Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1878-01-03 / 1. szám
* Apró hirek. Gyulán 1877. évben 529 haláleset fordult elő. — Timanoff Vera és Seydel Theresina Gyulán közelebb hangversenyezni fognak. — A b.-csabai kaszinó már áttette lakását díszes uj helyiségébe, a csabai vigadóba. Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * Tisza Kálmán miniszterelnök január 2-ikán este érkezett vissza Berlinből. * Mr. Momson budapesti angol konzul tegnapelőtt sürgősen Bécsbe utazott, de ott csak rövid ideig marad. Útja valószínűleg politikai természetű; mint értesülnek legközelebb az akadályozta meg Bukarestbe való utazását, mire táviratilag felhiva volt, hogy épp elindulása idején ment el Sándor czár is Bukarestből Szt Pétervárra. * Páris, dec. 31. Courbet festő meghalt. * Márványtelepet födöztek föl Tiszolczon, Esztergom megyében. Mint az „Esztergom" irja, a márvány, mely tiszta fehér, szürke, sárga és tarka, nemcsak építkezési, de szobrászati czélokra is igen alkalmas. „BÉRESMCGYEI KÖZLÖNY" 1878. I. SZÁM. postai utalvány utján a „Gazdasági Lapok" kiadóhivatalához (Budapest, Köztelek, üllői ut 12. sz.) Küldendők. Budapesten, 1877. dec. 10. Morócz István, Máday Izidor, szerkesztők." * Megjelent és hozzánk beküldetett: „Wenn die Scbwalberi heimwárts ziehn" Walzer für das Pianoforte von Philipp Fahrbach. Kiadja Táborszky és Parsch ; ára 80 krajozár. * Wagner László a kir. műegyetemen a mezőgazdaság és erdészettan nyilvános rendes tanára 1878. január hó 1-től elvállalta a „földmivelési érdekeink" és a „fausi gazda" szerkesztését. Ajánljuk ezen két jeles képes gazdasági szakközlönyt a magyar gazdaközönség pártfogásába. A „földmivelési érdekeink" czimü hetilap előfizetési ára egész évre 6 frt, a „falusi gazdáé" 3 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvérekhez (Budapesten, V. Nádor utcza 6. sz.) A lap szellemi részét illető közlemények pedig Wagner László czíme alatt (Budapesten, V. Erzsébet tér 10-ik szám) küldenők. * „Bolond Istók" czíme alatt Bartók Lajos (don Pedro) az „Üstökös" eddigi főmunkatársa új életlapot indít. Habár ellenzéki szellemben lesz szerkesztve, de mivel a szerkesztőben egészséges humor pezseg és szatyrája sokszor igaszságos , a nem ellenzékinek is mulattató olvasmányul szolgálhat. Nem mulaszthatjuk el azonban alkalmilag megjegyezni, hogy csak nálunk létezik az a ferde iránya a hírlapirodalomnak, hogy még az élctlapok is bizonyos politikai párt orgánumai, holott a humornak és szatyrának politikai pártokhoz tartoznia nem kellene, hanem a nevetségest előtüntetni ott ahol találja. A Bolond Istók előfizetési feltételei egyébiránt a következők : egész évre 8 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. Irodalom és művészet. * Hozzánk beküldetett : „Előfizetési felhívás a „Gazdasági Lipok" 1878. évi XXX. évfolyamára." Az orsz. magy. Gazdasági Egyesület tagjaihoz intézett körlevélből értesült a t. gazdaközönség az egyesület azon határozatáról, hogy 1878-tól kezdve a „Gazdasági Lapok" mint az egylet saját közlönye, minden egyesületi tagnak dij nélkül fognak megküldetni. Ezen áldozatkész határozat folytán a „Gazdasági Lapok" közel 30 évi fennállásuk óta, most válandnak csak valóban az egyesület közlönyévé, miután igy az egyesületi közlöny minden tag kezéhez jutván, az egyesület és tagjai közötti kapocs s ezzel a közös czélra — t. i. a gazdasági haladás fele — való munkálkodás könnyebben leend megvalósítható. A „Gazdasági Lapok" egyszersmind a „Nemzetgazdasági egylet" közlönyéül is szolgálandnak. A „Gazdasági Lapok" szellemi része, s e lapnak a szakirodalom terén tekintélye az egyesület említett intézkedése következtében csak nyerend, a mennyiben a lapra előfizetők számán fölül, az egyesületi összes tagok tekintélyes száma gyarapítandja e lapok olvasóinak körét, s így kétségkívül azokét is, kik részint önálló czikkekkel, s a gazdasági viszonyokról szóló tudósításokkal a lap tartalmát és változatosságát gazdagítandják. A „Gazdasági Lapok"-nak eddigi régi munkatársai ujakkal is szaporodván, ezek diszes névsora kezességet nyújt arra nézve, hogy a lap szellemi kiállítása körül alulirt szerkesztők oly jelentékeny támogatásban részesülendnek, mely e lapokat e tekintetben az összes hazai szaklapok fölé helyezendő. Azon számos szakegyén és ügybarát közül, kiktől a lapok szellemi gyámolitását reményijük, közöljük egyelőre azokat, kik a lapot munkálataikkal gayagitani a következű suius alati iái addig is ígérkeztek, u. m.: gróf Szapáry Gyula, Korizmics László, Lónyai Gábor, Kenessey Kálmán, Kozma Ferencz, Tanárky Gyula, Peterdy Gábor, Érkövy Adolf, Perlaky Elek, Dapsy László, Dilehert Róbert és Béla, Bereczki Máté, Benkő Danes, Dávid Alajos, Galgóczi Károly,ionda Béla, Havas József, Gyürky Antal, Meszéna János, Gajnos Gusztáv, Gajnik János, Kvassay Jenő, Kubinyi Lajos, Kodolányi Antal, Kriesch János, Tomssics István, Tormay Béla, Zlamál Vilmos, Rozdonyi Sándor, Pottyondi Béla, Mannlicher Róbert, Molnár István, Nagy Zoltán, Nyáry Gyula b., Barkassy Kálmán, Thalmayer Victor, Berzeviczy Egyed, Szentkirályi Ákos, Cserháty Sándor, Deininger Imre, Deutseh Lajos, Rottler József, Duka M&r czell, Emich Gusztáv, Jarenák Sándor, Hensch Árpád, Girókuti Ferencz, — A „Gazdasági Lapok"-at lehetőleg változatossá s a gazdaközönség számára minél élvezetesebbé óhajtván tenni, az önálló czikkeken kívül apróbbb közleményeket a teljes átnézet végett rovatok alá sorozandjuk, mihez képest a „Gazdasági Lapok" beosztása leend: A „Gazdasági Lapok" minden számban hozandnak 4—5 a napi kérdéshez vagy egyéb gazdasági tárgyakhoz szóló eredeti czikket, melyekben többek közt a gazdasági gépészet terén felmerülő minden újdonság vagy javítása ismertetve lesz. Tárczánkban főkép a természettudományok vagy a gazdai életből merített tanulságos olvasmányt nyujtandunk. Fogunk hozni minél gyakrabban gondosan készített ábrákat, melyek a gazdasági gépek, különböző állatfajták s az újnövények vagy kertészeti újdonságok ismertetésének kiegészítésére fognak szolgálni. A lapoknak továbbá állandó és pedig hivatalos rovatát fogják képezni az országos gazdasági egyesület és nemzetgazdasági egylet közgyűléseinek, választmányi és szaküléseinek eseményeit, hogy a tagok ez után az egyesület működését folytonos világlétben tarthassák. Kiváló figyelmet fogunk továbbá fordítani arra, hogy a vidéki gazdasági egyesületek működésének minden mozzanata tudomásunkra hozatván, arról a lapokban is tüzetes említés tétessék, hogy így az országos gazdasági egyesület és a vidéki gazdasági egyesületek tevékenységéről olvasóink egymást kiegészítő teljes képet nyerjenek. Kisebb közleményeink a következő rovatok alá lesznek sorozva: gazdasági tanintézeteink és tanügy, szakirodalom, a gazdákat érdelő kormányi intézkedések, törvények és rendeletek a földmivelés terén, állategészségügy, lótenyésztés ügye, gazdasági statisztika, birtokváltozások, pályázatok, vidéki tudósítások, üzleti hírek, kiállítások, versenyek és ülések határnapjai, méhészet, kertészet, szerkesztőséghez intézett levelek, napi újdonságok, személyi hírek, — mely rovatok alatt minden számban változatos egyvelegben közlendjük olvasóinkkal mindazt, mi a földmivelést érdeklő nálunk és a külföldön felmerült. A lap kiállítására papircs és nyomás tekintetében kiváló gondot fordítandunk, s azon leszünk, hogy a lapok jobbára eredeti rajzok után készült jeles ábrákkal jelenhessenek meg. Hirdetési rovatunkban, minden a gazdaság körbevágó tárgyakról hirdetéseket közlünk, megjegyezvén, hogy a gazdatiszti, erdészi vagy kertész-állomásokra hirdetett pályázatokat, valamint ilyenekre szóló ajánlatokat csupán a bélyeddíj megtérítése mellett díj nélkül közlendjük. A „Gazdasági Lapok" másfél sűrűn nyomatott íven, hetenkint egyszer, kedden, fognak megjelenni. Előfizetési ár: fél évre 3 frt. egész évre 6 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerübben Törvénykezési terem. * A gyulai járásbíróságnál — mint bennünket értesítenek f. hó 19-ig sommás ügyek fel nem vétetnek. * Váltóvégrehajtás folytán keletkező igénykeresetekben oly ügyekben, melyekben maga a váltókereset az uj törvény hatályba lépte előtt inditatot meg, a felebbviteli indokok 21 óra alatt adandók be, különben mint elkésettek visszautasitandók. Ezt tanulta meg egy csabai fél a maga kárán, igen furcsa és eljárásunkra nem a legkedvezőbb világot vető körülmények közt. Első biróságilag ugyanis igénye megállapíttatott , pernyertes lett. Ez ellen végrehajtató élt felebbezéssel és az uj váltóeljárás szerint 3 nap alatt adta be írásban a felebbezést. A királyi tábla megváltoztatta a végzést és elutasította igényét, mi ellen természetesen ő a kir. kúriához felebbezett szintén 3 nap alatt adván be felebbezését. A kir. kúria a fentebbi elv alapján mint elkésettet visszautasitá a felebbezést. A kir. tábla az ellenfélnek ugyanazon idő alatt beadott felebbvitetelét elfogadta és érdemileg határozott a kir. kúria visszautasítja a szinte azon idő alatt beadott felebbezést, a jogaiban sértett fél pedig ütheti az ilyen eljárás nyomát és jajgathat, mert nincs több jogorvoslat ! * Pallag Jenő, a gyulai törvényszékhez kinevezett aljegyző, a napokban foglalja el állását. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Ki nevezhető okszerű gazdának ? Sok ember foglalkozik gazdassággal, ki azt hiszi magáról, hogy jó gazda. 3 ez természetes, mert az ember gyengéihez tartozik, hogy hibáit és hiányos eljárásait ritkán akarja belátni és elismerni; ha pedig máeg valaki bátorkodik azokra figyelmeztetni, akkor kész a harag és neheztelés. Nem az a jó gazda, ki sokat termel, de csak rövid ideig, hanem az, ki ugy osztja be birtokát és oly vetésforgást állapit meg, mely szerint talaja ki nem merül, hanem állandó termőképességben tartatik. Ki aránylag sok piaczra szállítható növényt termeszt, az oly tőkepénzeshez hasonlít, ki nem elégszik meg tőkéje kamataival, hanem a tőkét is fogyasztja. Tőke fogytával természetesen a kamat is keresbedik. Ily egyén tehát előbb-utóbb kamatot sem kaphat. ha valaki földjét nem trágyázza, sekélyen szánt, takarmány-növényeket nem termeszt, s így elegendő állatot sem tart; továbbá, ha valaki csak búza vetésben véli jövedelmét feltalálni, az tőkéjét, azaz talajának ásvány, oldatait fogyasztja annyira, miszerint a pillanatnyi haszonhajhászat következtében földjének termőképessége kimerül s végre silány termésekkel kénytelen megelégedni. Az elősorolóakból látható, hogy nemcsak az nevezhető könnyelmű tékozlónak, ki pénzét elfecsérli, hanem az is, ki talajának termőerejét okszerűtlen gazdálkodással apasztalja. Helyes vetésforgás, trágyabőség, időszerű és mély szántás még nem elég a jó gazdálkodáshoz , hanem ha rend, tisztaság, ügyszeretet és üzleti szellem is csatlakozik az érintett tényezőkhöz, akkor teljes mértékben érdemli bárki is a jó gazda czímet. Semmiféle üzlet, annál kevésbé a mezőgazdaság nem létezhet rend nélkül. Felületesen tekintve a gazdasági munkálatok bizonyos rendetlenséget mutatnak, de e látszólagos rendetlenségek oly lánczolatos összefüggésben folynak egymásból, hogy a munkálatok haladtával kitűnik azok rendezettsége és szabályossága. Az egymásba vágó és egymást támogató munkálatoknál csak akkor követünk rendet, ha minden munka kellő időben teljesíttetik és semmiféle lényeges mulasztás el nem követtetik. Nem fogunk oly gazdát rendesnek nevezni, ki azért, mert a kevés gabona behordásával siet, jármos ökrei élelmeztetését és gondozását elmulasztja; vagy mert sok a vetni valója, sekély és vak barázdákkal bővelkedő szántást végeztet és a boronálást szükséges rosznak tekinti. Csak a gondolkodó gazda nevezhető rendesnek, ki előre számit és nem akkor kapkod, midőn a munka már körmére ég. A rend ikertestvére a tisztaság. Egyik a másik nélkül nem is képzelhető. A tisztaság fentartásánál sokkal több áldozatba kerül a piszok és rondaság. Némely gazda abban leli kedvét, ha udvarában valóságos zűrzavar honol. Néhol a piszkos embert tartják jó gazdának, mert mint mondani szokás, sokkal, nevezetesebb dolga van, semhogy idejét állatinak, eszközeinek és saját magának tisztítására fordíthatná. Valamint rend és tisztaság egymás nélkül nem létezhetnek, ugy a tisztátalanság mindenkor a testeknél található fel. A tunyaság esküdt ellensége minden tisztaságnak. Ki gyermekkorában irtózik a mosdatás és fésüléstől, az felnőve nem sok seprőt és meszelőt fog elkoptatni. A mai világban ügyszeretet nélkül, bármily pályán is, eredménnyel működni nem lehet. Ki azért lett gazdává, mert más pályán már megélni nem tudott, az kényszerhelyzetében kedv nélkül gépileg végzi teendőit. A leglényegtelenebbnek látszó munkálatok a gazdát bizonyos izgatottságban tartják és gondolkozásra serkentik. De gondolkodik-e az, vagy bír-e oly egyén helyes itélőtehetséggel, kinek figyelme, esze máshol kalandozik? Sok oly gazda van, ki szokásból vagy kényszerűségből megjárja gazdaságának zegezugát, megnéz mindent, de mitsem lát, azért, mert gondolatai máshol jártak. A magtárban és istállókban csüngő pókhálókat csak akkor veszi észre, midőn orrára rakódnak — téveteg tekintete zenét korcsmát, kártyát stb. keres. Ki azért lép a gazdai pályára, mert annak netáni kellemeit ismeri és azokat akarja élvezni, de ugyan a pályának árnyoldalai, nehézségei ismeretlenek előtte, az midőn beillanak utóbbiak, kedvét veszti és minden gazdasági mívelet iránt hideg közömböt vagy unalmat tanusit. Oly gazda ki egykedvüleg jár el teendőiben, annak szeme elé hályog vonult. A ki pedig nem nyitja ki szemét, annak mások nyitják ki erszényét. A gazda nemcsak termel és tenyészt, hanem a meglévő anyagokat értékesíti, pénzzé is teszi. Termékeivel tehát bizonyos mértékig üzérkedik a gazda. Hús, gabona, tej, fa, gyapjú stb. helyes és kellő időbeni értékesítése széles ismereteket és gyakorlatot tételez fel, melyek nélkül a gazda tetemes károsodásokat szenvedhet. Nem fogja senki sem ajánlani, hogy a gazda vásárról vásárra járjon, hanem igen is látogassa meg a vásárokat és azonfelül tartson hírlapot, melyből a hazai- és világpiaci eseményeit és árait figyelemmel kisérhesse. Az üzleti áttekintés abban összepontosul, hogy az egyes műveletek arányban legyenek az egész működésével. Tanúsítson a gazda takarékosságot fösvénység nélkül. A fukarság gyakran pazarlássá fajulhat, pl. ha valaki bizonyos munkát rendes időben végezthet egy forintért de ha néhány hétig vár ugyan a munkáért csak 60 krt fizet: a megtakarított 40 kr. csak látszólagos, mert e munkának megkéséséből vagy elhalasztásából tetemes veszteség származhatott s igy a fukarság itt kárt okozhatott. A gazdának* üzleti szelleme nem a más rászedésén, megcsalásán alapszik, hanem az egyenes ut, igazmondás szül közbecsülést, mely nélkül tekintélye hitele nem erősbül. A termelt anyagok mikénti értékesítése, az állatok tartása, szaporítása, élelmezése, a földek fel- és beosztása, az igás és kézi erő kihasználása stDmtna uly tónj^ök, melyekből ítéletet vonhatunk, hogy valaki a jó vagy o rosz gazdák közé soroltassuk-e. Ha belépünk bármely gazdasági udvarba vagy majorba, legelőször a tisztaság és rend fog ítéletünkben útmutatóul szolgálni, mert piszok és zűrzavar nem fér meg a jó gazda háza körül. G. 0. * A B.Csabán, jan. 2-án tartott hetivásár alkalmával hivatalosan jegyzett arak : 1. Buza m. mázsa elsőrendű 11 frt — kr. másodrendű 9 frt 80 kr. 2. Árpa elsőrendű 6 frt 70 kr. másodrendű 6 frt 50 kr. 3. Zab elsőrendű 6 frt 20 kr. 4. Kukoricza 6 frt 50 kr. másodrendű 6 frt — kr. 5. Szalonna uj m.mázsa 42 frt 47 frtig. Gracz Perenez, városi esküdt. Legu.jalbl> posta. * Bécs, jan. 1. Teljesen megbízható értesülés szerint a király gróf Andrássy Gyulát az arany gyapjas renddel diszitette fel. * Pétervár, jan. 1. A czár a sajtó vétséget elkövetteknek megkegyelmezett. Az orosz „Agence" megczáfolja a konstantinápolyi „Agence Havas" által hozott orosz fegyverszüneti kényszerűséget. * Konstantinápoly, decz. 31. éjjel. A „Havas" közli: több nagykövet felszólíta a portát, hogy a szombati sürgönyzött feltételek mellett egyeztek bele a fegyverszünetbe. Oroszország ezen feltételeket el fogja fogadni. A porta békés érzelmeket mutat. * Birnmingham, jan. 1. A szabadelvű társulatok mindenütt meetingeket tartanak és elhatározzák, hogy a parlamenthez kérvényt nyújtanak a végett, hogy Törökország integritásának kérdésébe ne avatkozzék, és hogy a szoros semlegesség mellett maradjon. * Róma, jan. 1. Az Italie megczáfolja azon hírt, hogy Gambettának küldetése lett volna a franczia kormánytól az olasz udvarhoz. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Szerkesztőségi posta. — D. Géza urnák Bpesten. Közreműködését szívesen fogadjuk. Gyors értesítést kérünk oly dolgokról, melyek a fővárosi ujságok által még agyon nem „csépeltettek." — A—i J—furnák Budapest. Inkább prózai munkákat kérünk. Vezér-, vagy oktató tartalmú eredeti czikkeket. B.-Csabán, 1878. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.