Békésmegyei Hírlap, 1939. május (2. évfolyam, 52-67. szám)

1939-05-03 / 52. szám

Szerda, 1939 május 3 At&­ S fillér II. évfolyam,52. szám Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő • Hr KOZAN­YI PÁT \ '’V' hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik, hetenként háromszor: referOS szerkesztő : Ul. KUa AIN 11 FAL­U szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel.­­ Felelős kiadó: HORTI BÉLA szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér A magyar külpolitika útja A magyar államférfiak berlini útját azzal az érdeklődéssel kíséri figye­lemmel a magyar közvélemény, amely ezt az utazást méltán megilleti. Ter­mészetes, hogy Róma után Berlin kerül sorra, hiszen Magyarországnak semmi oka nincs a jól bevált ten­gelypolitikától eltérni. A Róma—Ber­lin tengelyhez való csatlakozás, ille­tőleg azoknak a lehetőségeknek a meglátása, amelyek e csatlakozás következményeként számunkra meg­nyíltak, a magyar külpolitika leg­nagyobb felismerése volt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utolsó húsz esztendőben jó külpolitikát csináltunk, megláttuk azt a szinte egyetlen lehe­tőséget, amely a trianoni nyomorú­ságból kifelé vezethet. A berlini út alkalmából eszünkbe jutnak mindazok az események, amelyeknek következ­ményeként az első rés támadt a tria­noni békeszerződés betonfalán a Fel­vidék magyarlakta területeinek a visz­­szaszerzésével. A második rést az ütötte, amikor Kárpátalját visszakap­tuk. A Felvidék magyarlakta részei­nek visszatérése néprajzi elv alapján történt, míg Kárpátalja visszatérésé­nél már a történelmi elv érvényesült. Ugyancsak a történelmi elvre való hivatkozással terjesztette ki Német­ország a szorosan vett Csehországra és Morvaországra a német protekto­rátust azzal a megokol­ással, hogy ezek a területek évszázadokon át a nagy német birodalom integráns ré­szei voltak. Államférfiaink berlini tárgyalásai arra az időre esnek, amikor a nem­zetközi helyzet Hitler nagy beszéde következtében többé-kevésbé áttekint­hetőbbé vált. Ez a beszéd tulajdon­képpen válasz Roosevelt elnök fel­hívására s ha ezen a vonalon kemény volt is, mégis Németorság békés szándékai bejelentésének tekinthetjük. A tengelyhatalmak nem akarnak há­borút, ezt már Mussolini és Hitler is számtalanszor megmondotta s ehhez az állásfoglaláshoz mi magyarok is teljes szívvel csatlakozunk. A tengely­­hatalmak s velük mi is csak az el­követett igazságtalanságok jóvátételét kérjük, azon szerencsétlen békeszer­ződések rendelkezéseinek lerombolá­­sát, amelyek jogot, igazságot, népi hozzátartozást, a történelmi fejlődés eredményeit figyelembe nem véve, a győztes államok érdekei alapján ren­dezték újjá Európát, legalább is ideiglenesen. A „győztes“ államok olyan békeműveletet hoztak létre, amely végül rájuk nézve vált végze­tessé. Mindaddig, amíg a legyőzött államoknak nem volt ereje az igaz­ságtalan rendelkezések megváltozta­tására, amíg a panaszlói méltányosság kérdését gazdasági megtorlásokkal és háborús fenyegetésekkel elfojtani le­hetett, úgy ahogy fennállott Európá­ban ez a szerencsétlen rendszer. Amint azonban a győztesek egyet­értését a kisemmizett Olaszország méltatlankodása megzavarta, később pedig a nemzeti szocialista állam­formában megújhodott Németország egyre fejlődő gazdasági és katonai ereje megrémítette, más szelek kezd­tek fujdogálni Európában. Az abesz­­szin háború, most legutóbb Albánia bekebelezése, Németország részéről pedig a Saar-vidék visszatérése, a ruhrvidéki megszállás megszűnése, a rajnai zónába való bevonulás, Ausztria csatlakozása, a Szudéta­­német területeknek az anyaországhoz való csatolása, cseh-morva protekto­rátus kimondása s a Memel-vidék bekebelezése, a tengelyhatalmak ré­széről olyan sikersorozatot jelentett, amely természetszerűleg tönkre­silá­­nyította a békeművek ferde és káros elgondolásait. A magyar államférfiak berlini meg­beszélései természetesen mást nem hozhatnak, mint a régi út folytatását. Mindenképpen szükséges és hasznos ez a találkozás, hiszen Európában állandóan forranak a dolgok, erők mérkőznek s egy olyan fontos föld­rajzi fekvésű országnak, mint Magyar­­ország, mindenképpen résen kell len­nie, ha érdekeit és fejlődését bizto­sítani akarja. Mi nem tekintjük le­zártnak a magyar megújhodás útját azokkal az örvendetes eseményekkel, amelyek régi szép Nagymagyarorszá­­gunk két értékes területét visszahoz­ták, mert még más követelnivalóink is vannak. Meggondolatlan lépést nem csinálunk, de igenis el vagyunk szánva arra, hogy a kínálkozó alkal­mat elszalasztani nem fogjuk. Hóman Bálint nagy beszédben ismertette a kormány programját Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter Kiskunhalason mondott beszédet Hóman Bálint vallás- és közok­tatásügyi miniszter vasárnap Szé­kesfehérvárott mondott hatalmas be­szédben ismertette a kormányzati politikát, amely a nemzeti öncélú­­ság, a keresztény erkölcsiség és a magyar fajvédelem gondolatán épül fel. Ez a politika az ősi hagyományokhoz hí­ven nem zárkózik el idegen eszmék és törekvések befo­gadásától, ha azt a nemzet érdekében állónak tartja. A­ békének kívánunk állandó biz­tosítékot szerezni akkor is, amikor jogaink elismerését kívánjuk és a sérelmek és igazságtalanságok jóvá­tételének békés előkészítésén mun­kálkodunk. Kárpátalja ruszin népé­nek jövendő életét a kárpátaljai önkormányzat keretében kívánja a kormány megoldani. A gazdasági helyzet ismertetése során elmondotta a miniszter, hogy 1934. év tavasza óta 10.200 ifjút sikerült az államnál, 2750 ifjút a magángazdaságban tisztviselőként, 872 ifjút, a kisebb képesítésűekkel együtt pedig 1075 ifjút a Nemzeti Önállósítási Alap útján, mint önállót elhelyezni. Az első zsidótörvény vég­rehajtása során az első félévben 2050 ifjú jutott elhelyezéshez. Az új tör­vény végrehajtása után a probléma végleg megoldódik. Teleki Mihály beszéde Kiskunhalason Vitéz Teleki Mihály gróf Kiskun­halason tartott beszédében kijelen­tette, hogy a jövő célja csak a negy­vennyolcas eszmék megtartása lehet. A gyümölcsértékesítésről beszélve kijelentette, hogy eddig a magyar gazda termett, de a hasznot mások vágták zsebre. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie. Beszélt a minisz­ter a külpolitikai problémákról is, kijelentette, hogy legutóbb, amikor Berlinben járt, megállapította, hogy a tervezett őszi ruszinszkói­­ bevonulásunkat nem a né­metek gáncsolták el. Akkor még tökéletesen egységes cseh hadsereg állt volna velünk szem­ben, hatalmas technikai felszerelésé­vel, tehát a bevonulás sok vérbe ke­rült volna. A M. KIK. KÖZPONTI Akkor a németek biztattak bennün­ket, hogy rövidesen vér nélkül is megszerezhetjük Ruszinszkot. Nekünk a berlin-római ten­gelyhez kell simulnunk. Az olaszokkal a világháborúban nem nekünk, hanem csak Ausztriának volt érdekellentéte és mi csak, mint Ausztria fegyvertársa álltunk az olasz néppel szemben. A zsidótörvényről szólva kijelentette, hogy az néhány nap alatt tető alá kerül és akkor megvalósíthatjuk a földbir­tokpolitikai terveket. Végül hangoztatta, hogy a vitézek és frontharcosok ezentúl fokozottabb mértékben fognak érvényesülni a köz­életben. Antal István a forradalmi törekvé­sek ellen Antal István államtitkár a hatvani és hatvan környéki ellenforradalmi áldozatok kegyeletes ünnepségén beszélt. Azt fejtegette, hogy az el­lenforradalmi gondolat azonos a szegedi gondolattal. A magyaror­szági forradalmat és az ennek nyomában járó katasztrófális nem­zeti összeomlást igenis a baloldali radikális eszmeáramlatok, azoknak képviselői és a baloldali politika idézték elő. Sajnos, ez a nemzet még most sem vonta le a történelmi felelősség következményeit e politi­kai irányzatok forradalmi bűneivel szemben. Reméljük, hogy a nemzetnek az elkövetkező hetekben történő akarat­­nyilvánulása 20 esztendő után vég­legesen kioperálja a nemzet testéből e politikai irányzatok izmagját is. Foglalkozott ezután a szegedi gon­dolat pozitív oldalával, majd Szinyei- Merse Jenő, a ház alelnöke beszélt. A miniszterelnök és a kü­lügymi­niszter haza­utazott Teleki Pál gróf és Csáky Isvá­t gróf berlini hivatalos látogatása ked­den véget ért és a két magyar kor­mányférfi délelőtt 11 órakor elutazott a berlini pályaudvarról. A pályaud­varon ünnepélyes búcsúztatás volt. A miniszterelnök és a külügyminisz­ter szerdán reggel érkeznek vissza Budapestre. Az ünnepélyes fogadta­tásról a magyar rádió szerdán reg­gel 8 óra 55 perces kezdettel hely­színi közvetítést ad.

Next