Békésmegyei Hírlap, 1939. február (2. évfolyam, 14-24. szám)

1939-02-01 / 14. szám

4 SPOM1 B?M*ftTagnf­irnffflBcgg Az országos válogatott tornászcsapat Szarvason A szarvasi evangélikus Vajda Péter gimnázium vezetősége és sportköre vasárnap nagyszabású tornaünnepélyt rendezett, melyen a Magyar Tornász Szövetség vá­logatott tornászcsapata is részt vett és szerepelt. L u. gyertyán, bükkhosík és dorong, valamint aprított tűzifa, brikett, ózdi fekete és barna szén­házhoz szállítva kapható . KUKLA LAJOSNÉ fakereskedésében Klebelsberg-u. 17 szám (Polgári fiúiskola melletti utca.) Keresztény össze­tartás Ismeretes lapunk hasábjairól az a botrányos nemzetgyalázás és kormányzósértés, amelynek hullá­mai óriási felháborodást keltettek Sarkadon. Ritter Mária a fűszer­­üzletében alkalmazásban lévő két segédet fenyegetéssel, majd ígére­tekkel akarta rávenni, hogy ked­vezően valljanak. A két segéd ezt megtagadta, mire Ritter Mária elbocsátotta őket állásukból. Mint értesültünk, a sarkadi Hangya Szövetkezet igazgatósága felvette a két segédet s igy két magyar fiatalemberrel kevesebb azoknak a száma, akiknek még ma is tűrni kell Ritterék és társaik önkényes túlkapásait. A Hangya cselekedete pedig álljon példaként a keresztény vállalatok előtt: egy kis jóakarat­tal keresztül lehet vinni a keresz­tény alkalmazottak felszabadítását a hasonló függőségi viszony ilyen természetű következményei alól, így abban a biztos tudatban szállhatnak síkra a nemzet becsü­letéért a kis­emberek is, hogy jómagyarságukért nem lesz ke­­nyörtelenség a sorsuk. A vitézi szírkapitánysili felhívása a vitézi bállal kapcsolatban A vármegyei Vitézi Szék a r. é. február hó 11-én Szarvason ren­dezendő vármegyei vitézi bálra Gyuláról átmenők részére, — ele­gendő jelentkező esetén — autó­busz indítását vette tervbe, az oda és visszautazásra. Felkérjük a résztvenni szándé­kozókat, akik autóbusszon óhaj­tanak Szarvasra átmenni, hogy eme szándékukat a vármegyei Vitézi Széknél haladéktalanul, de legkésőbb február hó 4-ig feltét­len jelentsék be, hogy hány sze­mély utazna, hogy ennek alap­ján az autóbuszt le lehessen kötni. A belügyminiszter betiltotta a Békést A m. kir. belügyminiszter a „Békés“ c. politikai napilap meg­jelenését január 30-án betiltotta. Békésmegyei Hírlap 1939 FEBRUÁR 1 Viharos köz­gyű­­ésen megalakult Gyulán a hegyközség Köztudomás szerint, ahol a törvényben meghatározott nagy­ságú területen szőlők és gyümöl­csösök vannak, meg kell alakí­tani a hegyközséget. Hétfőn dél­után teljesen megtelt a városháza közgyűlési terme szőlő- és gyü­mölcsös tulajdonosokkal. Az egy­begyűltekről azonban azt hihette volna az ember, hogy a disszi­­dens képviselők tanítványai­ olyan vihart támasztottak, amikor az elnöklő Szentes Károly főjegyző a vonatkozó törvényes rendelke­zések alapján ismertette velük az összejövetel célját. Egymást túlkiabálva jelentették ki, hogy: „Nem kell a hegyközség ! Az csak a terheket szaporítja!“ A főjegyző hiába igyekezett megmagyarázni, hogy a törvény­nek eleget tenni és a hegyköz­séget meg kell alakítani. Végre is szavazást rendelt el az elnök. De a szavazás nem hozott ered­ményt, mert a területnagyság szerint leadott szavazatok ará­nya 133 :133 volt. Az elégedetle­nek ekkor azt hangoztatták, hogy téves az összeszámlálás. Mikor meggyőződtek róla, hogy hiába minden obstrukció és puccskísér­let, a hegyközség csak létrejön, sokan eltávoztak a közgyűlésről. Az elrendelt újabb szavazásnál 103 szavazattal 54 ellenében ki­mondották a megalakulást — „Ha már muszáj!" — hozzátétellel.­ ­ A hegyközségnek vannak azon­ban megválasztandó törvényes szervei, így mindenekelőtt elnö­ke. Bár általában azt lehet ta­pasztalni, hogy meglevő elnökök­höz nehéz egyesületeket kreálni, itt éppen fordítva volt. Az egye­sület már csak megvolt, de az elnöki méltóságot senki sem akarta vállalni. A közbizalom Titz Rein­hart felé fordult, akit különösen a gyümölcstermelés előmozdítá­sában kifejtett lelkes munkássága leginkább predesztinált erre a helyre, de Titz Reinhart semmi­képpen nem akarta elfogadni a megtiszteltetést. Közéleti szereplése folyamán többször találkozott — úgymond — hálátlansággal, azzal nem tö­rődött. Azt azonban még­sem szeretné, hogy a fejét karóval beverjék, amint azt az elégedet­lenek a leendő hegyközségi el­nöknek kilátásba helyezték. Hosszas kapacitálás, közben ülésfelfüggesztés után végre mégis elvállalta Titz Reinhart az elnök­séget. A hegyközségi tanácsba, amely vármegyei szerv, Görgényi Ferenc iskolaigazgatót választot­ták meg. A választmány tagjai ideiglenesen Mihalik Andor és ifj. rapport József lettek. A választ­mány teljes megalakítása, költ­ségvetés, stb. az alakulógyűléstől számított 30 napon belül össze­hívandó közgyűlés feladata, szabott bőrdarabokat, mire a terem másik végére értünk, már az utolsó simításokat végezték a tel­jesen kész, varrottalpú csizmá­kon. A laikus bámulva áll meg a varrógép előtt, amelyben bor­­szeszláng melegíti a fonalat, hogy viaszrétege olvadt állapotban ke­rüljön a talpba. Ha aztán kihűlt a viasz, a fonal úgy belerögzítő­­dik a talpba, hogy nem esik ki akkor sem, ami­kor a talp felső rétege elkopott. Ugyancsak bá­mulva áll meg az ember a sarok­szegező gépnél, amely percenként 40-50 sarkat szegez fel. Az üzem megtekintése után, mely éppen a munkaidő végére fejeződött be, Csiszár Mihály szö­vetkezeti elnök üdvözlőbeszédére válaszolva Rózsa Gyula szólt a gyár munkástagjaihoz, akikhez számítanak az igazgatósági tagok is, mert azok is csak a végzett munkájuk arányában kap­nak fizetést. Beszédében Rózsa Gyula meg­köszönte a meghívást, a kalauzo­lást és az üdvözlő szavakat, majd rátért a Magyar Élet Mozgalom ismertetésére. Határozottan megállapítható volt, hogy a mozgalom cél­kitűzéseit a munkásság a legnagyobb örömmel teszi magáévá, azok megvalósulá­sától és Imrédy Béla kor­mányzati tevékenységétől várja sorsának jobbrafordu­­lását. Nagy hálát érez azok iránt, akik igyekeznek számára munkát biz­tosítani és különös melegséggel tüntetett ezzel kapcsolatban a vármegye főispánja mellett. Álta­lában megállapítható volt, hogy itt olyan keresztény nemzeti szel­lemű vezetőség és munkáscsoport harcol az élettel, amely minden támogatást megérdemel és egy olyan gyártelepet létesített a kis­emberek élniakarása, amelynek foglalkoztatása nemcsak az érde­kelt munkások, nemcsak Gyula város érdeke, hanem egyetemes magyar érdek is. Szerkesztőségi bizottságunk tag­jai még hosszasan elbeszélgettek az igazgatóság tagjaival, akik részletesen ismertették a gyár működésének ma még nem biz­tosított előfeltételeit. Hisszük, hogy a Magyar Élet Mozgalom diadalra jutása itt is az állandó munka folytonosságát fogja meg­hozni. Pentat­axélb­ü­l 1 saterelte elvesi fel la Kesékig Gyulai érték, amit kevesen ismernek v illany vlI&olí&ssaJ fl bármelyik villanyszerelővel.­­ A berendezés költségét ezx, Árekai- ig számlával együtt 1z hónap alatt­­ nálunk a villanytelepen­­ törleszthet!. Békésmegyei Villamossági R. T. I üzemvezetősége. Most azonban egy időre van némi munka és a gyár agilis igazgatósága meghívta lapunk szerkesztőbizottságát az ott folyó munka megtekintésére. A szer­kesztőbizottság dr. Korányi Pál felelős szerkesztővel az élén, pén­teken délután megjelent a ba­kancsgyárban és az ott tapasz­taltak a legnagyobb mértékben megleptek bennünket. Láttunk egy modern gépek­kel teljesen felszerelt gyárat, amely a mainál sokkal na­­gyobb teljesítményre van berendezve. Láttunk szakembereket, akiknek minden vágyuk, hogy dolgozhas­sanak és minden igyekezetük, hogy becsületes munkát nyújtsa­nak. Végignéztük a munkafolya­matot. A terem egyik végén kezü­kbe veszik a munkások a ki­Gyulán, a Corvin­ utcában évek óta áll egy egyemeletes épület. Az arrajárók csak annyit tudnak róla, hogy ez a bakancsgyár épülete, legfeljebb még azt is, hogy néha dolgozik is a gyár több-kevesebb munkással. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a gyár a maga nemében egyedülálló az országban és meg­volna minden adottsága arra, hogy egyike legyen az ország legjelentősebb ipari telepeinek. Egyetlen abban a tekintetben, hogy az egész gyártelepet gépei­vel, minden berendezésével együtt kisiparosok hozták össze szövetkezeti alapon. Övék a gyár, ők a munkásai is,­­ ha van munka. Mert sajnos, nincs mindig munka és a sok dolgozni vágyó kéz sok­szor kénytelen tétlenkedni. Postás-táncmulatság február 11-én A M. Kir. Postaaltisztek Orszá­gos Egyesületének Gyulai Cso­portja február hó 11-én, szomba­ton este 8 órai kezdettel reggel 6 óráig tartó zártkörű táncmulat­ságot rendez zászlóalapja javára. A zenét Szilágyi Jancsi és ze­nekara szolgáltatja. Jegyek 1 pengős árban a levélkézbesítők­­nél és este a pénztárnál kapha­tók. A meghívókat már szétküldték. Egészen bizonyos, hogy postá­sainkat, kik a közönséget olyan fáradhatatlanul és olyan lelki­­ismeretes pontossággal szolgálják, a társadalom legszélesebb réte­gei kész örömmel támogatják. Hirdessen lapunkban ! Nyomatott a „Dürer“ Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán, Corvin-utca 4. Cégtulajdonos: Nagy P. István

Next