Békésmegyei Hírlap, 1939. augusztus (2. évfolyam, 94-105. szám)
1939-08-02 / 94. szám
Szerda, 1030 augusztus 2 óra 8 fillér II.évfolyam,04. szám Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP*1 Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal, Corvin-u. 4. Telefon: 150 Fprpros werkenin- Or KHZAMYI PÁI M -hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik hetenkint háromszor: refetob szerkeszto . ur. Ivuzaim rí ial , c . szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA I.SSZ'.'// szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 folér -------------------------------------------------------------------------------------------------------------vf Si -------------------------------------- A Nemzeti vagyon védelme Az igazságügyminisztériumban törvényjavaslat készült, amelynek célja az ország közgazdasági érdekeinek a mainál hathatósabb és eredményesebb megvédelmezése. Tudjuk, hogy a javaslat a valutasikerek és egyéb hazai értékek kicsempészői, tehát az ország anyagi erejének csorbítói ellen kíván hathatósabb fegyvereket adni a rendőr, az ügyész és a bíró kezébe. Tudjuk azt is, hogy ilyen hathatósabb, élesebb és súlyosabb fegyverekre a nemzeti vagyon védelmében szükség van és ilyeneket külföldön is könyörtelenül alkalmaznak minden értéksiker ellen önvédelemez és pedig olyan önvédelem, amilyenre a nemzet nem csak jogosult, hanem köteles is Azok az értékek, valuták és egyebek, amelyeket a sikerek az országból rendszeresen és vakmerően kicsempésznek, jogászi nyelven szólva a nemzeti vagyon állagához tartoznak. Magántulajdonban vannak ugyan, de hiszen a nemzeti vagyon nemcsak állami vagyon, alkotó része annak minden magántulajdonban lévő érték és az a felfogás, hogy ilyen értékek kicsempészése bűncselekmény, egyáltalában nem új, a valutasibolás nem újszerű vétség vagy bűntett. Negyven esztendővel ezelőtt azt tanította a már a budapesti tudományegyetem egyik híres büntetőjogi professzora, hogy egyes emberek meglophatják az államot, a nemzetet akkor is, ha a saját tulajdonukban lévő értékekkel látszólag szabadon és jogszerűen rendelkeznek. Csorbítja a nemzeti vagyont például az, aki a tulajdonában lévő értékes képet megsemmisíti, vagy az országból kiviszi. Ezért védték már a múlt században is szigorú törvények például a műkincseket, tekintet nélkül arra, hogy köztulajdonban, vagy magántulajdonban voltak. De amikor arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egyes alkotórészeinek, akár pénznek, akár egyéb értéknek az ország területéről való kivitelét az államhatalom tilalmazta, és a tilalom áthágóit a törvény bünteti, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden belföldön képződött vagyon a magyar állam védőszárnyainak köszönheti létét és minden meglévő vagyon ezért van biztonságban, azért tartható épségben, mert az állam törvényei és a közbiztonság közegei védelmezik. Az államnak tehát már csak ezért is joga van megtiltani minden néven nevezendő értéktárgy kicsempészését. Külön elbírálás alá tartozik a penge kicsempészése. Míg ugyanis egyéb vagyontárgyak kivitele csak huzamosabb idő eltelte után érezteti káros hatását, addig a magyar valuta kicsempészése valóságos és a bűncselekmény elkövetésekor nyomban bekövetkező értékrombolás. Minden jogtalanul kicsempészett pengő rontja pénzünknek a nemzetközi piacokon jegyzett árfolyamát, amit itthon ugyan nem érzünk, mert a pengő belső vásárlóereje biztosítva van, annál inkább érezhetjük azonban a külkereskedelem terén, a behozatalnál és kivitelnél. Minél több pengőt csempésznek ki a sikerek külföldre, annál drágábban fizetünk meg mindent, amit az országba importálnak és annál kevesebbet kapunk azért az áruért, amit külföldi piacokra viszünk. A siker tehát a szó szoros értelmében az ország, a nemzet zsebéből lopja ki a pengőt, amelyet jogellenes után külföldre visz. Ezt az értékrombolást, az országnak ezt a lelkiismeretlen szegényítését tehát minden eszközzel meg kell akadályozni. Mai törvényeink a nagy cél, a nemzet vagyonának megvédése érdekében nem elég hathatósak, mert egyrészt nem elég szigorúak, másrészt nem tartalmaznak megfelelő intézkedéseket a bűncselekmények megelőzésére. Feltétlenül szükségesek tehát az új és szigorú törvények a sikerek ellen. Legelsőrendű érdek, tehát legelsőrendű kötelesség a nemzeti vagyon állagának védelme. Azt, aki a nemzetet, az országot megkárosítja, nem minden ok nélkül lehet a nemzetrontókhoz és hazaárulókhoz hasonlítani. Ezekhez hasonlóan kell tehát büntetni őket. Csáky István gróf: Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békén hagynak Vasárnap délelőtt tíz órakor nyitotta meg Wälder Gyula rector a József-nádor műegyetem harmadik nyári tanfolyamát. Utána Csáky István gróf külügyminiszter foglalkozott érdekes beszédében a politika bonyolult tudományával. Bevezető szavaiban a politikát a művészethez hasonlította a miniszter, innen van, hogy az igazi politikus legnagyobb ereje az intuíció. Ez magyarázza, hogy annyi történelemacsináló Államférfit és politikust találnnk éppen az autoidakták soriban. A jó politikus ösztönösen megérzi a nemzetet fenyegető veszélyeket, vagy a részére várható előnyöket. Magyarország becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához. Magyarország tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel. A magyar nemzet egyenes után jár, senkit sem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben hangsúlyozza, minél jobban támadják azokat akár belföldön, akár külföldön. Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem azt jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondjunk, mert csak a halálraítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. Én volnék a legboldogabb ember — mondotta a miniszter — ha minden szomszédunkkal bizalmas atmoszféra fejlődhetnek ki, de ez nemcsak tőlünk függ. A kormány építő belpolitikáját mindig nyugodt és megbízható külpolitikával fogjuk alátámasztani. Külföldiektől gyakran hallom, hogy ez az ország olyan mint egy oázis, sokkal nagyobb államokban is úrrá lett az idegesség. Mi ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani és megerősíteni a külföldiek számára is, hogyha hazatérnek, vigyék magukkal az idegen világrészekbe azt a nyugalmat, melyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött megteremtett. A külügyminiszter beszédét viharos tapssal köszönte meg a hallgatóság. Házszabályrevízió és állampolgársági törvényjavaslat a Ház előtt Hétfőn délben Szinnyei-Merse Jenő elnöklete alatt rövid ülésre jött össze a képviselőház, Gergelyffy Aladár előadó bemutatta az állampolgársági törvényjavaslatról szóló bizottsági jelentést. A javaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Ezután Ivády Béla házszabálym módosító indítványát tárgyalta a Ház. Ivády Béla kérte, hogy negyventagú bizottságot küldjön ki a képviselőház a házszabályok kivizsgálására. Kedden délelőtt tíz órakor folytatta a Ház ülését és az állampolgársági javaslatot és a házszabálymódosítást tárgyalták. Werth Henrik elutazott Olaszországba Mint ismeretes, Werth Henrik gyalogsági tibornokot, a magyar honvédség főparancsnokát meghívták az olasz hadgyakorlatokra A vezérkari főnök a meghívásnak eleget tett és tegnap este nyolc óra tizenöt perckor kíséretével együtt elutazott Olaszországba, ahol több napot fog tölteni. József Ferenc királyi herceg állampolgársága Vitéz József Ferenc dr. királyi herceg és hitvese, Anna királyi hercegnő egy freiburgi német tudós társaságában e héten a Hortobágyon volt. A tudóst, kit főként a víziszárnyasok világa érdekelt, a királyi herceg kalauzolta, ő mutatta meg a gulyákat és méneseket is. Megérkezésekor a királyi hercegi pár a csárdában szabályszerűen töltötte ki a bejelentőlapot. Abba a rovatba azonban, amelybe az állampolgárságot kell beírni, a királyi herceg nem azt irta bele hogy magyar állampolgár, hanem odarajzolta pontosan Nagymagyarország térképét. A bejelentőlapot, amely egyik legérdekesebb és legértékesebb emléke a csárdának, a hortobágyi múzeumban helyezték el. Jól sikerült a frontharcosok juliálisa Ez alkalommal kegyes volt az ég a gyulai frontharcosokhoz és nem zavarta meg esővel-viharral, mint szokta volt, a Városerdőben rendezett juliálisukat. Különösen délután annyian jöttek ki a városból, hogy úgyszólván minden fa árnyékába külön csoport jutott. Szólt a zene nagy keletje volt a hideg sörnek bőrnek és nagy becsülete Schmigotz vendéglős jó konyhájának Különböző bazár- és nyereménysátrak nem hiába várták a vevőket és a szerencsevadészokat, halászokat: sok sátor már a délutáni órákban túladott minden portékáján. A meleg csilapodtával megkezdődött a tánc és tartott reggelig. Csak az nem mulatott jól, aki azzal az elhatározott szándékkal ment ki, hogy nem akar mulatni. Délelőtt meglátogatta a juliálist Tóth Zsigmond, az országos Frontharcos Szövetség képviseletében és megbeszéléseket folytatott a gyulai frontharcosokkal aktuális fronthacos kérdésekről. A jól sikerült mulatságon talán az volt a legszebb, hogy annak tiszta jövedelmét a máriafalvai bajtársak részére építendő kulturház céljaira szánták.__________________________ Az előfizetések sürgős beküldését kérjük, hogy a lap szétküldésében zavar ne álljon elöl.