolgái, hanem a krisztusi Szeretet örök üzenet közvetítői és fényforrásai legyünk Keleteuró­­pa kapujában, mint voltunk tüneményesen felséges sorsunkban egy ezredéven át. S egyszer döbbenjen rá a világ minden kicsiny és nagy népe, hogy Isten predestináló akarata rendelte ide múlt­ban és messze jövőben férfiúi és ősi erények, becsület, tisztesség, hősi vitézség népévé a magyart! . Mi magunk pedig legyünk en­nek a predestináltságnak fáklya­hordozói ! Kétségtelen, hogy nagy szociális ígéretek hordozója s föltét­­len megvalósítója az 1939. év: oldjuk meg mindezeket Krisztus lelke szerint, ki Ura és királya az igazságnak és a szeretetnek! Gyula, 1939. újév. Harsányi Pál esperes, Békés vm. felsőházi képviselője. A miniszterelnök a magyar élet sorskérdéseiről mondott nagy beszédet pénteken az ónodi választókerületben Politikája célja a magyarság erősítése Ünnepi külsőségek között folyt le vitéz Imrédy Béla miniszterelnök útja az ónodi választókerületben. Felesége, gróf Csáky István kül­ügyminiszter, Jaross Andor fel­vidéki miniszter, államtitkárok, a Nemzeti Egység országos elnök­ségének tagjai, Kolozsváry Borcss Mihály sajtófőnök és számos kép­viselő kísérték el útjára. Ünneplések sorozata Mezőkövesden vitéz Borbély- Ijraczky Emil főispán vezetése alatt színes matyóruhás monstre küldöttség tisztelgett a miniszter­­elnök előtt. Az ünneplés megis­métlődött Mezőkeresztesen, Nyék­házán és impozánsan a miskolci pályaudvaron. Nagy beszéd Hejőcsabán A miskolci pályaudvarról a miniszterelnök és kísérete gép­kocsin Hejőcsabára ment, ahol az állami iskola zsúfolásig megtelt dísztermében nagyszabású prog­rambeszédet mondott vitéz Imrédy miniszterelnök. A beszéd egyes tételeit alábbiakban közöljük: Politikámnak a tengelyébe a falut tettem. Az a politika, ame­lyet képviselek, magyar politika. Célja: tengelye a magyarság erő­sítése. A magyar külpolitika a roma —berlini tengelyre támaszkodik érzelmi okokból is. E két nagy­hatalom támogatása felbecsülhe­tetlen volt az utóbbi hónapok

Next