Békésmegyei Hírlap, 1939. február (2. évfolyam, 14-24. szám)
1939-02-01 / 14. szám
2 Valószínűleg megépül a hősök háza Emlékezetes, hogy nemrégiben megemlékeztünk arról a társadalom legszélesebb rétegeiben felmerült kívánságról, hogy a társadalmi közadakozásból hősi emlékmű létesítésére összegyűlt öszszegből ne szobrot emeljenek a hősök emlékének, hanem egy úgynevezett hősök háza építtessék, melyben otthont találnak a frontharcosok, a hadirokkantak egyesületei, továbbá a vitézi szék, esetleg a hazafias ifjúsági egyesületek is. Amint köztudomású, a hősi emlékműre összegyűlt összeget a közgyűlés jóváhagyásával a város vezetősége más szükségletek fedezésére vette kölcsön. Az öszszeget azonban már visszafizették és így megfelelő felhasználása időszerűvé vált. Úgy értesülünk, a város polgármestere fölterjesztést intézett ebben az ügyben dr. vitéz Ricsey Uhlarik Béla főispánhoz, rámutatva, mint a közönség köréből felmerült egyik kívánalomra, az összeg felhasználásának fenti módjára. A felterjesztésben a város vezetősége bizonyos irányítást kér. Megvan a valószínűsége annak, hogy a főispán a hősök emlékének megörökítésére a hősök házának építését fogja a város figyelmébe ajánlani. A magunk részéről ismételten hangsúlyozzuk, hogy a hősök házának létesítése a Göndöcsnépkerti pavilion épületének felhasználásával, illetve megfelelő kibővítésével és átalakításával valósítható meg a legcélravezetőbben, úgy amint azt már nemrégiben részletesen kifejtettük. Huss Érdeklődés előzi meg a vármegyei vitézi bálát A vitézi szék vármegyei csoportja, hagyományos vármegyei vitézi bálját az idén február 11-én Szarvason rendezi meg. Az egész vármegye nagy érdeklődést mutat a vitézi bál iránt és a rendezőség mindent elkövet a vendégek magyaros fogadása és a bál sikere érdekében. A bálon előreláthatólag megjelenik dr. vitéz Ricsey Uhlarik Béla főispán is feleségével együtt. VÁLTOZÁS a szociáldemokrata párt ségédért Vasárnap pártkongresszust tartott a szociáldemokrata párt, amelyen új vezetőséget választottak. Fropper Sándor, Büchler József, Deutsch Jenő, Mónus Illés nem jelöltették magukat és nem is választották meg őket a párt vezetőségébe. Mónus azonban szavazati jog nélkül is tagja marad a párt vezetőségének. BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP 1939 FEBUÁR 1 Jaross Andor bontja ki február 5-én Békéscsabán a „Magyar Élet Mozgalom“ békésmegyei, illetve déluiszántúli zászlaját A magyar életet akarja Imrédy Béla igazán emberi, boldog életté tenni. A kicsinyeket, a szenvedőket, a becsületesen dolgozókat akarja azőket megillető sorshoz juttatni. Le akarja nyesni a kirívó ellentéteket. Azt akarja, hogy Magyarországon a becsületesen dolgozó magyar találjon igaz otthont, hogy ne legyen nélkülöző, nyomorgó magyar, hogy a magyar rónákon, halmokon a szociális igazság legyen az úr. Azt akarja, hogy a magyar közélet igazán magyar legyen és az igazi krisztusi szellem hassa át a magyar élet minden jelenségét. Nagy magyar fellendülést, keresztény nemzeti újjászületést akar Imrédy Béla. Ezért bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom zászlaját, mely alá hiv és vár társadalmi és pártállásra való tekintet nélkül minden magyart, aki őszintén kívánja a magyar jövendőt építő és biztosító reformok megvalósítását. Ennek az eszmekörnek a békésvármegyei, illetve déltiszántúli zászlóbontása lesz 1939. február 5-én délután fél három órai kezdettől Békéscsabán a vigadó nagytermében. " Ezen a zászlóbontó négygyűlésen megjelenik, több közéleti vezető férfi kíséretében és beszédet mond Jaross Andor felvidéki miniszter. A vármegye és a Déluiszántúl minden részéből ezrek készülnek erre az alkalomra,Békéscsabára, hogy hitet tegyenek a Magyar Élet Mozgalom eszméi mellett, hogy katonáiul szegődjenek annak a nemzetépítő küzdelemnek, melynek vezére: vitéz Imrédy Béla. A város egész társadalma melegen ünnepelte a Baross Szövetség díszközgyűlésén a kitüntetett özv. Feim Istvánnét Vasárnap délelőtt fél 11 órakor vette kezdetét a Baross Szöövetség gyulai fiókjának az a díszközgyűlése, melyen ünnepélyesen adta adta át Pleskó András, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára özvegy Feim Istvánnénak, az egyik legrégibb, gyulai kereskedés tulajdonosának a m. kir. kereskedelmi- és ipar- ügyi miniszter kitüntető leiratát. A díszközgyűlésen megjelentek társadalmunk kitűnőségei. Ott láttuk dr. vitéz Ricsey Uhlarik Béla főispánt, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt, dr. Varga Gyula polgármestert, vitéz Har,kay Rezső vitézi székkapitányt, dr. Fazekas-Szücs József rendőrtanácsost, a gyulai rendőrkapitányság vezetőjét, Tarpai Ottó polgári iskolai igazgatót, Barát István ipartestületi elnököt, a társadalmi egyesületek kiküldötteit, a Nemzeti Egység küldöttségét és még sok mást a társadalom minden rétegéből. Az Országos Baross Szövetség központját dr. Domokos László ny. min. oszt. tanácsos, közpoti titkár képviselte, míg a szegedi kereskedelmi és iparkamara kiküldötte Pleskó András kamarai titkár volt. Az ünnepelt családtagjai kíséretében jelent meg az ünnepségen. A kitüntetés átadása A Nemzeti Hiszekegy elmondása után Horti Béla elnök köszöntötte a megjelenteket és ■, megnyitotta az ülést. Átadta a szót Pleskó Andrásnak, aki is-mertette azt a felterjesztést, amelynek alapján a kereskedelmi miniszter kitüntető okiratát le-küldte. A kitüntető iratot a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és összes tagjai nevében kifejezett szerencsekivánatok mellett adta át. A beszédet általános tetszés követte, majd dr. Domokos László, ny. min. osztálytanácsos, a Baross Szövetség országos központi titkára emelkedett szólásra és a központ nevében mondotta el üdvözlő beszédét. A központi kiküldött ünnepi beszéde Mély érzéstől áthatott nemesveretű beszédben mutatott rá az országos titkár, hogy húsz év előtt még nagy merészség volt a kereskedelem és ipar magyarrátételét követelni. A jószándék ugyan megvolt, de a nagytőke fojtogató hatalmával nem tudtak megküzdeni. Ma már, ami Baross program volt, kormányprogram, sőt a magyar élet elengedhetetlen feltétele. A kormányelnök személye biztosíték arra, hogy ez a program meg is valósul. Az átmenet igen nehéz. Az utánpótlással nincs baj, csak az a baj, hogy a keresztény magyarság a nagykereskedelemből kimaradt. Vannak szakmák: az élelmezési, a textil, a vasipar, a bőripar, stb., melyekből a keresztényelem teljesen hiányzik. A Baross Szövetség felhívta erre a kormány figyelmét és meg is van a hajlandóság arra, hogy bizonyos összeg a detailkereskedők nagykereskedőkké való átképzésére fordíttassék. Nagy nehezen sikerült 1938-ban a cukornagykereskedelmet 2°/oban keresztény magyar kezekbe juttatni, de nekünk legalább 8ü°/o kell. Az ilyen régi cégek, mint a Féhn-cég, hivatása, hogy átvegyék a nagykereskedelmet. A régi magyar nagyasszonyok lelkét látja jelentkezni akkor, amikor olyan heroikus erőfeszítés tanúja, amilyet a magára maradt özvegy kifejt. De a magyar anya önfeláldozó szeretetének megnyilatkozását is látja özv. Féhn Istvánné életében és munkásságában és szeretné ha az ilyen jelenségek megtermékenyítenék a lelkeket és ez a szellem élénküteművé tenné a kereszténymagyarság életritmusát. Nincs már messze az idő, amikor a határ nem 4 km-nyire lesz. Kezd már kialakulni a magyar jövő. „Beszélhetnek akadályokról, de amíg ilyen magyar anyák vannak, ilyen derék fiúk, míg olyan egyének állanak a közületek hatóságok élén, mint Gyulán és Békés vármegyében, akiket példaadókul tekint a magyar társadalom, kifejezést adhatok annak a reményemnek, hogy közel van az idő, amikor mindannyian egyesülünk a Baross-szellemben.“ A polgármester üdvözlő szavai A hatalmas tapssal honorált beszéd után dr. Varga Gyula polgármester a maga és a város közönsége nevében üdvözölte a kitüntetettet. A kiváló üzleti érzéken, becsületességen kívül a jó eredmények eléréséhez kellett a közönség bizalma is. Ezt kiérdemelni csak a jó kereskedő tudja. Ha továbbra is így igyekszenek ezt a bizalmat megtartani, a közönség a régi bizalommal keresi fel a jóhírű üzletet. Kivánja, hogy özv. Féhn Istvánnét kedves családja körében Isten sokáig éltesse. Nagy leltári cipő vásár TANA I-divatházában. Több száz pár cipő kerül olcsón eladásra P 3*90, P 5°8Ö? P 7*80? P 9*80 árban egyes párak. 33