Békésmegyei Hírlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-13. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2__________________________ KKESMECTHHIHAP__________________ 1969 JANUÁR 1 — JilMlf»— III Il­ II­­ —— diplomáciai kampánya folyamán. Ne féltse senki ettől a tengely­barátságtól a magyar független­séget. A rend és reform politikáját kell követnünk. Nem engedheti meg a kormány, hogy felüsse fe­jét a lázadás, a forrongás, de kü­lönösen nem lehet ezt tűrni ilyen történelmi időben. Különösen vigyázni kell a sajtó rendjére a külpolitikában, mert a nemzetnek kifelé egységesen kell megjelenni, különben kép­telen az ország valóban konstruk­tív, épít politikát folytatni. A kisebbségeknek fel kell is­merniük, hogy ez az ország nem csupán anyagi boldogulást bizto­sító élettér, hanem érzelmi kö­zösség is, otthon és haza. A program, melyet magunk elé tűztünk, a reformok programja, amelyek széles népmilliók sorsá­nak javítását, boldogulásának biz­tosítását célozzák. Fokozott figyelmet fordítunk a mezőgazdasági munkabérek ala­kulására. Nagyon kiáltó végletek vannak nálunk a gazdasági világ­ban. Egészséges árhelyzetet aka­­runk teremteni, amely egyensúly­ban tartja a mezőgazdasági és ipari ágakat. Olyan adózási rendszert veze­tünk be, amely leegyszerűsíti az adókezelést. Itt is szerepet ját­szik a családvédelem. A nagy latifundiumok kora le­járt. A földreformjavaslat meg­nyitja a lehetőségét annak, hogy sok-sok ezernyi kisgazda juthas­son földhöz, kishaszonbérletek­­hez s esetleg tulajdoni juttatások alakjában is. Azt célozza a javas­lat, hogy évente legalább száz­ezer hold földet juttasson a na­gyobb kezekből a kisebb kezekbe. Nem szabad sembeállítani a pa­rasztságot és a birtokos osztályt. A zsidóság ne remélje, hogy gazdasági szabotálással visszaret­tentheti a kormányt. A gazdasági életben helyre kell állítani a ma­gyar elem vezető szerepét. A ma­gyar munkást magyar emberek vezessék. Nemcsak abban az érte­lemben, hogy zsidókézben ne legyen a vezetés, hanem abban értelemben is, hogy nemzetközi vezetés alatt ne álljon a magyar munkás. Október második felében ott állt határainkon egy jól felszerelt, jól fegyelmezett, egészséges, erős hadsereg. Erre a hadseregre büsz­kék lehetünk, építhetünk rá, de áldozatot is kell érte hozni. Politikám lényege igazi építő, tájvédelmi keresztény politika.­­ A miniszterelnök beszédét kosz,­' szantartó éljenzés és taps követte' Utánna Jaross Andor miniszter mondott nagyhatású beszédet. A miniszterelnök Ónodon Délután Ónodra ment a mi­niszterelnök és kísérete. Felső­­zsolcán, Alsózsolcán, Sajóládon melegen ünnepelték a kormány-­ elnököt, mely ünneplés Ónodon még csak fokozódott, itt is hatal­­más beszédben ismertette Imrédy Béla a kormány célkitűzéseit. Többek közt ezeket mondotta: Az alkotmányvédők rendes szo­j­­kása az, hogy az ezeréves mag­­gyar alkotmányt összetévesztik a háború előtti utolsó ötven év jog­i fejlődésével. Én tagadom, hogy a magyar alkotmány fejlődése meg­állóit és hogy a magyar alkot­mány ötven évvel ezelőtt kezdő­dött volna. A magyar alkotmány­nak van egy tétele és ez az, hogy a magyar nemzet érdekeinek legmegfelelőbb életformát kell megtalálni. A magyar ember mindig ki tudta választani azt a módot, azt a formát, hogy ho­gyan juttasa az élre azt, akinek hajlandó engedelmeskedni, a má­sik oldalon pedig sohasem en­gedte, hogy a tekintély zsarnok­sággá fajuljon. A miniszterelnök és kísérete a késő délutáni órákban tért Miskolcra, tesítse be az eddig elfoglalt ál­lásba. A katonai lövölde mögött levő 1258 négyszögöl területű földet a katonai kincstártól négyszög­­ölenkint 25 fillérért megveszi a város. Elegyengetés után egy ré­szét dűlőút készítésére használ­ják fel, más részét a szomszéd telektulajdonosoknak eladják. Alkalmaznak egy szegődmé­­nyes erdőcsőszt és most már el­fogad a képviselőtestület egy olyan szerződést Fábián István gyakornokkal, mely nem korlá­tozza a képviselőtestületet abban, hogy bizonyos állásra kit válasz­­szon meg. Az új körgáz anyagárkát a ta­valyi 33 pengővel szemben 20 pengőért adták bérbe halászati célokra. Nagyobb érdeklődést váltott ki a köztisztasági szabályrende­lettervezet, melyben súlyos teher­ként szerepel a háztulajdonosokra háruló az a kötelesség, hogy minden háznál szennyvízgyűjtő és derítő betonmedencét kell lé­­tesíteni. A háztulajdonosok nevé­ben Schneider Mátyás azt indít­ványozta, hogy ezt a kérdést ve­gyék le a napirendről, a szabály­rendelettervezetet az állandó vá­lasztmány által eszközölt módo­sításokat figyelembe véve újból sokszorosítsák és küldjék meg a most újjáalakult képviselőtestület minden tagjának. Barát István azt javasolta, hogy csináltasson a város költségvetés előirányzatot, hogy módjában le­gyen a képviselőtestületnek össze­hasonlítást tenni, nem volna-e célravezetőbb a kérdést egy­­szer s mindenkorra elintézni azzal, hogy csatornáztatják a várost és vízvezetéket létesítenek. A képviselőtestület így hatá­rozott. Polgármesteri javaslat alapján megszüntették az üresedésben levő I. o. pénztárnoki állást, a másodosztályú pénztárnoki állást I. o. pénztárnoki állássá szervez­ték át és Garamvölgyi Gézát I. o. pénztárnokká a Vili. fizetési osztályba léptették elő. Ezzel kapcsolatban Kis András a jelenlegi állapot fenntartását kívánta, míg Barát István kijelen­tette, hogy nem érti a megszün­­tetés és újra megszervezés okát. Az elnöklő Szentes Károly ki­jelentette, hogy ehhez az átszer­vezéshez a belügyminiszter már előzetesen hozzájárult — a to­vábbi vitának a szavazás elren­delésével vetett véget. A közgyű­lés a polgármester indítványát fogadta el. A városháza udvarán hídmérleget állítanak fel. A Baross Szövetség Gyulai Fiókjának beadványát elfogadva kimondották, hogy az országos vásárokat ezentúl csütörtök, pén­tek és szombati napokon fogják megtartani. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után Szentes Károly főjegyző abban a reményben, hogy a következő év még nagyobb darabját szabadítja fel országunk­nak, mindenkinek boldog új esz­­tendőt kívánt és a közgyűlést be­zárta. Csatornázási és vízvezetéki kérdések a város közgyűlésén Az országos kirakodó vásár vasárnap helyett szombaton lesz ezentúl Meglehetősen gyér érdeklődés mellett tartotta december 30-án délelőtt 10 órai kezdettel Gyula város képviselőtestülete ez évi utolsó közgyűlését Szentes Károly főjegyző, polgármesterhelyettes elnöklete alatt. A tárgysorozat nagyobb látogatottságot tett volna indokolttá. A Nemzeti Hiszekegy közös el­mondása után a közgyűlés öröm­mel vette tudomásul, hogy a m. kir. belügyminiszter dr. Varga Gyula polgármestert és Bagi Sán­dor műszaki tanácsost és dr. Kazó Károlyt a Felvidékre kirendelte. A kirendelésben a kirendelt tiszt­viselők munkásságának elisme­rését látják és ebből az alkalom­ból a polgármestert melegen üd­vözli a képviselőtestület. Örömmel és tisztelettel vette tudomásul a képviselőtestület a Kabinetiroda leiratát, melyben közli a várossal, hogy a Felvidék egy részének visszacsatolása al­kalmából tartott emlékünnep kö­zönségének hódoló táviratáért a Kormányzó Úr Öfőméltósága kö­szönetet mondott. Ismeretes már, hogy a közigaz­gatási bíróság megsemmisítette az 1936 március 28-i tisztújító köz­­gyűlésen a két másodosztályú fogalmazói állásra történt válasz­tást megszüntette, mert a jelölés szabályellenes volt. A közgyűlés felhívta a polgármestert, hogy az érintett dr. Kazó Károlyt helyet- Föld és házeladás Békéscsabán spartff BorfófPN­ a község Főterén jól jövőt DKIlb&BN­ dcímező üzletház. KürusladányiMR aas birtok épséges tanyaép­ületekkel.' s Szeghalmii agy- tiszs nyásirtok, valamint Vésztő düllőbes 4u hold föld kedvező fizetési föltételek­­kel eladó. Érdeklődni lehet levélben is­­ a Békésmesyei Kereskedelmi BOOKDÓI Békéscsaba, Szent István­ tér 3. NEMZETISÉGI TESTVÉREINK Vitéz Imrédy Béla miniszterel­nök a kor szellemét megértő fel­fogásáról adott iránymutató nyi­latkozatot az egyik fő­város lap hasábjain a kisebbségi kérdésben. Nyilatkozatáról a Deutsche Allge­meine Zeitung megállapítja, hogy az rendkívül kedvező kilátásokat nyújt a jövőre nézve. A nyiatko­­zatban körvonalazott nemzetiségi politikánkat úgy a magyarországi német népcsoport és az egész németség, mint a többi népcso­port is a legnagyobb örömmel üd­vözli. Ezen az örvendetes fogadtatá­son nem is lehet csodálkozni. Imrédy nem ígért mást, nem foly­tat más kisebbségi politikát, mint amit mi kívánunk a trianoni béke­paranccsal elszakított magyar testvéreink részére. A megcson­kított haza kisebbségeit minden kényszer hatása nélkül meggyő­ződésből szeretettel gondozza a magyar állam, mert a magyarság nemzeti céljai az ő céljaik is, és ha kell az ő jól felfogott érde­keik, megfelelnek a magyarság érdekeinek is. A miniszterelnök a Pester Lloyd karácsonyi számában megjelent nyilatkozatában hangoztatja, hogy a német kisebbségről tett meg­állapításai, a különleges helyi vi­szonyokra való változtatásokkal, Magyarország valamennyi kisebb­ségére is vonatkoznak s így első­sorban a németek mellett leg­számottevőbb népkisebbségre, a szlovákokra is. Rámutatott a miniszterelnök kulturális gondozásával kapcso­latban arra, hogy a kultuszmi­niszte­r a felsőbb egyházi hatósá­gokkal megállapodott abban, hogy a magyar és német, illetve szlo­vák tanítás előfeltételeit meg­teremtsék. A kormány ezt a kér­dést annyira figyelemmel kezeli, hogy a megoldás már túlnyomó­részt megtörtént. Már az óvodá­ban érvényesült az az elv, hogy a kisebbségi gyermekek anya­­nyelvü­kün tanulhassanak. Az ele­­mi iskolai tanítók nyelvtudásukat külön tanfolyamokon tökéletesí­tik, de a kormány tisztában van azzal, hogy ez nem teljes meg­oldás, éppen ezért gyakorlati lé­pést tett külön német tanítóképez­­dék felállítására. Különös gondját képezi a kormánynak a kisebb­ségi polgári és középiskolák kér­désének a rendezése, valamint az anyanyelv használata a hatósá­gokkal való érintkezésben. Ez utóbbira nézve már egy 15 évvel ezelőtti kormányrendelet foglal­kozik s azóta minden kormány gondosan ügyelt arra, hogy a helyi hatóságoknál alkalmazott köztisztviselők a lakosság nyel­vét kifogástalanul beszéljék. Arra is gondol a kormány, hogy a né­metség lelkészei már a szeminá­riumban megfelelő németnyelvű kiképzésben részesüljenek. Meleg megértéssel kezeli a kormány, a sajtó és egyesületalapítás kér­dését is, úgy­hogy a tárgyilagos figyelőnek meg kell állapítania, hogy a magyar kormány részé­ről a kisebbségi jogok érvénye­sítése terén lépésről-lépésre hala­dó évről-évre továbbépítő irányzat jelentkezik. Kifutófiút alkalmaz a Szent­háromság-patika. Megyeház mel­lett. Kerékpáros előnyben. 1*

Next