Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1878-01-03 / 1. szám

* Apró hirek. Gyulán 1877. évben 529 haláleset fordult elő. — Timanoff Vera és Seydel Th­eresina Gyu­lán közelebb hangversenyezni fognak. — A b.-csabai ka­szinó már áttette lakását díszes uj helyiségébe, a csabai vigadóba. Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * Tisza Kálmán miniszterelnök január 2-ikán este érkezett vissza Berlinből. * Mr. Momson budapesti angol konzul tegnapelőtt sürgősen Bécsbe utazott, de ott csak rövid ideig marad. Útja valószínűleg politikai természetű; mint értesülnek legközelebb az akadályozta meg Bukarestbe való utazását, mire táviratilag felhiva volt, hogy épp elindulása idején ment el Sándor czár is Bukarestből Szt Pétervárra. * Páris, dec. 31. Courbet festő meghalt. * Márványtelepet födöztek föl Tiszolczon, Esztergom megyében. Mint az „Esztergom" irja, a márvány, mely tiszta fehér, szürke, sárga és tarka, nemcsak építkezési, de szobrászati czélokra is igen alkalmas. „BÉRESM­CGYEI KÖZLÖNY" 1878. I. SZÁM. postai utalvány utján a „Gazdasági Lapok" kiadóhivatalához (Bu­dapest, Köztelek, üllői­ ut 12. sz.) Küldendők. Budapesten, 1877. dec. 10. Morócz István, Máday Izidor, szerkesztők." * Megjelent és hozzánk bekü­ldetett: „Wenn die Scbwalberi heimwárts ziehn" Walzer für das Pianoforte von Philipp Fahrbach. Kiadja Táborszky és Parsch ; ára 80 krajozár. * Wagner László a kir. műegyetemen a mezőgazdaság és erdészettan nyilvános rendes tanára 1878. január hó 1-től elvállalta a „földm­ivelési érdekeink" és a „fa­usi gazda" szerkesztését. Ajánljuk ezen két jeles képes gazdasági szakközlönyt a magyar gazdaközönség pártfogásába. A „földm­ivelési érdekeink" czimü hetilap előfizetési ára egész évre 6 frt, a „falusi gazdáé" 3 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvérekhez (Budapesten, V. Nádor utcza 6. sz.) A lap szellemi részét illető közlemények pedig Wag­ner László czím­e alatt (Budapesten, V. Erzsébet tér 10-ik szám) külden­­ők. * „Bolond Istók" czíme alatt Bartók Lajos (don Pedro) az „Üstökös" eddigi főmunkatársa új életlapot indít. Habár ellen­zéki szellemben lesz szerkesztve, de mivel a szerkesztőben egész­séges humor pezseg és szatyrája sokszor igaszságos , a nem ellen­zékinek is mulattató olvasmányul szolgálhat. Nem mulaszthatjuk el azonban alkalmilag megjegyezni, hogy csak nálunk létezik az a ferde iránya a hírlapirodalomnak, hogy még az élctlapok is bizonyos politikai párt orgánumai, holott a humornak és szaty­rának politikai pártokhoz tartoznia nem kellene, hanem a nevet­ségest előtüntetni ott a­hol találja. A Bolond Istók előfizetési fel­tételei egyébiránt a következők : egész évre 8 frt, félévre 4 fr­t, évnegyedre 2 frt. Irodalom és művészet. * Hozzánk bekü­ldetett : „Előfizetési felhívás a „Gazdasági Lipok" 1878. évi XXX. évfolyamára." Az orsz. magy. Gazdasági Egyesület tagjaihoz intézett körlevélből értesült a t. gazdaközönség az egyesület azon határozatáról, hogy 1878-tól kezdve a „Gazdasági Lapok" mint az egylet saját közlönye, min­den egyesületi tagnak dij nélkül fognak megküldetni. Ezen áldo­zatkész határozat folytán a „Gazdasági Lapok" közel 30 évi fenn­állásuk óta, most válandnak csak valóban az egyesület közlönyévé, miután igy az egyesületi közlöny minden tag kezéhez jutván, az egyesület és tagjai közötti kapocs s ezzel a közös czélra — t. i. a gazdasági haladás fele — való munkálkodás könnyebben leend megvalósítható. A­ „Gazdasági Lapok" egyszersmind a „Nemzet­gazdasági egylet" közlönyéül is szolgálandnak. A „Gazdasági Lapok" szellemi része, s e lapnak a szakirodalom terén tekintélye az egyesület említett intézkedése következtében csak nyerend, a mennyiben a lapra­ előfizetők számán fölül, az egyesületi összes tagok tekintélyes száma gyarapítandja e lapok olvasóinak körét, s így kétségkívül azokét is, kik részint önálló czikkekkel, s a gaz­dasági viszonyokról szóló tudósításokkal a lap tartalmát és válto­zatosságát gazdagítandják. A „Gazdasági Lapok"-nak eddigi régi munkatársai ujakkal is szaporodván, ezek diszes névsora kezességet nyújt arra nézve, hogy a lap szellemi kiállítása körül alulirt szerkesztők oly jelentékeny támogatásban részesülendnek, mely e lapokat e tekintetben az összes hazai szaklapok fölé helyezendő. Azon számos szakegyén és ügybarát közül, kiktől a lapok szellemi gyámolitását reményijük, közöljük egyelőre azokat, kik a lapot munkálataikkal ga­­yagitani a következű suius al­ati i­ái addig is ígérkeztek, u. m.: gróf Szapáry­­ Gyula, Korizmics László, Lónyai Gábor, Kenessey Kálmán, Kozma Ferencz, Tanárky Gyula, Peterdy Gábor, Érkövy Adolf, Perlaky Elek, Dapsy László, Dilehert Ró­bert és Béla, Bereczki Máté, Benkő Dan­es, Dávid Alajos, Galgóczi Károly,­­ionda Béla, Havas József, Gyürky Antal, Meszéna János, Gajnos Gusztáv, Gajnik János, Kvassay Jenő, Kubinyi Lajos, Ko­dolányi Antal, Kriesch János, Tomssics István, Tormay B­éla, Zla­mál Vilmos, Rozdonyi Sándor, Pottyondi Béla, Mannlicher Róbert, Molnár István, Nagy Zoltán, Nyáry Gyula b., Barkassy Kálmán, Thalmayer Victor, Berzeviczy Egyed, Szentkirályi Ákos, Cserháty Sándor, Deininger Imre, Deutseh Lajos, Rottler József, Duka M&r­ czell, Emich Gusztáv, Jarenák Sándor, Hensch Árpád, Girókuti Ferencz, — A „Gazdasági Lapok"-at lehetőleg változatossá s a gazdaközönség számára minél élvezetesebbé óhajtván tenni, az ön­álló czikkeken kívül apróbbb közleményeket a teljes­ átnézet végett rovatok alá sorozandjuk, mihez képest a „Gazdasági Lapok" be­osztása leend: A „Gazdasági Lapok" minden számban hozandnak 4—5 a napi kérdéshez vagy egyéb gazdasági tárgyakhoz szóló ere­deti czikket, melyekben többek közt a gazdasági gépészet terén felmerülő minden újdonság vagy javítása ismertetve lesz. Tárczánk­ban főkép a természettudományok vagy a gazdai életből merített tanulságos olvasmányt nyujtandunk. Fogunk hozni minél gyakrab­ban gondosan készített ábrákat, melyek a gazdasági gépek, külön­böző állatfajták s az újnövények vagy kertészeti újdonságok ismer­tetésének kiegészítésére fognak szolgálni. A lapoknak továbbá ál­landó és pedig hivatalos rovatát fogják képezni az országos gaz­dasági egyesület és nemzetgazdasági egylet közgyűléseinek, választ­mányi és szaküléseinek eseményeit, hogy a tagok ez után az egye­sület működését folytonos világlétben tarthassák. Kiváló figyelmet fogunk továbbá fordítani arra, hogy a vidéki gazdasági egyesüle­tek működésének minden mozzanata tudomásunkra hozatván, arról a lapokban is tüzetes említés tétessék, hogy így az országos gaz­dasági egyesület és a vidéki gazdasági egyesületek tevékenységéről olvasóink egymást kiegészítő teljes képet nyerjenek. Kisebb közle­ményeink a következő rovatok alá lesznek sorozva: gazdasági tan­intézeteink és tanügy, szakirodalom, a gazdákat érde­lő kormányi intézkedések, törvények és rendeletek a földmivelés terén, állat­egészségügy, lótenyésztés ügye, gazdasági statisztika, birtokválto­zások, pályázatok, vidéki tudósítások, üzleti hírek, kiállítások, ver­senyek és ülések határnapjai, méhészet, kertészet, szerkesztőséghez intézett levelek, napi újdonságok, személyi hírek, — mely rovatok alatt minden számban változatos egyvelegben közlendjük olvasóink­kal mindazt, mi a földm­ivelést érdeklő nálunk és a külföldön fel­merült. A lap kiállítására papircs és nyomás tekintetében kiváló gondot fordítandunk, s azon leszünk, hogy a lapok jobbára eredeti rajzok után készült jeles ábrákkal jelenhessenek meg. Hirdetési rovatunkban, minden a gazdaság körbe­vágó tárgyakról hirdetése­ket közlünk, megjegyezvén, hogy a gazdatiszti, erdészi vagy ker­tész-állomásokra hirdetett pályázatokat, valamint ilyenekre szóló ajánlatokat csupán a bélyeddíj megtérítése mellett díj nélkül köz­lendjük. A „Gazdasági Lapok" másfél sűrű­n nyomatott íven, he­tenkint egyszer, kedden, fognak megjelenni. Előfizetési ár: fél évre 3 frt. egész évre 6 frt. Az előfizetési pénzek legczélsz­erübben Törvényk­ezési terem. * A gyulai járásbíróságnál — mint bennünket értesítenek f. hó 19-ig sommás ügyek fel nem vétetnek. * Váltóvégreha­jtás folytán keletkező igénykeresetekben oly ügyekben, melyekben maga a váltókereset az uj törvény hatályba lépte előtt inditatot meg, a felebbviteli indokok 21 óra alatt adan­dók be, különben mint elkésettek visszautasitandók. Ezt tanulta meg egy csabai fél a maga kárán, igen furcsa és eljárásunkra nem a legkedvezőbb világot vető körülmények közt. Első biróságila­g ugyanis igénye megállapíttatott , pernyertes lett. Ez ellen végre­­hajtató élt felebbezéssel és az uj váltóeljárás szerint 3 n­a­p alatt adta be írásban a felebbezést. A királyi tábla megváltoztatta a végzést és elutasította igényét, mi ellen természetesen ő a kir. kúriához felebbezett szintén 3 nap alatt adván be felebbe­zését. A kir. kúria a fentebbi elv alapján mint elkésettet visszautasitá a felebbezést. A kir. tábla az ellenfélnek ugyanazon idő alatt beadott felebbvitetelét elfogadta és érdemileg határozott a kir. kúria visszautasítja a szinte azon idő alatt beadott felebbe­zést, a jogaiban sértett fél pedig ütheti az ilyen eljárás nyomát és jajgathat, mert nincs több jogorvoslat ! * Pallag Jenő, a gyulai törvényszékhez kinevezett aljegyző, a napokban foglalja el állását. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Ki nevezhető okszerű gazdának ? Sok ember foglalkozik gazdassággal, ki azt hiszi magáról, hogy jó gazda. 3 ez természetes, mert az em­ber gyengéihez tartozik, hogy hibáit és hiányos eljárá­sait ritkán akarja belátni és elismerni; ha pedig máeg valaki bátorkodik azokra figyelmeztetni, akkor kész a ha­rag és neheztelés. Nem az a jó gazda, ki sokat termel, de csak rövid ideig, hanem az, ki ugy osztja be birtokát és oly vetés­forgást állapit meg, mely szerint talaja ki nem merül, hanem állandó termőképességben tartatik. Ki aránylag sok piaczra szállítható növényt termeszt, az oly tőkepén­zeshez hasonlít, ki nem elégszik meg tőkéje kamataival, hanem a tőkét is fogyasztja. Tőke fogytával természetesen a kamat is keresbedik. Ily egyén tehát előbb-utóbb ka­matot sem kaphat. h­a valaki földjét nem trágyázza, sekélyen szánt, takarmány-növényeket nem termeszt, s így elegendő ál­latot sem tart; továbbá, ha valaki csak búza vetésben véli jövedelmét feltalálni, az tőkéjét, azaz talajának ásvány, oldatait fogyasztja annyira, miszerint a pillanatnyi haszon­h­ajhászat következtében földjének termőképessége kimerül s végre silány termésekkel kénytelen megelégedni. Az elősorolóakból látható, hogy nemcsak az nevez­hető könnyelmű tékozlónak, ki pénzét elfecsérli, hanem az is, ki talajának termőerejét okszerűtlen gazdálkodással apasztalja. Helyes vetésforgás, trágyabőség, időszerű és mély szántás még nem elég a jó gazdálkodáshoz , hanem­ ha rend, tisztaság, ügyszeretet és üzleti szellem is csat­lakozik az érintett tényezőkhöz, akkor teljes mértékben érdemli bárki is a jó gazda czímet. Semmiféle üzlet, annál kevésbé a mezőgazdaság nem létezhet rend nélkül. Felületesen tekintve a gazda­sági munkálatok bizonyos rendetlenséget mutatnak, de e látszólagos rendetlenségek oly lánczolatos összefüggés­ben folynak egymásból, hogy a munkálatok haladtával kitűnik azok rendezettsége és szabályossága. Az egymásba vágó és egymást támogató munkálatoknál csak akkor követünk rendet, ha minden munka kellő időben telje­síttetik és semmiféle lényeges mulasztás el nem követtetik. Nem fogunk oly gazdát rendesnek nevezni, ki azért, mert a kevés gabona behordásával siet, jármos ökrei élelmez­tetését és gondozását elmulasztja; vagy mert sok a vetni valója, sekély és vak barázdákkal bővelkedő szántást vé­geztet és a boronálást szükséges rosznak tekinti. Csak a gondolkodó gazda nevezhető rendesnek, ki előre számit és nem akkor kapkod, midőn a munka már körmére ég. A rend ikertestvére a tisztaság. Egyik a másik nélkül nem is képzelhető. A tisztaság fentartásánál sok­kal több áldozatba kerül a piszok és rondaság. Némely gazda abban leli kedvét, ha udvarában valóságos zűrza­var honol. Néhol a piszkos embert tartják jó gazdának, mert mint mondani szokás, sokkal, nevezetesebb dolga van, semhogy idejét állatinak, eszközeinek és saját ma­gának tisztítására fordíthatná. Valamint rend és tisztaság egymás nélkül nem létezhetnek, ugy a tisztátalanság min­den­kor a testeknél található fel. A tunyaság esküdt el­lensége minden tisztaságnak. Ki gyermekkorában irtózik a mosdatás és fésüléstől, az felnőve nem sok seprőt és meszelőt fog elkoptatni. A mai világban ügyszeretet nélkül, bármily pályán is, eredmén­nyel működni nem lehet. Ki azért lett gaz­dává, mert más pályán már megélni nem tudott, az kényszerhelyzetében kedv nélkül gépileg végzi teendőit. A leglényegtelenebbnek látszó munkálatok a gazdát bi­zonyos izgatottságban tartják és gondolkozásra serkentik. De gondolkodik-e az, vagy bír-e oly egyén helyes itélő­tehetséggel, kinek figyelme, esze máshol kalandozik? Sok oly gazda van, ki szokásból vagy kényszerűségből meg­járja gazdaságának zegezugát, megnéz mindent, de mit­sem lát, azért, mert gondolatai máshol jártak. A mag­tárban és istállókban csüngő pókhálókat csak akkor veszi észre, midőn orrára rakódnak — téveteg tekintete zenét korcsmát, kártyát stb. keres. Ki azért lép a gazdai pá­lyára, mert annak netáni kellemeit ismeri és azokat akarja élvezni, de ugyan a pályának árnyoldalai, nehézségei is­meretlenek előtte, az midőn beillanak utóbbiak, kedvét veszti és minden gazdasági mívelet iránt hideg közömböt vagy unalmat tanusit. Oly gazda ki egykedvüleg jár el teendőiben, annak szem­e elé hályog vonult. A ki pedig nem nyitja ki szemét, annak mások nyitják ki erszényét. A gazda nemcsak termel és tenyészt, hanem a meglévő anyagokat értékesíti, pénzzé is teszi. Termékei­vel tehát bizonyos mértékig üzérkedik a gazda. Hús, gabona, tej, fa, gyapjú stb. helyes és kellő időbeni ér­tékesítése széles ismereteket és gyakorlatot tételez fel, melyek nélkül a gazda tetemes károsodásokat szenvedhet. Nem fogja senki sem ajánlani, hogy a gazda vásárról vásárra járjon, hanem igen is látogassa meg a vásárokat és azonfelül tartson hírlapot, melyből a hazai- és világ­piaci eseményeit és árait figyelemmel kisérhesse. Az üzleti áttekintés abban összepontosul, hogy az egyes műveletek arányban legyenek az egész működésé­vel. Tanúsítson a gazda takarékosságot fösvénység nélkül. A fukarság gyakran pazarlássá fajulhat, pl. ha valaki bizonyos munkát rendes időben végezthet egy forintért de ha néhány hétig vár ugyan a munkáért csak 60 krt fizet: a megtakarított 40 kr. csak látszólagos, mert e munkának megkéséséből vagy elhalasztásából tetemes veszteség származhatott s igy a fukarság itt kárt okozha­tott. A gazdának* üzleti szelleme nem a más rászedésén, megcsalásán alapszik, hanem az egyenes ut, igazmondás szül k­özbecsülést, mely n­élkül tekintélye hitele nem erősbül. A termelt anyagok mikénti értékesítése, az állatok tartása, szaporítása, élelmezése, a földek fel- és beosztása, az igás és kézi erő kihasználása stD­­mtna uly tónj^ök, melyekből ítéletet vonhatunk, hogy valaki a jó vagy o rosz gazdák közé soroltassuk-e. Ha belépünk bármely gazdasági udvarba vagy ma­jorba, legelőször a tisztaság és rend fog ítéletünkben út­mutatóul szolgálni, mert piszok és zűrzavar nem fér meg a jó gazda háza körül. G. 0. * A B.­Csabán, jan. 2-án tartott hetivásár al­kalmával hivatalosan jegyzett arak : 1. Buza m. mázsa elsőrendű 11 frt — kr. másodrendű 9 frt 80 kr. 2. Árpa elsőrendű 6 frt 70 kr. másodrendű 6 frt 50 kr. 3. Zab elsőrendű 6 frt 20 kr. 4. Kukoricza 6 frt 50 kr. má­sodrendű 6 frt — kr. 5. Szalonna uj m.mázsa 42 frt 47 frtig. Gr­a­c­z Perenez, városi esküdt. Legu.jalbl> posta. * Bécs, jan. 1. Teljesen megbízható értesülés sze­rint a király gróf Andrássy Gyulát az arany gyapjas renddel diszitette fel. * Pétervár, jan. 1. A czár a sajtó vétséget elkö­vetteknek megkegyelmezett. Az orosz „Agence" megczá­folja a konstantinápolyi „Agence Havas" által hozott orosz fegyverszüneti kényszerűséget. * Konstantinápoly, decz. 31. éjjel. A „Havas" közli: több nagykövet felszólíta a portát, hogy a szom­bati sü­rgönyzött feltételek mellett egyeztek bele a fegy­verszünetbe. Oroszország ezen feltételeket el fogja fo­gadni. A porta békés érzelmeket mutat. * Birnmingham, jan. 1. A szabadelvű társulatok mindenütt meetingeket tartanak és elhatározzák, hogy a parlamenthez kérvényt nyújtanak a végett, hogy Török­ország integritásának kérdésébe ne avatkozzék, és hogy a szoros semlegesség mellett maradjon. * Róma, jan. 1. Az Italie megczáfolja azon hírt, hogy Gambettának küldetése lett volna a franczia kor­mánytól az olasz udvarhoz. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Szerkesztőségi posta. — D. Géza urnák Bpesten. Közreműködését szívesen fo­gadjuk. Gyors értesítést kérünk oly dolgokról, melyek a fővárosi ujságok által még agyon nem „csépeltettek." — A—i J—f­urnák Budapest. Inkább prózai munkákat kérünk. Vezér-, vagy oktató tartalmú eredeti czikkeket. B.-Csabán, 1878. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.

Next