Békésmegyei Közlöny, 1879. július-december (6. évfolyam, 64-142. szám)
1879-07-10 / 68. szám
VI. évfolyam. 1879. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. 72. szám. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. • B.-Csaba, julius 10-án. Ejjyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Jíylittér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalvánnyal. Előfizetési felhívás „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Félévre : .... 3 frt. Negyedévre: Egy hóra: .. . I frt 50 kr. .. I frt. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalvány által eszközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener 8. és Grünfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Az iparosok kongreszusa. ii. Múlt czikkünkben az ipar fejlesztése és emelése érdekében, Steinacker Ödön indítványa fontosságát fejtegettük röviden, azon meggyőződésünknek adván kifejezést, hogy hazai iparunk csak a kézműiparosok szellemi fejlődésével haladhat előbbre és érhet el a többi kulturállamok magaslatára, miért az iparoktatást szigorral alkalmazni a legszükségesebbnek állítottuk. Természetes, hogy ezzel dr. Gaal Jenő más irányú fontos indítványának üdvös hatását, mely a társulás által érhető el, kétségbe vonni épen nem volt czélunk, sőt határozottan kiemeljük a társulásnak úgy a társadalom, mint az iparra, ugy anyagi mind erkölcsi rendkívüli hasznát. Biztos az, hogy az egyénileg elszigetelt kis tőke és munkaerő, a szövetkezés által sokszorosan fokoztatik és az ilyen testületek tagjainak szolidaritása biztosítékot nyújt az üzlet szolidsága és versenyképessége iránt, mert a tagoknak közös érdekalapjuk lévén, önbecsérzetek szorgalomra, takarékosságra és becsületességre sarkalja őket — jól tudván azt , hogy minden társulás csak kifogástalan erkölcsi alapon nyughatik biztosan — és szorgalom s takarékosság által indulhat csak virágzásnak, mivel pedig ez így áll, túlzás nélkül vallhatjuk az ily társulást : önmivelődési intézménynek is, hol minden tagnak erkölcsi érzete, szellemi tehetsége és technikai ügyessége a legelőnyösebben fejlődik. De mert bármely társulat, szövetkezet stb. sikeres működéséhez az egyes tagok bizonyos fokú szellemi fejlettsége elengedhetlenül megkívántatik, azért fektettünk oly nagy súlyt az oktatásügyre, hogy ez után a kívánt szellemi fejlettség elérhető legyen. Az oktatásügyet vegye tehát erős kezébe a kormány, támogassa egész odaadással az iparosok nagy osztálya. Hogy azonban azon aránytalan harcz kimenetele mérsékeltessék, mely a nagy és kis tőke közt ez utóbbi hátrányára oly ijesztő alakban folyik, hogy a harcz kimenetele lehetőleg egyenlővé és kár nélkülivé tétessék, a társadalom hivatott tagjai, a kisiparosok tömege erélylyel karolja fel a társulás üdvösnek bizonyult eszméjét. Az ipartársulatok főleg igyekezzenek vagy maguk erejéből vagy több egy községi ipartársulatokkal, esetleg a legközelebbi szomszéd községek ipartársulataival szövetkezve alakitani. 1) Kisipari bankot, előlegezési és hitelegyletet (Vorschuss und Kreditverein), hogy könnyü és olcsó hitelt nyerjenek és a tőkegyűjtés által részint takarékosságra ösztönöztessenek, részint anyagilag jövőjöket biztosithassák. 2) Nyersanyag és raktározó egyesületet, hogy a nagybani bevásárlás által a nagy tőke előnyeiben részesülhessenek, és hogy a készítmények a közös iparcsarnokban kiállítva elárusitassanak, miáltal a nagy ipar előnye éretik el s az iparos az árulás által másként elvesztegetett időt nyeri meg ujabb termelésre. 3) Közös termelési egyletet, hol több kis iparos bizonyos készítmény közös erőveli előállítása szövetkezik közös koczkázat mellett. Ezáltal a termelés minőségében és mennyiségében nagy előnyöket nyújtó szakszerűség és helyes munkafelosztás áll be. Van számtalan ilyen természetű társulat, szövetkezet egyesület melyek erkölcsi és anyagi haszna kiszámithatlan s mint egy-egy fontosabb teendőnk, mint ezen eszmét, amint azt a gyöngyösi Weinberger Soma is igen helyesen megjegyezte, hirlapi czikkek, röpiratok és iparosaink körében gyakran tartandó népszerű felolvasások által terjeszteni, az iparosok vérébe beleoltani, hogy igy aztán iparunknak biztos jövőt teremthessünk. Körösparti. — Tirnovából jelenti a „Neues Wiener Tagblatt", hogy a szilisztriai, ruszcsuki nikápolyi és viddini orosz katonai intendaturákat jul. 6-án föloszlaták, a melyek meg is szüntették működésüket. A fejedelem és Báró Wenckheim Béla. •9BHsn^Bi £ B31 Wenckheim Béla 1811. évi február 16-án született Pesten. Atyja Wenckheim József b. Aradmegye főispánja volt. Tanulmányait Pesten végezte kitűnő sikerrel; 16 éves korában végezte a jogot s egy évvel később az ügyvédi diploma már kezei közt volt. Egyénisége már ifjú korában kiváló szerepre képesíté. Az 1830 iki országgyűlésen ő volt az ifjúság központja és vezére. Ajánló külseje, társalgási képessége és műveltsége megkülönböztették őt társaitól. Az országgyűlésről hazatérve az alig 20 éves ifjú a hivatali pályára lépett. 1831. október 26-án lett Békésmegye aljegyzője, mig 1832. október 25-én táblabíróvá neveztetedt ki. Öt év múlva ismét emelkedett. Megyéje 1837. ápr. 17-én Simai Kajetán és Vidovich Ferencz ellenében másodalispánná választotta s mint ilyen a fenyitőtörvényszéken elnökölt egészen 1839 ig, midőn egyhangúlag Békésmegye országgyűlési képviselőjévé választatott. A fiatal ember itt is kitűnt. Az 1840. országgyűlésen a büntető és javító rendszer kidolgozására kiküldött országos választmány tagjává neveztetett ki — oly férfiak közé, mint Deák Ferencz, Klauzál, Zsedényi, Pázmándy, Bezerédy, Beöthy, Palóczy stb. 1848-ban Békésmegye főispánjává és István főherczeg nádor főudvarmesterévé lett. A forradalomban szintén részt vett, honvédzászlóaljat szervezett, miért is a küzdelem lezajlása után azonnal menekülnie kellett s külföldről csak megkegyelmeztetése után térhetet vissza. Működése csak akkor nyilvánult igazi áldásos voltában. A magyar társadalom sokat, nagyon sokat köszönhet Wenckheim Béla bárónak, ki Széchenyi korszakalkotó terveinek egyik legbuzgóbb harczosává szegődött s mindazon nagy nemzeti intézmények létrehozója lett, melyek az ötvenes évek alatt születtek meg. A nemzeti kaszinó, a lóversenyek, a csákói vadásztársulat igen sokat köszönhetnek az ő tevékenységének, mely bizonyára nem volt pillanatnyi nemes hév nyilvánulása, hanem igaz, hazafiságtól áthatott törekvés, mely nem lankadt el nála az utolsó pillanatig. Gyakorlati térre lépve a gazdasági eszmék élénk pártolója lett; élénk részt vett Treforttal a békés megyei gazdasági egylet létrehozásán, melynek most mindketten választott elnöke. 1861-ben ismét elfoglalta politikai diszes állását, megyéje főispánságát, s e minőségben újból vezére lett Békésmegyének. A főrendiházban foglalván helyet, Deák ismert föliratával szemben ellentétes álláspontot foglalt el, hozzájárulván a főrendek föliratához, melynek szelleméhez illett az ő meggyőződése : a konzervatív, tartózkodó, mindenáron való békülékenység. De már a kiegyezést közvetlenül megelőző időszakban mint Deák egyik leglelkesebb hívét találjuk, s a kiegyezés nagy művében Wenckheim bárónak megbecsülhetetlen része volt. Tagja is lett azonnal az Andrássy minisztériumnak, elfogadta a belügyi tárczát, melyet 1871. tavaszán Rainernek adván át, mint ő felsége melletti miniszter lépett Fesztetich György gróf helyére. Ez állást megtartotta haláláig, az Andrássy, Lónyay, Szlávy, Bittós Tisza minisztériumban. Különösen képessé tette ez állásra a felség személyes rokonszenve, igazi udvari egyénisége. Wenckheim Béla báró a királyi ház bizalmának számos kitűnő jeleivel találkozott. Midőn az 1875-iki fúzió létrejött, Wenckheim miniszterelnökké lett, eredeti hivatala megtartása mellett. Nemes egyszerű jellemét fényesen igazolja az a körülmény, hogy miután a fúzió eszméjét az ő népszerű és rokonszenves személye is eléggé megszilárdította s a kabinetben beállott a megkívánt homogenitás, Wenckheim báró ismét visszalépett a rá nézve terhes állástól, a miniszterelnökségtől s maradt, aki volt. A legrokonszenvesebb és legtiszteletreméltóbb egyéniségek egyike száll vele sírba, a hazai sport egyik hatalmas támogatója, a női körők kedvencze, az előkelő társasélet kiváló alakja, a hazai intézmények lelkes pártolója, a szegények gyámolitója, irodalmunk és művészetünk legodaadóbb barátja. A legmagyarabb táncz, a „csárdás" az ő nevéhez fűződik, valamint személye körül az adomák egész tárháza képződött. Baráttól, politikai ellenségtől egyaránt megizatva hunyta be a feledhetlen férfiú örök álomra szemeit. E,