Békésmegyei Hírlap, 1939. július (2. évfolyam, 81-93. szám)

1939-07-02 / 81. szám

Vasárnap, 1039 j­alius 2. Ár­ak IQ fillér II. évfolyam, II. szám Szerkesztőség:­­Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLARI Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház- Kiadóhivatal, Coorvin-u. 4 Telefon: 450 Felelős szerkesztő : Dr. KOZÁNYI PÁL U­N­É Megjelenik idejenkint háromszor: _ , sjg $ jff szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA fj* ff szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér Tudomány és mezőgazdaság A magyar szaktudományok ismét gyarapodtak egy olyan intézménnyel, amely méltán alátámasztja annak a politikának, amely a kultúrfölény biztosításával akarj­a a magyarság j­ö­yét biztosítani Európában. Most avatta fel Teleki Mihály gróf föld­­mivelésügyi miniszter a Mezőgazda­­sági Múzeumban az újjászervezett agrárszakkönyvtárt, amely nemcsak a könyvek tömegénél, de az elrende­zés és csoportosításnál fogva is pá­ratlan értéket jelent. A Mezőgazdasági Múzeum agrár­szakkönyvtára nemcsak a mezőgaz­daság, kertészet és szőlőművelés (növénytermelés, állattenyésztés s­b.) szakkönyveit foglalja magában, ha­nem kitérj­e az erdészetre, vadá­szatra, halászatra is. Kihen értéke a hatalmas könyvtárnak, hogy bő anyaggal szolgál a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományágakban is, így a geológia, meteorológia, agrár­­politika mind igen bő csoporttal szerepel. Mint könyvtári érdekesség szerepel a régi mezőgazdasági köny­vek gyűjteménye, úgy, hogy az ál­landóan folyamatban lévő új könyv­beszerzéssekkel bővülő könyvtár nemcsak a gyakorlati ismeretek ter­jesztését, hanem a tudományos ku­tatást is a legszélesebb mederben teszi lehetővé. Ötletesen kapcsolódik az agrár­­könyvtárhoz a Külkereskedelmi Hi­vatal „Állandó Mezőgazdasági és Exportkiállítása“ is. Ez a nagy gond­dal összeállított gyűjtemény bemu­tatja a harminc legfontosabb magyar agrárkiviteli cikket s külön-külön részletezve ismerteti azokat. A kiállí­tás gondot fordít a minőségi ellen­őrzésre, valamint az export és im­­portállamok búzatermelésére s az áttekinthetően összeállított külkeres­kedelmi mérleg a szemlélő elé tárja a magyar export minden vonatko­zását. Nemcsak a szakemberek, de a laikus közönség előtt is nagy érté­ket jelent ez a kiállítás s bizonyára rengeteg látogatója lesz annak az elektromos térképnek, amely egy gombnyomásra 40 agrárkiviteli cik­künk világpiaci elhelyezését mutatja meg világító képekkel. Aki csak egy pillantást vet a „Magyar Áruk a­­ Világpiacon“ kivilágított képére,büsz­kén állapíthatja meg, hogy valóban joggal tarthatjuk magunkat elsősor­ban agrárállamnak A magyar fö­d népének verejtékkel kitermelt mun­kája ott van a világ mind a részén és megállja a helyét mindenütt. Gazdatársadalmunk megnyugvás­sal és büszkén tekinthet a Mező­­gazdasági Múzeumra, ami egyébként is európai különlegesség volt a maga gazdag anyagával s most, hogy az agrár szakkönyvtárral és az állandó i­­portkiállítással bővült, a hasonló intézmények között a legelső helyek egyikére került világviszonylatban is. Könyvtár és kiállítás, háttérben a muzeum nagyszerű adataival, példái­val, tárháza a adásnak s tár­háza a magyar munka kiváló erejének Földmivelésügyi kormányzatunk jó uton haladt, amikor egyesítette a gyakorlati tudás és a tudományos kutatás megszervezésének feltételeit s ez az újabb kultúrintézményünk alkalmas nemcsak arra, hogy a ta­nulni, fejlődni vágyó hazai gazda­közönség ismereteit bővítse, hanem arra is, hogy növelje idegenforgal­munkat. Kétségtelen, hogy ez intéz­ményeinknek hatalmas propaganda­­ereje van­ s ide tanulni jön majd el­­ nemcsak Kelet felől az alacsonyabb szinten dolgozó agrárpublikum, de etjönnek a nyugati államok agráriu­sai is. A magyar munka, tehetség és akarat ismét szépet és nagyot alko­tott A szakkönyvtár és az export­­kiállitás megnyitása mégis­­szerény csendben történt. Az érdekeltek azon­ban igy is felfigyeltek rá és bizo­nyos, hogy a magyar okszerű gaz­dálkodás nagy segítséget kapott a Teleki Mihály gróf által most fel­avatott agrárszakkönyvtárban és ex­­portkiál­­itás­ban. A főispán kitüntetése Pénteken délelőtt Szentesen Ti­szaváry ezredes, a nemze­i munka­­védelem tiszántú­i kerületi vezetője megjelent a vármegyeházán dr. vit­z Ricsey Uhlarik Béla főispán előtt és a következő szövegű díszokleve­let nyújtotta át: A munkavédelem gondolatának a társadalomban való meghonosítása, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Mun­kavédelem intézményének fejlesztése körül kifejtett, erős hazafias érzéstől áthatott, önzetlen és fáradhatatlan tevékenységéért a magyar munka­­védelmi jelvény egyidejű adományo­zása mellett a legmelegebb köszö­­netemet és elismerésemet fejezem ki. Budapest 1939. június havában, vitéz Zskráchy György altábornagy, a Nemzeti Munkavédelem országos felügyelője Tiszaváry ezredes egy­idejűleg átadta a főispánnak a ma­gyar munkavédemi jelvényt. Felemelő ünnepséggel fogadta a kormány és at Ház a felszaba­dult területek képviselőit Nem annyira a külsőségekben, mint lelki tartalmában volt feledhe­tetlenül felemelő ünnepség a vissza­tért Felvidék és Kárpátalja képvise­lőinek a Házban való első megjele­nése és fogadtatása. Csaknem vala­mennyi képviselő ott volt és a kormány tagjai fekete magyar ruhá­ban jelentek meg valamennyien. Putnoky Móric háznagy vezetésével óriási éljenzés és taps közepette vo­nultak be egyenkint a felvidéki és kárpátaljai képviselők, kiket Darányi Kálmán elnök üdvözölt többek kö­zött ezekkel a szavakkal: Most húszévi idegen uralom alól felszabadult kárpátaljai testvéreink képviselőit is itt üdvözölhetjük. Azt hiszem valamennyiünk szívéből szólok, amikor meleg testvéri szere­tettel köszöntöm őket. — Ezeréves történelmünk folya­mán a sokat szenvedett országrészek népe — magyarok, ruszinok, szlo­vákok — egyaránt osztozott velünk balsorsban és jószerencsé­ben. A testvéri nép, a gens fidelissima a tűzpróbát számtalanszor kiáltotta. Az ünnepélyes pillanatban fenyő­illat, a szabadság levegője, régi har­cok emléke, a sursum corda ma­gasztos érzése hatja át lelkünket. Isten minket úgy segeljen! Kadlec Antal a szovákaj'-a kép- !­rat. Történelmi példákkal igazolta, viselők nevében köszöntötte a Há- t hogy a szlovák és a magyar nép mindig együtt harcolt a közös ha­záért. — Emlékeztetnem kell képviselő­társaimat — mondotta — szlovák katonák százezreire, akik a világháború alatt hűsége­sen kitartottak a magyar haza szolgálatában és nem követték a csehek példáját, akik az ellenségnek megadták ma­gukat. Nem igaz tehát, hogy a szlo­vák nép a történelem folyamán szemben állt volna a magyar nem­zettel. — Hálával tartozunk a magyarok Istenének és Magyarország főméltó­­ságú kormányzója bölcs országosá­nak is. Kadlec Antal végül köszönetet mondott a magyar kormány megér­téséért, melyet a visszacsatolt szlo­vákok iránt tanúsít, majd így fejezte be beszédét: — Fogadjuk, hogy nem leszünk méltatlanok a bizalomra, Isten min­ket úgy segéljen. Egynek kell lennünk a magyar haza megmentésében Percekig tartó taps követte az el­nök szavait, majd a felvidéki képvi­selők nevében Király József köszönte meg a lelkes ünneplést. — Köszönetet mondok elsősorban imádságos lélekkel a magyarok iste­nének — mondotta, — másodszor pedig a legelső magyar embernek, a Főméltóságú Kormányzó úrnak. A képviselőház tagjai helyükről fel­állva mámoros lelkesedései ünnepel­ték a kormányzót. Király József ezután meghatott csendben így folytatta beszédét: Kóstolja meg a kassai sort Városház­ u. 1. 28 fillér egy pohár­­világos vagy barna sört

Next