Békésmegyei Hírlap, 1939. május (2. évfolyam, 52-67. szám)
1939-05-03 / 52. szám
Szerda, 1939 május 3 At& S fillér II. évfolyam,52. szám Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő • Hr KOZANYI PÁT \ '’V' hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik, hetenként háromszor: referOS szerkesztő : Ul. KUa AIN 11 FALU szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér A magyar külpolitika útja A magyar államférfiak berlini útját azzal az érdeklődéssel kíséri figyelemmel a magyar közvélemény, amely ezt az utazást méltán megilleti. Természetes, hogy Róma után Berlin kerül sorra, hiszen Magyarországnak semmi oka nincs a jól bevált tengelypolitikától eltérni. A Róma—Berlin tengelyhez való csatlakozás, illetőleg azoknak a lehetőségeknek a meglátása, amelyek e csatlakozás következményeként számunkra megnyíltak, a magyar külpolitika legnagyobb felismerése volt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utolsó húsz esztendőben jó külpolitikát csináltunk, megláttuk azt a szinte egyetlen lehetőséget, amely a trianoni nyomorúságból kifelé vezethet. A berlini út alkalmából eszünkbe jutnak mindazok az események, amelyeknek következményeként az első rés támadt a trianoni békeszerződés betonfalán a Felvidék magyarlakta területeinek a viszszaszerzésével. A második rést az ütötte, amikor Kárpátalját visszakaptuk. A Felvidék magyarlakta részeinek visszatérése néprajzi elv alapján történt, míg Kárpátalja visszatérésénél már a történelmi elv érvényesült. Ugyancsak a történelmi elvre való hivatkozással terjesztette ki Németország a szorosan vett Csehországra és Morvaországra a német protektorátust azzal a megokolással, hogy ezek a területek évszázadokon át a nagy német birodalom integráns részei voltak. Államférfiaink berlini tárgyalásai arra az időre esnek, amikor a nemzetközi helyzet Hitler nagy beszéde következtében többé-kevésbé áttekinthetőbbé vált. Ez a beszéd tulajdonképpen válasz Roosevelt elnök felhívására s ha ezen a vonalon kemény volt is, mégis Németorság békés szándékai bejelentésének tekinthetjük. A tengelyhatalmak nem akarnak háborút, ezt már Mussolini és Hitler is számtalanszor megmondotta s ehhez az állásfoglaláshoz mi magyarok is teljes szívvel csatlakozunk. A tengelyhatalmak s velük mi is csak az elkövetett igazságtalanságok jóvátételét kérjük, azon szerencsétlen békeszerződések rendelkezéseinek lerombolását, amelyek jogot, igazságot, népi hozzátartozást, a történelmi fejlődés eredményeit figyelembe nem véve, a győztes államok érdekei alapján rendezték újjá Európát, legalább is ideiglenesen. A „győztes“ államok olyan békeműveletet hoztak létre, amely végül rájuk nézve vált végzetessé. Mindaddig, amíg a legyőzött államoknak nem volt ereje az igazságtalan rendelkezések megváltoztatására, amíg a panaszlói méltányosság kérdését gazdasági megtorlásokkal és háborús fenyegetésekkel elfojtani lehetett, úgy ahogy fennállott Európában ez a szerencsétlen rendszer. Amint azonban a győztesek egyetértését a kisemmizett Olaszország méltatlankodása megzavarta, később pedig a nemzeti szocialista államformában megújhodott Németország egyre fejlődő gazdasági és katonai ereje megrémítette, más szelek kezdtek fujdogálni Európában. Az abeszszin háború, most legutóbb Albánia bekebelezése, Németország részéről pedig a Saar-vidék visszatérése, a ruhrvidéki megszállás megszűnése, a rajnai zónába való bevonulás, Ausztria csatlakozása, a Szudétanémet területeknek az anyaországhoz való csatolása, cseh-morva protektorátus kimondása s a Memel-vidék bekebelezése, a tengelyhatalmak részéről olyan sikersorozatot jelentett, amely természetszerűleg tönkresilányította a békeművek ferde és káros elgondolásait. A magyar államférfiak berlini megbeszélései természetesen mást nem hozhatnak, mint a régi út folytatását. Mindenképpen szükséges és hasznos ez a találkozás, hiszen Európában állandóan forranak a dolgok, erők mérkőznek s egy olyan fontos földrajzi fekvésű országnak, mint Magyarország, mindenképpen résen kell lennie, ha érdekeit és fejlődését biztosítani akarja. Mi nem tekintjük lezártnak a magyar megújhodás útját azokkal az örvendetes eseményekkel, amelyek régi szép Nagymagyarországunk két értékes területét visszahozták, mert még más követelnivalóink is vannak. Meggondolatlan lépést nem csinálunk, de igenis el vagyunk szánva arra, hogy a kínálkozó alkalmat elszalasztani nem fogjuk. Hóman Bálint nagy beszédben ismertette a kormány programját Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter Kiskunhalason mondott beszédet Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap Székesfehérvárott mondott hatalmas beszédben ismertette a kormányzati politikát, amely a nemzeti öncélúság, a keresztény erkölcsiség és a magyar fajvédelem gondolatán épül fel. Ez a politika az ősi hagyományokhoz híven nem zárkózik el idegen eszmék és törekvések befogadásától, ha azt a nemzet érdekében állónak tartja. A békének kívánunk állandó biztosítékot szerezni akkor is, amikor jogaink elismerését kívánjuk és a sérelmek és igazságtalanságok jóvátételének békés előkészítésén munkálkodunk. Kárpátalja ruszin népének jövendő életét a kárpátaljai önkormányzat keretében kívánja a kormány megoldani. A gazdasági helyzet ismertetése során elmondotta a miniszter, hogy 1934. év tavasza óta 10.200 ifjút sikerült az államnál, 2750 ifjút a magángazdaságban tisztviselőként, 872 ifjút, a kisebb képesítésűekkel együtt pedig 1075 ifjút a Nemzeti Önállósítási Alap útján, mint önállót elhelyezni. Az első zsidótörvény végrehajtása során az első félévben 2050 ifjú jutott elhelyezéshez. Az új törvény végrehajtása után a probléma végleg megoldódik. Teleki Mihály beszéde Kiskunhalason Vitéz Teleki Mihály gróf Kiskunhalason tartott beszédében kijelentette, hogy a jövő célja csak a negyvennyolcas eszmék megtartása lehet. A gyümölcsértékesítésről beszélve kijelentette, hogy eddig a magyar gazda termett, de a hasznot mások vágták zsebre. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie. Beszélt a miniszter a külpolitikai problémákról is, kijelentette, hogy legutóbb, amikor Berlinben járt, megállapította, hogy a tervezett őszi ruszinszkói bevonulásunkat nem a németek gáncsolták el. Akkor még tökéletesen egységes cseh hadsereg állt volna velünk szemben, hatalmas technikai felszerelésével, tehát a bevonulás sok vérbe került volna. A M. KIK. KÖZPONTI Akkor a németek biztattak bennünket, hogy rövidesen vér nélkül is megszerezhetjük Ruszinszkot. Nekünk a berlin-római tengelyhez kell simulnunk. Az olaszokkal a világháborúban nem nekünk, hanem csak Ausztriának volt érdekellentéte és mi csak, mint Ausztria fegyvertársa álltunk az olasz néppel szemben. A zsidótörvényről szólva kijelentette, hogy az néhány nap alatt tető alá kerül és akkor megvalósíthatjuk a földbirtokpolitikai terveket. Végül hangoztatta, hogy a vitézek és frontharcosok ezentúl fokozottabb mértékben fognak érvényesülni a közéletben. Antal István a forradalmi törekvések ellen Antal István államtitkár a hatvani és hatvan környéki ellenforradalmi áldozatok kegyeletes ünnepségén beszélt. Azt fejtegette, hogy az ellenforradalmi gondolat azonos a szegedi gondolattal. A magyarországi forradalmat és az ennek nyomában járó katasztrófális nemzeti összeomlást igenis a baloldali radikális eszmeáramlatok, azoknak képviselői és a baloldali politika idézték elő. Sajnos, ez a nemzet még most sem vonta le a történelmi felelősség következményeit e politikai irányzatok forradalmi bűneivel szemben. Reméljük, hogy a nemzetnek az elkövetkező hetekben történő akaratnyilvánulása 20 esztendő után véglegesen kioperálja a nemzet testéből e politikai irányzatok izmagját is. Foglalkozott ezután a szegedi gondolat pozitív oldalával, majd Szinyei- Merse Jenő, a ház alelnöke beszélt. A miniszterelnök és a külügyminiszter hazautazott Teleki Pál gróf és Csáky Isvát gróf berlini hivatalos látogatása kedden véget ért és a két magyar kormányférfi délelőtt 11 órakor elutazott a berlini pályaudvarról. A pályaudvaron ünnepélyes búcsúztatás volt. A miniszterelnök és a külügyminiszter szerdán reggel érkeznek vissza Budapestre. Az ünnepélyes fogadtatásról a magyar rádió szerdán reggel 8 óra 55 perces kezdettel helyszíni közvetítést ad.