Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1878-02-14 / 13. szám

talált a kapunál, azt is Heidelberg kereskedő foglalta le, ki Moháczi báczival vetekedett a kö­vérségre. Nagyon jól tudta a kövér kereskedő a kövérek kínjait a gyalogolás mesterségében, és így a kövérségben szenvedő Moháczi báczival megosztotta a helyet. Beleültek a kocsiba ugy a­hogy lehetett. Mind a kettő félig ült benne, s egyik lábát mindkettőjük a kocsi hágcsójára tette, kezükkel pedig tartván a nyitott kocsi aj­taját. A kocsit befelé sokan nézték, mely c­am­mogva haladott, azok a­kik mindkét oldalról látták a kocsit, nem tudták kigondolni miképen van az, hogy a bennülő urnák egyik lába pan­tallóban, a másik meg magyar nadrágba van húzva. Sok adat van még róla; — néhai Ber­náth Gazsi bátyánk jó viszonyban élt vele, s a „kis pipa asztalánál" nem egy dolgot fundált róla. Utóbbi időkben étvágyát elvesztette volt — sokat panaszkodott — s igy hamar megbővült a magyar nadrág, a 3 mázsából csakham­ar kettő lett. Szegény Moháczi báczi! . . . Béüe poraira ! H. Dósa Géza. „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1978. 13. SZÁM. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatási bizottságának február hó 4-én tartott ülésen. Méltóságos főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésemet a következőkben ter­jesztem elő: I. Közegesség. A közegességi állapot a múlt hóban semmi járvá­nyos kór által meg nem zavartatott. A hasznos házi és gazdasági állatok közt sem mu­tatkozott semmi jele a kórnak. Minthogy azonban a ke­leti marhavész némely erdélyi megyében, és az osztrák örökös tartományokban még folyvást uralkodik, s mint­hogy a legközelebb mult gyulai Pál-napi országos vásár alkalmával tapasztaltatott, hogy a helyi hatóság részéről a rendőri felügyelet a fennálló törvény és rendeleteknek megfelelő módon nem gyakoroltatik, s a szomszéd tör­vényhatóságokból számos marha szabályszerű egésségi bizonyítványok nélkül szűkölködő marhalevelek mellett hajtatott a vásárra, melyet a vásári albizottságoknak visszautasítani kellett, midőn e tapasztalatok alapján a vásártartási joggal felruházott községeket az 1874. XX. t. cz. 11. fejezetében, s az e törvény végrehajtása tár­gyában kibocsátott mintsben körrendeletben foglalt szab­ványok szigorú megfigyelésébe, a járási főtisztviselőket pedig a községi elöljárók intézkedésének erélyes ellen­őrzésére felhivtam, egyszersmind a nagymért. földmivelés­ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urat felkér­tem, hogy a törvényhatóságokat a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló törvény pontos és kifogástalan végrehajtására ismételve figyelmeztetni méltóztassék. II. Közbiztonság. A személy és vagyonbiztonság a mult 23-ka közti éjjel a csabai határban, Gerendáson hó 22. és elkö­ve­tett rablógyilkosság által megháborittatott, mely bűn­ténynek Kesjár György nevű csősz és neje estek áldoza­tául. A bűnesetről értesült járási csendbiztos a járásbí­róval együtt a helyszíni szemle megejtése után a bün­tetések nyomozására indulván, a rablógyilkosnak nem sokára nyomára akadt, kit azonban eddig kézrekeríteni, s a büntető igazságnak kiszolgáltatni nem sikerült. III. Közutak és védtöltések. A közlekedési vonalak a tartós és havas időjárás mellett kitűnő állapotban találtatnak. A folyók medreiből ki nem emelkedőőn, a tavat kijavított védtöltésekre káros befolyást nem gyakoroltak. Egyébiránt megjegyzem, hogy a nagyméltóságú közmunka és közlekedési m. kir. minisz­ter úr a megye közönségét felhíván, hogy a gondozása alá tartozó védműveket haladék nélkül megvizsgáltassa, esetleges sérüléseit kijavíttassa, s a szükséges védanyagok előkészítéséről s a felügyelet rendezéséről idejekorán gon­doskodjék: e miniszteri rendelet alapján a szabályozási társulatokat, s a járási tisztviselőket a szükségesnek mu­tatkozó elővigyázati intézkedések megtételére utasítottam. Továbbá annak megemlítése mellett, miként Bihar megye alispánját a tek. közigazgatási bizottság múlt évi 1319. számú határozatához képest megkerestem az iránt, hogy a Berettyó-szabályozási társulatot a megyénkbe is kiágazó gátrendszerének megvizsgálásához szükséges és alispáni­lag kért, de megtagadott adatok közlésére felhívja: saj­nosan kell jelentenem, hogy Bihar megye alispánja a társulat eljárását kifogástalannak nem találván, az ada­tok közlését nem eszköz­ölte, a­miért ezen adatoknak közlését a minisztérium útján szorgalmazni kénytelen valék. IV. Vegyesek. 1. A községi átalános tisztujitások a mult hóban kevés kivétellel megejtetvén, a volt elöljárók helyett na­gyobbára ujak választattak meg. Minthogy azonban a községi tisztujitások megyeszerte nem egyidejűleg, és nem az év kezdetén történnek, holott a helyes és folyto­nos közigazgatás érdekében fekszik, hogy az elöljárók ne az év derekán választassanak és változzanak, a t. me­gyebizottságtól nyert felhatalmazás folytán a járási főszolgabirákat megbíztam, hogy a mely tisztujitások ideje csak az év közepére esik, községekben a azokat ugy a képviselők, mint elöljáróknak az év elején való meg­választására felszólítani szíveskedjenek. 2. A megyei pénztárak a mult hóban is váratlanul megvizsgáltatván, rendben találtattam 3. Fegyelmi ügy az elmúlt hóban elő nem fordult,. 4. A hernyóirtás és a közutak befásítása iránti megyei szabályrendeletet nem elég pontosság és szigor­ral hajtatván végre; tekintve hogy kertje vagy szől­lője fáiról a hernyó-fészkeket minden birtokos február végéig leszedetni, s megsemmisíteni tartozik; s tekintve, hogy a közutak szegélyei az utakkal határos földek birtokosai által kifositandók: a járási fő­zolgabirák és Gyula város polgármestere utján intézkedtem, hogy az ide vonatkozó megyei szabályrendeletei ismételve tö­bb­ré tétessenek, s azok végrehajtása iránt a czélszerű intézkedés megtétessék. Gyulán, 1878. február hó 3-án. Jancsovits Pál s k. alispán­ volt, daczára annak, hogy a szerkesztőség megígérte, hogy közölni fogja, nem tette meg, sőt ellenkezőleg a szerkesztőségtől jött ki egy oly c­­ikk, melyet ugyan a­­k­czeptálni n­em akarunk, nem is fogunk, csak megemőlitji­ , hogy e tekintetben sikerült mulatságot nem tudni a­i okból kicsinyíteni akarja. És azért egész bizalommal in­­dulunk a t. szerkesztő úrhoz, hogy számadásunkat kö­zölni kegyeskedjék! Bevétel: jegyekből 189 frt, felülfizetésből 41 frt 33 kr, beküldésből 41 frt 67 kr., összesen 272 frt. Kiadós: nyomtatványokért 22 frt, gyertyáért 22 frt 40 kr, a te­remért 10 frt, fénymázsolása és súrolása a teremnek 9 frt, postaköltség 3 frt 43 kr., engedélyre bélyeg 3 frt, a meg­hívók széthordásáért 4 frt, zene 40 frt, aprólékos kiadá­sokra 6 frt 50 kr., összesen 120 frt 33 kr., tiszta jöve­delem 151 frt 67 kr. Felülfizettek: Schröder Kornél 1 frt, Tóth János 1 frt, Uferbach József 2 frt, Rutkay Károly 2 frt, Deutsch Mór 1 frt, Dutkay Béla 1 frt, N. Szabados Antal 1 frt, Bak J. 1 frt, Fényi Gy. 1­rt, Batik E. 4 frt, Dobay J. 3 frt, N. N. 1 frt, Klein Ignácz 50 kr., Végh József 1 frt, Kra­tochvil Gyula 1 frt, Fényi Nándor 1 frt, Kohlm­ann Fe­rencz 2 frt, Czégényi Gyula 1 frt, Müller Gusztáv 1 frt, Tarnay Antal 1 frt, Pazsitszky István 1 frt, Bedrus Já­nos 50 kr., Demusz József 1 frt, Gärtner Theodor 1 frt, Yirnig Lajos 1 frt, idb Bauer Lipót 5 frt, ifj. Uterbach János 1 frt és Finta Ignácz 3 frt 33 kr. Beküldöttek: M. Beliczey István főispán ur 5 frt, Nys. Göndöcs Benedek apát ur 5 frt, Uterbach Antal 1 frt, Léderer Ede 2 frt, Bak Gusztáv 1 frt, Kratochvill József 1 frt, ifj. Huszka János 1 frt, Nuszbeck Sándor 1 frt, Pivár János 3 frt 34 kr., Kovalszky József 3 frt 33 kr, Nagy Ferencz 1 frt, Kuzek István 1 frt, Radovics Szilárdné 2 frt, Szánthó Alajos 1 frt, Endreffy Károly 1 frt, Ambrus Lajos 5 frt, Erkel Rezső 2 frt, idb Hoff­m­ann Mihály 1 frt, Ormós János 3 frt, Lauffer Mór Pestről 2 frt. P^zen kivül Démusz János néhány frt értékű ménnyel járult, hogy mentől kisebb legyen a kiadás. ter-A nagyon tisztelt legforróbb köszönetünket. felülfizetők s beküldők fogadják A rendező bizottság nevében és megbízásából idb Bauer Lipót m. k. Finta Ignácz m. k. a rendező bizottság elnöke, jegyző, ifj. Uferbach János m. k Hermann Hugó m. k. Sas József m. k. pénztárnok, bizottsági tagok. LEVELEZÉS. B.-Gyula, febr. 12-én. T. szerkesztő ur! A gyalu polgárság jelen 1878 febr. 2-án a hely­beli polgári íitanoda javára jótékonyczélu tánczvigalmat rendezett. A meghívásra kitettük volt, hogy a felülfizeté­sek a „Békési Lipok"-ban nyugtáztatnak s egyszersmind feltettük volt magunkban, hogy a számadást is ott kö­zöljük. Mi a támadást nevezett lapnak jókor bekü­ldöttök s daczára annak, hogy még akkor a lap kiszedve nem TÁVIRATOK. * London, febr. 11. Ma délre ismét minisztertaná­csot hívtak össze, mivel a porta nem engedi meg a Dardanellákba való bemenetelt. A Daily Telegraph sze­rint a vonakodás okául a porta azt adja, hogy Orosz­ország akkor megszállaná Konstantinápolyt. * Pétervár, február 11. Az „Agence Russe" je­lenti. Gorcsakoff berezeg febr. 10-től a következő táv­iratot intézte a berlini, bécsi, londoni, párisi és római orosz nagykövetekhez: Az angol kormány elhatározta, hogy az annak idejében nyert fermán erejénél fogva flottája egy részét Konstantinápolyba küldi, hogy védel­mezze az angol alattvalók életét és biztosságát. — Más hatalmak is hasonló intézkedéseket tesznek. Ugyanazok a körülmények minket is kényszerítenek, hogy gondoskod­junk az eszközökről, melyekkel megvédhetjük a keresz­tyéneket, kiknek életét és vagyonát veszély fenyegetheti , és azért kilátásba helyezzük csapataink bevonulását Konstantinápolyba. Az „Agence Rus»e" hozzáteszi, hogy a szükséges utasítások elküldettek a nagyherczeghez. * Bécs, febr. 11. A „Pol. Gorr­" értesülése szerint az angol kormány több nagyhatalomnál lévő képviselők­től azon közlést kapta, hogy a hatalmak fermánt kértek a portától hajórajaiknak a Dardanellákba való bemene­telére. ban, hogy annak az ifiurnak a ki ott lakik, mennyi dolga lehet. Már a nap rég felkelt, midőn neked garszón-bará­tom hasonló jut eszedbe, felkelsz nagy lassan. Öltönyeid szép rendben egy széken vannak el­helyezve. Fényes czipőd ágyad előtt, a piros papucs társaságában. Gombosné a gazdasszony halkan, hegyen jött be értök jókor reggel, mikor te még lábujj­nagy klientúrádról, szép esetekről, fizetésjavitásról álmodoztál, vagy pedig Margit, Nína, Lujza nevét szőtte az álom mentője annak a fátyolnak a redőibe, mely életbizalmas lelkedet borítja be, az éji nyugalom idején. Halkan hozta be Gombosné holmidat, és észrevétlenül készítette ki a favorit, mellé a füles kancsót és távozott. Fölkelsz öltüzködöl; —még van időd. Csak nemrég mult el nyolcz óra. Kényelmesen öltüzködöl, gondosan nézed körül magadat a toilette-tükör előtt s dúlt hajadat költői borzasságba igazítod. Kézelő és inggombjaid köz­t keresgélsz vájjon mai nyakkendődhöz s a mell varrásá­hoz melyik illik jobban; próbálgatod így is úgy is, végre valah­ára kész. Mellényedet veszed fel, gombolkozol, mi­közben egy hajfürt néhány szálát igyekszel programszerű ha­nyagsággal hullajtani homlokod fölé — egyszerre csak ujjad önkéntelenül keresgél mellényeden, oda nézesz, — egy gomb hiányzik. Hej Gombosné kiáltasz — hol van? jöjjön ide, sem­mi válasz; valahol a piaczon jár bevásárolni, vagy kis gyermekét szoptatja odahaza. Elég az hozzá, hogy nincs Gombosné. Már csak nem akarod az öltözködést újból kezdeni, hat fiókát össze­keresgélsz, végre . . . egy tű . . . hál' Istennek . . . most hol a czérna? Szerencsésen lelsz egy szálat, s örömödben a becses leleten a vékony czérna­szálat ügyetlenül két felé szakitod. Mindegy­ praktikus ember nem jön zavarba. Az elszakított czérna mindkét felét belefűzöd a jól megte­remtett tűbe s olyan gyöngy­ öltésekkel varrod fel a gom­bot, hogy m­aírad is megcsudálod s másnap az öreg ta­karítónő megcsóválja a fejét, lefejti s újra fölvarrja. No de nem olyan kis dolog ám gombot fölvarrni mint sokan gondolják. Garszón-létedre dicséretes dolog, ha tudod, hogy előbb görcsöt ke­ll kötni a szérna végére, ezt persze két kézzel csinálod s el nem tudod képzelni, hogy a nők bal­kezük két ujjával, hogy tudják oly szépen megkötni a görcsöcskét, hogy az épen a czérna végére esik. Öltesz, öltesz, gyűsza nélkül, ujjaidon nyoma van szokatlan vállalatodnak, de nem panaszkodól. Elgondolod, hogy néhány év múlva egy kis angyal ül előtted s finom ujjaival ölt gyorsan s te a kis feleség szép fejét magad­hoz szok­tad, a mi egyátalán nincs helyén gombvarrás­nál, mert szerelmetes turbékolástok közepette kiszalad a szál a tűből s csak gondot szerzesz a kis asszonykának. Öltesz gsirszón barátom. Soká tart, csaknem meg­unod. Önfeledten hagyod abba néha, mintha fantáziád oda képzelné már a kis angyalt a kivel suttogsz s fiáll­ban mondod: Ölts, ölts szép galambkám, legyen ez a gomb jelképe a m­ boldogságunknak, melyet szerelmed selyem­ szalaival tüzesz az élethez, gyorsan, biztosan. Jujjnjujj! Megszúrtad az ujjadat! Tudtam, hogy e lesz a vége. Igy jár a­kinek varrás közben máshol jár az esze. Fanyar arczot vágsz. Kihull kezedből tű czérna mindenestül. Megsérült ujjadat ajkaid közt dédelgeted. Hiába, egy csép piros vér bug­gyan fel újra meg aj ni s ott ragyog a kis ujjad végén. Legyen ez a csepp vér: pecsétje sokszoros fogadal­ *­madnak, hogy — megnősülsz!

Next