Békésmegyei Közlöny, 1880. január-június (7. évfolyam, 1-124. szám)

1880-02-21 / 35. szám

ft.-Csab­i, 1880. VII. évfolyam 35. szám. __ Szombat, febr. 21-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grün­feld J könyvkereskedő urn­ál B -Csab­án Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Ny­ilttér"-ben egy sor közlési d'm­ 25 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta­hivataloknál 5 kres postautalványnyal Előfizetési dij : helyben Imzh­oz h­irdva vagy pos­tán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre !1 frt MEGYEI HIREK. — Folyó hó végéig lapunk kiadóhi­tala teljes számú példányokkal folyvást ágálhat. Ötször hetenként megjelenő fá­ink előfizetési dija egy évre 8 frt; fél­re 4 frt; negyedévre 2 frt; febr. és círcz. hóra 1 frt 30 kr. B.-Csabán, jan. -én. A kiadóhivatal. — Körösladányról írják nekünk február­­ról: „T. szerkesztő ur! Örvendetes és szép je­ségekről van szerencsém t. szerkesztő urat lósitani. Talán bizon vasutért folyamodnak a ladányiak? vagy talán a már annyiszor meg ulitett, de mindannyiszor általános szótöbb­­gel leszavazott tagositás eszméjét — más avaló községek példájára — tették magukévá karják foganatosítani? Sem az egyik, sem a sik biz­a! De hát kérem, minek is volna ne­ík vasút? azért, hogy földjeinket szétdarabol­, hogy utat készítsenek annak a tűzokádó sár­lynak mely különben is csak „az urak" vé­re van kitalálva, szegény ember fakó szekéren ül tud ide-oda menni? Aztán tagositás? Igen,­­a földünk egy darabban legyen, hogy a jég­hadd verje el mind, az üszög hadd lepje el idt. Mennyivel jobb igy, hogy egy embernek mcz-tiz felé van egy-egy kis birtoka? ha itt­­ ri a jég, ott megmarad, ha itt üszög lesz, a ár másik részén — nem. Hát lehet ennél he­tebb logikát még képzelni is??? Egészen más­­ok, mikről irni akarok, fénypontok ezek egy ség életében és hathatós bizonyítéka annak, a nekünk is vannak haladni kívánó embereink, n­­hogy négy ret. tanitó vezetése alatt tisz­reform, iparos és földmives emberekből egy­­házi énekkar alakult, mely mint műve­lsi, mint az isteni­ tisztelet emelése és az egy­i éneklés müvelésére szolgáló eszköz, minden­re figyelemre méltó, mely feladatául tűzte ki: d az isteni tiszteletek — ünnep és vasárnapo­— mind temetések alkalmával összhangzatos klés által, különben is egyszerű szertartása­it magasztosabbá tenni, mely testület már icson ünnepén s legközelebb a febr. 15-én élt úrvacsoraosztás alkalmával, valamint már temetésen is a legszebb jeleit mutató szóm­­ának pontos és szabatos éneklése által. Tagja szüleinek van jelenben 22, kik már a kotta­szerben is szép előhaladást tettek. Tanórák:­­ hetenként kétszer, nyáron pedig csak vásár­tartatnak. Vajha a tanító urak minél több égben szerveznének ilyen egyházi énekkart, zerü isteni tiszteletünk és temetési szertartá­s emelésére! Ilyen: a polgári olvasó­lét, mely bár nem sok, de a mi még nem hnt egy alakuláskor sem, most 54 taggal ált meg a következő három évre. Mely ugyan­>z — most már harmadízben — nagyt. Kő­s János ref. lelkész urat elnöknek, Szilágyi d közs. főjegyző urat alelnöknek, Moravecz­kky rektor urat, jegyzőjének, Eőry Endre ta­nító urat könyvtárnokának választotta. Lapja jár az egyletnek hatféle, könyvtára több száz darab­ból áll. Most a legközelebb mult január hóban pedig felvétette magát a „Petőfi-társaság alapító tagjai közé. Ilyen: a mult év folytán alakult szintén lapokkal és könyvtárral bíró ipar­társulat is, melynek ez időszerint körülbelől 90 tagja van, mely Szilágyi Antal közs. főjegyző ur elnöklete igen szépen fentartja magát. Im­tek. szerk. ur, ha vannak is községünk életében sötét foltok — melyet szeretnénk eltávolítani — van­nak fénypontok is, melyek haladásunkról ta­núskodnak, ha vannak is nálunk sötétben botor­káló emberek; jóval nagyobb azok száma, kik világosság után óhajtoznak. Borongó." — Öcsödön február­­ 29-én a „Polgári kör" helyiségében az izraelita iskola javára tombola­játékkal összekötött tánczestély fog tartatni. — Katonai szökevények. Oly hadköteles, ki hadkötelezettségének megfelelése végett a tör­vényszabta időben 6orzóbizottság elé nem áll s még azután is bujkál,] szökevénynek nyilvánittatik és rendszerint 16 évig tartatik nyilván s az alatt az idő alatt minden évben egy erre hivatott bi­zottság által nyomoztatik: ilyen hadköteles Csa­bán 96 van, és pedig 1864-ik évben 4, 1866-ik évben 4, 1867-ik évben 3, 1868-ik évben 3, 1869-ik évben 13, 1870-ik évben 2, 1871-ik évben 2, 1874 ik évben 29, 1875-ik évben 24, 1876-ik év­ben 2, 1877-ik évben 4, 1878-ik évben 2, és 1879-ik évben 4 egyén maradt távol a sorozástól. — Kimutatás a víz állásáról: Békésme­gyében f. hó 14-én Gyulán 104, Remetén 0­24, Békésen 217, Gyomán 129, Szarvason 126. 15-én Gyulán 135, Remetén 180, Békésen 304, Gyomán 135. 16-án Gyulán 241, Remetén 272, Békésen 445, Gyomán 193. 17-én Gyulán 251, Remetén 274, Békésen 469, Gyomán 270. 18 án Gyulán 236, Remetén 248 A jég mindenütt áll. * Ki ad többet ? Fabulya György b.-csabai szegény béres vagy 12 kg. dohányt rejtegetett magánál. A finánczok által rajta kaparva 73 frt birságra ítéltetett; a szegény ember könyörgésére előbb 30 frt, majd 19 frtra leszállították, de a béres ezt sem tudta kifizetni Abban állapodtak tehát meg, miszerint minden kiló dohány után 1 frtot fizessen, azzal a megjegyzéssel, hogy annak örüljön, hogy nem magyar ember, mert az esetben az egész 73 frtot le kelletett volna fizet­nie. Hát nem a bíróság határozza meg a dohány­jövedéki kihágásért járó bírságot, s ha fizetni kell, lehet abból lelic­itálni ? S kinek számolnak át a fináncz urak a pénzzel? — F. hó 19 és 20. közti éjjel, még eddig ismeretlen tettes, Csabán a kis templom mellett lévő evang. egyház gondnoki hivatalába hatolt s ott valamennyi asztalfiók kifeszitése után az azok­ban talált mintegy 5—6 frt készpénzt eltolvajolta. A tolvaj először a gondnoki hivatal egy fedele alatt lévő népiskolába lopódzott, ott a falat mes­terségesen keresztül törte s ugy jutott a gond­noki hivatalba. A hivatal 2 szobájában lévő kü­lönféle két tajtpipát elvitt és ott levő három uj bundát a tolvaj nem bántotta. Mint halljuk, ez már a negyedik eset, hogy tolvajok ily módon kisérlették meg az evangélikus egyházat meglopni. fl: A könnyebb oldal. Gyulára megérkez­tek már a honvédségtől kibocsátott „honvédiga­zolványi könyvecskék", s a napokban már mind ki is osztották. „Így már könnyebb oldala lesz a szolgálatunknak" — szólt egy öreg közvitéz, ki kezéhez vette a könyvecskét. A gyulai múlt országos vásár alkal­mával történt, hogy Diószegi Lajos gyulai illető­ségűnek megfutott egy sertése, s a vásárban nem is lehetett ráakadni. A káros panaszt tett a ren­dőrkapitányságnál, de akkoriban nem tudták kéz­rekeríteni, míg most kisült, hogy a sertést Sipos Gergely fogta pártfogása alá, ki Csabán jó pén­zért tul is adott rajta. £. A jó szó nem használt. Gyulán a nap­számra váró emberek — daczára a sok megin­tésnek — a kőhidon s a járdán foglalták el mindig a helyet. Most a rendőrség által feladat­tak a városi tanácsnak, ki őket egyenkint 2 — 2 frttal, vagy esetleg 10 órai fogsággal büntette. Nem árt az ily intézkedés a szót nem fogadók ellen. — Beküldetett, T. szerkesztő úr ! Engedje meg, hogy a „Békés megyei Híradó" vasárnapi, febr. 15-diki számában megjelent „Köpeny és koldustarisznya" czimü közleményre feleljek. Nem vagyok hírlapíró, de Hajnsk úr ellenében polé­miára elég erősnek érzem magam. Kinyilvánítom mindenekelőtt, miszerint állításaimat fentartom. Megengedem, miszerint a jegyzőkönyv ugy hite­lesíttetett, mint mondatik ; azt sem állítom, hogy szándékosan fogalmaztatott helytelenül, sőt be­vallom, semmi okom nincs feltételezni, miszerint az illető hitelesítő urak nem a legjobb hiszemmel jártak el. De tény, hogy a közgyűlésen nem ily­enunéziáltatott a végzés. Ezt kész vagyok, ha nekem bármely fórum előtt alkalom adatik, 10­15 tanúval igazolni, ki ele­jétől végig hallotta a történteket. Azt pedig senkivel sem fogja elhitetni a „B. Híradó" szerkesztője, hogy tisztességes eljárás volt tőle bármily körülmények közt egy hírlap­író társa ellen felszólalni, oly ügyben melynek előzményeit ő nem ismeri, vagy legalább egy­oldalúlag; azt sem fogja elhitetni senkivel, hogy a kaszinó egy-két tagjának vélt sérelme, a ka­szinóé mint testületé lenne. Én, és tudtommal számos férfi, kiknek nyugodt lelkiismeretünk van, legalább nem éreztük és nem vallottuk magunkat sem személyünkben, sem a kaszinónak általunk legalább is oly mértékben mint Hajnik úr által féltett és őrzött jó hírében sértve, ép ugy mint például akkor nem éreztük magunkat sértve, midőn P Ádám vagy M. Lajos kaszinói tagokról pláne azt írták a lapok, hogy sikasztottak, hami­sítottak. Mi köze volt ehez a kaszinónak, mint testületnek? Felelős-e egyes tagjainak tetteiért? Nem ! S ha nem felelős, józan és­szel és némi tapintattal, ezeknek ügyét magáévá teheti-e ?

Next