Békésmegyei Hírlap, 1939. április (2. évfolyam, 39-51. szám)

1939-04-02 / 39. szám

Vasárnap, 1919 április 2 Ára 8 fillér IL évfolyam, 39. szám Békésmegyei Hirlap Szerkesztőség: Deily-u. 8. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő - IfJ KOZÁIVIN PÁT­­­hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik hetenként háromszor, felelőS szerkesztő: Dr. KOZÁNYI PÁL szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA I szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér A Magyar Alföld Nemcsak a politikai közvéle­mény, hanem minden gazdasági tényező is felfigyelt azokra a nagy­jelentőségű beszédekre és elő­adásokra, amelyek csütörtökön Budapesten az ország gazdasági és szociális gondja-baja ügyében elhangzottak. A legfőbb útmuta­tást a magyar államfő találó, ér­cesen csengő, rövid mondatai adták meg: Dolgozzunk többet és politizáljunk kevesebbet! Ugyan­ilyen fontos és az ország gazda­sági életét mélyreható átalakulás felé vezető figyelmeztetése volt a kormányzónak az is, hogy ki kell használnunk azokat a lehetősége­ket, amelyeket a Kárpátalja visz­­szacsatolása jelent hazánkra és hogy az így felviruló új és élet­képes iparban a mezőgazdasági birtokeloszlás változásából kifo­lyólag felszabaduló tőke vegyen részt. A Magyar Alföld nagy problé­máinak tárgyalását vezette be ez a legfelsőbb szózat s ma különös jelentősége van annak, hogy ösz­­szes problémáink homlokterébe éppen a Duna és a Tisza síksá­gát állítjuk. Hiszen az Alföld valamikor, a történelmi Magyar­­ország idején elhanyagolt része volt hazánknak, ma pedig és előre­láthatóan a jövőben is, a függet­len Magyarország szíve és közép­pontja. Ezért ismertette Teleki Pál gróf miniszterelnök, Európa egyik legelső földrajzi tekintélye, az Alföld tájviszonyait, feledésbe ment emberföldrajzi és gazdasági átalakulását és kihasználatlan, de nagy jövővel kecsegtető lehető­ségeit. Ez­ az előadás magában véve is a nemzeti munka és a nemzeti felemelkedés részletes programja volt. Nagyon természe­tes tehát, hogy ez az előadás is intelemmel és figyelmeztetéssel végződött. Kevésbbé fontos apró­lékos és napi dolgokkal foglal­koznunk, mint megismernünk és leszűrnünk a nagy általános igaz­ságokat, amelyekhez alkalmaz­kodnunk kell. A Dunamedence súlypontja továbbra is az Alföld marad, bízzunk tehát a nagy és állandó erőnkben, amelynek ki­használása tőlünk függ. Magyarország gazdasági szer­kezete s ezzel együtt csaknem minden szociális problémája, sőt bizonyos tekintetben politikai élete is lényeges módon átala­kult az ország területének meg­nagyobbodása és Magyarország tagadhatatlanul növekedő, hatalmi pozíciója folytán. Ennek a meg­változott helyzetnek minden téren és minden vonatkozásban a gya­korlati élet adottságainak meg­felelően kell levonnunk követ­keztetéseinket. Új feladatok, új kötelességek várnak az iparra, a mezőgazdaságra és az árucserére egyaránt. Ezeket a feladatokat ismertette és tűzte ki a csütörtöki nap harmadik előkelő előadója, Kunder Antal miniszter, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségében tartott előadásá­ban. A magyar mezőgazdaság és az ipar egyaránt új lehetőségek és új helyzet előtt áll. Mezőgaz­daságunk boldogulására döntő jelentőséggel lesz az, hogy belső fogyasztópiacunk lényegesen megnövekedett, ami az export­feleslegek bizonyos fokú csökke­nését, de egyúttal a hazai ter­melői árak állandóságát hozza meg. Ezzel szemben iparunk nagy nyersanyagforráshoz jut, minden valószínűség szerint olcsóbban termelhet mint eddig és így a ma­gyar ipar exportlehetőségei ja­vulni fognak. Mindezek a válto­zások a magyar gazdaságpolitika terén is éreztetni fogják hatásu­kat. A legfőbb cél természetesen itt is a nemzet közös nagy érde­keinek szolgálata. Nem az a kér­dés tehát, amint azt régebben egyoldalúan szokás volt meg­fogalmazni, hogy ipart fejlesz­­szünk-e, avagy pedig mezőgaz­daságot, hanem az a fontos, hogy miképpen fejlesszük mind a ket­tőt úgy, hogy nemzeti termelé­sünket minél magasabb fokra emeljük és a különféle termelő ágazatok között az egészséges összhangot a magyar nép élet­színvonalának emelése érdekében biztosítsuk. A cselekvő magyar gazdaság­­politikának még egy időszerű kér­dését érintette Kinder miniszter. A zsidókérdéssel kapcsolatban elterjesztett azokat az álhíreket, amelyek szerint a hazai ipar most végbemenő magyarosítása növel­né a külföldi munkaerők számát. Ez természetesen nem igaz. A magyar népben megvan a tehet­ség, a jószándék, a szorgalom és a tudás ahhoz, hogy gazdasági téren is maga intézze sorsát. Igaz ez a megállapítás faji vonatko­zásban éppen úgy, mint a gaz­dasági élet terén. A magyar poli­tika felelős vezetői pedig felis­merik és tudják kötelességüket, amit mindennél világosabban bi­zonyít a csütörtökön elhangzott három nagyjelentőségű állam­­férfiúi megnyilatkozás. 1939. húsvétját 1925. karácsonyának megismétlődése fenyegeti Áttört a Fehérkörös a gáton — Menekülnek a veszélyezte­tett területek lakói — A hatóság résen áll Legutóbbi számunkban már közöltük, hogy a román imperi­­k­um alatt levő területről igen nagy víztömegek zúdulnak alá a Fehérkörösön. Csütörtökről péntekre virra­­dólag aztán éjjel 2 óra 2­1 perc­kor az ár a határon túllévő Kisjenőnél és Erdőhegynél a Palpation, Székudvarnál pedig a jobbparton a folyó áttörte a gátat és hatalmas területet elöntve óriási vízáradat zúdul a trianoni határ felé. Az Alsó-Fehérkörösi Ármente­­sítő Társulattól azt felvilágosítást nyertük pénteken reggel, hogy valószínű, hogy az áradat elönti a Fehér és Fekete körös deltáját, mely esetben Békés és Bihar elég jelentős része víz alá kerül, de ha a hegyek között az olva­dás tovább tart és újabb árhul­lámok jönnének, a víz Gyula alá is elérhet. Az ármentesítő társulatok és a hatóságok természetesen hala­déktalanul megtették a kellő védekezési intézkedéseket. Pén­teken korán reggel már a mun­kások százai dolgoztak a töltése­ken. A munkálatokra katonasá­got is kirendeltek. Az áradatot először a gelvácsi töltésnél igyekeznek fenntartani. Tekintettel arra, hogy az 1925. évi vízmennyiség­gel lehet számolni, itt körülbelül 8—9 órán át lehet feltartóztatni az árvizet. A má­sodik védelmi vonal a vasúti töltés lesz, ami félnapi akadályt jelent. Harmadik gát a sarkadi műút. Ha ezen is áttört az áradat, akkor a Körösök deltáját elönti. A veszélyeztetett területek ki­ürítésére a kellő intézkedések metörténtek. Péntek déli 12 óra: Gyulát és Békéscsabát egyelőre nem fenyegeti veszedelem Délben nyert újabb értesítés szerint a román hatóságok azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy az előző híradástól eltérő­s­g a Fehérkörös balpartján Erdőhegynél nem történt gátszakadás, hanem csak átcsurgás és átszivárgás, amit azonban sikerült el­tömni. Az eddig átömlött vizet a Cso­­hosnak nevezett Nádor-csatorna könnyen levezeti. Ez azt jelenti, hogy Gyula és Békéscsaba ezidőszerint nincs veszélyben. A jobbparton is kisebb egyelőre a veszély A jobbparton Kisjenőnél sem történt a legújabb hírek szerint gátszakadás. Az áradat mintegy 120 méter hosszúságban a gát felett ömlik át. Az átzuhogó víztömeg Erdőhegy környékén a töltésmenti kubik­­árkokban és egy ott levő nagyobb mélyedésben gyülekezik. Ha ott nem sikerül árad­atot feltartóztatni, akkor lehet a magyar területek veszélyeztésével számolni. Az esetben, ha újabb nagymértékű áremelkedés nem következik be — amire tekintettel a nagyon nagy tömegű vízre, sajnos, nem sok kilátás van — lehet remél­nünk a katasztrófa elmaradását. A lakosság menekül A veszélyeztetett területek ki­ürítése megkezdődött és a lakos­ság állatait és legszükségesebb ingóságait magával vive hosszú kocsisorokban vonul biztonságo­sabb vidékekre. Délután 5 óra A víz csillogása már látszik a gyulavarsándi határhídtól. Bizo­nyosat senki sem tud afelől, hogy milyen tömegű víz jön. A tölté­sek erősítése folyik. A Fehér­körösnek gyulavári szakaszán a víz szintje meglehetősen esett, ami a kisjenői kitörésben leli ma­gyarázatát. Este 7 órakor várják, hogy­ az­ ár elérje a határon a Fehér- és Feketekörös közt hú­zódó úgynevezett lokalizáló gátat. Ha 50—60 millió köbméter­nél nagyobb tömegű víz nem jön, úgy fel tudják az ára­datot itt tartani, ha több jön, ez az új, tehát köny­­nyebben átázó töltés legfeljebb 8—9 óráig áll ellen. Ekkor a Gyu­lavári határában levő majorok és szántóföldek, amelyek a körgáton kívül esnek, víz alá kerülnek. Pénteken este elérte a lokalizációs gátt az árvíz Pénteken este 11 óra 20

Next