Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1877-11-08 / 89. szám
. A vámszerződésről szóló törvényjavaslat az autonóm tarifák megállapítása daczára is gondoskodik azon esetről is, ha egyes államok nem részesítenék Ausztria-Magyarországot a legtöbb kedvezményben. Az ily államokból eredő árukra ugyanis nemcsak a vámtarifa tételei fognak szedetni, de azofelül 10% ; oly áruk után pedig, a melyek vámmentesek, az értékek 5 ° C-a. — A gyulafehérvári káptalan s a kolosmonostori konvent levéltárai, mint tudjuk, hiteles helyek voltak. A belügyminiszter ezen két levéltárt Pestre hozatja. — A békehírek, melyek egy idő óta felmerültek, az orosz sajtó által legújabban élesen s visszautasítólag tárgyaltatnak. Az orosz lapok nagy hévvel állanak azon elv mellett, hogy Oroszországnak feltétlenül meg kell ezúttal szilárdítania befolyását a Fekete-Tengeren és a délszláv tartományokban. Természetes, hogy ezt a követelő hangot, csak az utóbbi csekély horderejű orosz harcztéri sikerek keltik, — a melyek azonban még legtávolabbról sem közelítik meg azon mértéket, a mely az orosz sajtót erre a hangra jogosíthatná. „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1877. 100. SZÁM. Petőfi-Társaság. A magyar közönséghez! A magyar nemzet irodalmát minden időben drága kincsének tartotta s a szeretet féltékenységével őrködött felette. Ha jöttek, idők — és pedig nem egyszer jöttek — midőn az idegen befolyás nemzeti önállóságunkat romlással fenyegette, mindig az irodalomból meritett lelkesülést, erőt és kitartást küzdelmeihez. Szomorú idők valának azok, de a nemzet, mely oly nagy bizalmat fektetett nyelvébe és irodalmába, hitéből erőt nyerve, bátran szemébe nézett az eléje tornyosuló bajoknak s magyar maradt még akkor is, midőn ellenei már azt hitték, hogy ősi szokásaival együtt nemzetiségéből is kivetkőzött. Ne adja az ég, hogy hazánkra valaha még oly szomorú napok viradjanak, midőn e küzdelem újra szükségessé válhatnék; de mi félünk, hogy az a közöny, mely olvasóinknál néhány év óta az irodalom és különösen a szépirodalmi művek irányában mindinkább mutatkozik, még az idegen befolyás czélzatos törekvéseinél is hatalmasabb tényező lehet arra nézve, hogy nemzeti sajátságainkból kivetkőzve, lassankint a hazafiasság is csak üres fogalommá, puszta szóvá változzék nálunk. íróink e közöny miatt elcsüggedve, nemes lelkesedésüket máris kezdik elveszíteni, mert fáj látniok, hogy az olvasóközönség, megfeledkezve arról, hogy az irodalom pártolása nem csupán szórakozási szükség, de egyúttal az önművelődés egyik leghatalmasabb eszköze, s tekintve a nemzeti tételért való küzdelem állandóságát, amelyre nemzetünk kényszerítve van, hazafias kötelesség is, egy idő óta szokatlanul nagy hidegséget tanúsít nemzeti irodalma iránt. Midőn, a „Petőfi-Társaság" alig egy évvel ezelőtt megalakult, czélja az volt, hogy a magyar szépirodalom képviselőit lehetőleg egyesítve, egyrészről az írók tevékenységét emelje, más részről a közönség már-már kialvóban levő érdeklődését új lángolásra éleszsze, s a magyar elmék termékeinek nagyobb elterjedést szerezzen. A Társaság felhívása nem volt pusztában elhangzó szó, mert felolvasásait mindenkor nagy és díszes közönség látogatta s irodalmi vállalatai körül a magyar olvasóknak színe és java csoportosult. E siker által felbuzdítva a társaság közelebb tartott közgyűlésében azt határozta el, hogy régi szándékához képest, alapját kiszélesíti s hogy a nagy közönség és az irodalom közti viszonyt még közvetlenebbé és bensőbbé tegye, rendes tagjai közé fölveszi mindazon lelkes honfiakat és honleányokat, kik az irodalomnak megkedveltetése, terjesztése körül buzgólkodnak s ekkép a társaság czéljainak elérése körül a tényleg működő irók mellett szintén fontos tényezők. Új alapszabályaink szerint a Társaság alapító tagja lehet mindaz, ki a Társaság pénzalapját legalább száz forintnyi alapítvánnyal neveli ; pártoló rendes tag pedig, ki három évi kötelezettség mellett, évenként tíz o. é. forintot fizet. Az ilyen tagok a társaságtól oklevelet kapnak, melynek alapján joguk van a „Petőfi-társaság tagja" czimet viselni, ingyen kapják a Társaság közlönyét, évkönyv-kiadványait s részt vesznek a Társaság működő tagjainak megválasztásában, kik a tisztviselőkkel együtt a Társaság választmányát képezik. A pártoló rendes tag, az alapszabályok szerint, évi díját vagy egyszerre vagy két egyenlő részletben , deczember és június hónapok folytán tartozik beküldeni a társaság pénztárnokához, s az oklevelért egyszer mindenkorra 2 frtot fizet. A mely pártoló rendes tag a Társaságból a három év letelte után kilépni akar, szándékát az utolsó év vége előtt a titkárnál bejelenteni s oklevelét visszaküldeni tartozik; ellenkező esetben a következő három évre is tagjául tekintetik a Társaságnak. A megválasztott vagy kilépő tagok nevei a Társaság közlönyében fognak közzététetni. Ez uj alapszabályokat felső jóváhagyás alá bocsátotta a Társaság s a jövő 1878. évben már ezeknek alapján működik tovább. Ez okból hazafiúi bizalommal kéri föl mindazokat, kik a magyar szépirodalom ügye iránt közelebbről érdeklődnek, hogy a Petőfi-Társaság eddigi munkásaival kezet fogva, a Társaság tagjai közé lépni s annak ismerőseiknek körében uj híveket szerezni szíveskedjenek. A jelentkezések egyelőre Szana Tamás társasági titkárhoz, (Budapest, IV. bástya-utcza 18. sz.) intézendők s legczélszerübben a rovatos ív kitöltésével történhetnek. A Petőfi-Társaság eddigi tagjai meg vannak győződve, hogy felhívásuk élénk visszhangra talál, s a magyar szépirodalom barátai nagy számmal sorakoznak a társaság kibontott zászlaja alá. Budapest, 1877. október közepén. A „Petőfi-Társaság" nevében : Szana Tamás, Jókai Mór, titkár, elnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. ~~ Békésmegye közigazgatási bizottsági ülése. B.-t Gyulán, 1877. novemb. 5-én. Jelenvoltak : elnök Beliczey István főispán, Jancsovits Pál alispán, Hajóssy Ottó főjegyző, Nagy Károly árv. elnök, Kertay Zsigmond t. ügyész, Janó Sándor kir. ügyész, Müller Gusztáv kir. adófelügyelő, Bánhegyi István tanfelügyelő, Abonyi J. posta- és távirda-igazgató, Hódy Lajos állam építészeti mérnök, gr. Almássy Kálmán, Karassiay István, Pollner Lajos, Szucsu Béla, Foltényi Ignácz, Szánthó Albert, Farkas Béla, Kalmár Mihály Ambrus Lajos bizottsági tagok. Mindenekelőtt az alispán havi jelentése olvastatott fel, melyet lapunk egész terjedelmiben hozand, ennek folytán a következők határoztattak : A jelentésnek a közegészségügy állapotáról szóló része tudomásul vétetvén, ennek kapcsán a mult hóban Csabán egy gazdátlan eb által több személyen ejtett marások alkalmából, melyeknek más komoly következménye nem volt, minthogy egy szintén megmart borjún a veszettség jelei mutatkoztak, elhatároztatott, hogy a mely tanyai ebek koloncz nélkül találtatnak, a csendőrség által agyonlövettessenek. A vadászat törvényszerű gyakorlásának ellenőrzése tapasztalás szerint az illető közegek által a kellő szigorral nem hajtatván végre, különösen az orvvadászat meggátlása szempontjából is, a jár. tisztviselők utasíttatnak, hogy közbiztonsági közegeik által ügyeltessenek arra, hogy a vadászati jegy nélkül vadászok megbirságoltassanak, mely czélból a kerületi kir. pénzügyigazgatóság is felhivatni rendeltetetett, hogy a pénzügyőröket hasonló ellenőrködésre utasítsa. A közutak építése körül elkövetett helytelenségek vizsgálatának eredményéből az derülvén ki, hogy az illető közegek a határozattól eltérőleg a közmunkaerőt nem a kitűzött terv szerint használták fel : az illető közegek ezen helytelen eljárása rosza hatott. A védtöltések megszemléléséről szóló terjedelmes és tartalomdús jelentés felett megindult tanácskozás eredményre nem vezetvén : az alispán megbízatott, hogy e tárgyban a másnapi ülésen határozati javaslatot terjesszen elő. A posta- és távirda-felügyelő jelentése, valamint a kir. ügyész havi jelentése egyszerű tudomásul vétetetvén, a kir. adófelügyelő havi jelentése azonban élénk vitát idézett elő. E jelentésből ugyanis a bizottság értesülvén arról, hogy az adófelügyelő rendeletéből több községben, különösen Gyulán, Endrődön és F.-Gyarmaton az adóhátralékok behajtása végett nagyszámú végrehajtók alkalmaztattak anélkül, hogy erre szükség lett volna , miután a bizottság ezen községek jelentéseiből, melyek hitelességéért az ülésben személyesen megjelent endrődi és f.gyarmati elöljárók kereskedtek, meggyőződést szerzett arról, hogy ezen községek adóhátralékai a kir. adófelügyelő alól a mult havi ülésben Hibásan jelentettek be, amennyiben ezen községek adóhátralékai sokkal kisebbek voltak, a miért a kir. adófelügyelő a békési és csabai kir. adóhivatalok főtisztei ellen, kiktől a hibás kimutatások származtak, fegyelmi vizsgálatot rendelt, mig Gyulán a végrehajtók száma négyre szállított le, addig ugy Endrődön, mint F.-Gyarmaton az adóvégrehajtók tatni, s az adóügy kezelése és behajtása a rendes eltávolítközegekre bízatni rendeltetett. A békési elöljáróság részéről az ottan szintén alkalmazott nagyszámú végrehajtók ellen kifogás nem tétetvén, a múlt havi ülésben adóhátralékok behajtása tárgyában hozott határozat megváltoztatására a bizottság magát hivatottnak nem érezte. (Folyt. köv.) jó órát Nem tartva igényt magasabb érdekek kielégítésére, szerzett a hallgatóság tudós és nem tudós részének. Tárgya az, hogy az ember nincs tökéletesnek teremtve, sőt vajmi sok azon hiány, mely az emberben lépten nyomon kirí. Hogy Éva anyánk a tudás fájának gyümölcsét megizlelé s az isten megtagadta az embertől az örök életet, rövid pályafutást szabva ki büntetésül, talán mégis javára szolgál az emberiségnek. Számokban fejezi ki felolvasó azon óriási tömeget, melyre az emberiség fölszaporodott volna Ádám óte, ha csak a legmérsékeltebb szaporodási arányokat vesszük is. Hatezer év alatt 661,180 quintillióra rúgnánk föl s a föld felületén egy négyszöglábat jelölve ki egy embernek csak 5347 billió férne el hering módon egymás mellett. Mily nagy lehet hát Josafát völgye, melyben a biblia szerint az isten a holtakat össze fogja gyűjteni . Ami az ember alkotását illeti ez sem mindenben jó vagy szép. Egy szép virág alakja növése, illata csakugyan szebb. Az emberi természet nyilatkozatai sem felelnek meg mindenben az aestetika igényeinek, s születésünknél fogva gyámoltalanok vagyunk. Egyenes járásunkra mily büszkék vagyunk; ez is egy előny mely az ember állatot a baromtól megkülönbözteti. Hány orrabukással adjuk meg az árát? Az egyszeri csillagvizsgáló se pottyant volna a gödörbe, ha az ízletes füvön négy lábon legelészett volna. Egy angol orvos, ki az ősállapotba visszatérést kísérelte meg magán, négykézláb szaladgált betegeihez. (Alkalmasint a Bedlambin folytatta kísérleteit.) Hogy természetes fegyvereink karmaink, éles fogaink s szarvaink nincsenek (felolvasó nem terjed ki a férjek szarvaira, hátrány, mégis előny. Azon nagymérvű kultúra, melyre az emberiség jutott csak gyámoltalanságának, gyöngeség érzetéből kifejlett ravaszság, törekvés, hajlékonyságának Hova lennénk lepatákkal s karunkkal ? S azok kifolyására, az édes „diplomácziai csókok" nem csattanhatnának el, ha Gorcsakoff et consortes agyarakkal lennének felruházva. A társadalmi együttlét érzeti legtökéletesebben az emberben nyer kifejezést. A családi viszony tiszteletbentartása egyedül az emberben fejlett ki. (Felolvasó egy megjegyzését, melyet bizonyos házi illatok ebbeli hiányos fogalmaira tesz, érintetlenül hagyja.) Szóval megnyugtat arra nézve, hogy az ember bármily hiányokkal legyen is alkotva: ezen alkotás juttatta a természeti kiválás proceszusain a föld urainak magaslatára. Az előadás folyton derült hangulatban tartotta a közönséget. Visszatérve még egy szóval az előadásokra, ott egy tökéletesen kopasz, hajavesztett egyén lett bemutatva, a kin még Török József cs. k. szab. készítményei sem segítettek. A „szép eset" általános érdeket gerjesztett, s a preziens városunk legfiatalabb doktorának jön „kiadva" véleményadás végett. Még egy felolvasás s a tisztviselők ujboli megválasztása után elnök bezárja a gyűlést, melyet ősi szokás szerint kedélyes áldomás — bankett — követett. Itt többek közt dr. Réthy a megye főorvosát, az pedig a megye orvosainak veteránját s Csaba város közönségét, mint a mely legrégibb orvosa személyével úgyszólván összeforrt, köszönte fel. A bankett kedélyes toasztok hosszú sora után „jó délután" lőn befejezve, s a doktorok hamar szétoszlatták, hogy „szabadabban lélegző betegeiket újra rövid pórázra fogják." Dr. Plútó.