Békésmegyei Közlöny, 1880. január-június (7. évfolyam, 1-124. szám)

1880-06-03 / 106. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 111. szám. Csütörtök, junius 3-én. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva v­agy postán bérmentve kü­ldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség­: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára A kr. Kapható Grünfeld .1 könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési díja 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdszjában, vidéken a posta­hivataloknál 5 kros postautalványnyal Valami a zsidókról. 1. Az emberi jogok föltétlen védője, s ennél fogva a zsidóságnak is őszinte ba­rátja vagyok. A zsidó fajt olyannak tartom mint a tüzet, a­melyre az emberiségnek nagy szüksége van. A tűz okosan kezelve nagyon hasznos, sőt életszükség, míg gon­datlanság folytán pusztít. Ezt a kitűnő szel­lemi képességekkel megáldott páratlan szor­galmú, takarékos népfajt a társadalomra nézve átoknak nem tartom, de a talmud tanait igen. Azt kérdezem a zsidófalóktól, hogy miként képzelik azok kipusztítását ? Bertalanéj rendezésével-e, vagy pedig ki­vándoroltatni kívánják őket? Mit gondol tisztelt olvasom, hasznára válnék-e az a magyar nemzetnek, ha a rengeteg pénz, ész és szorgalom is kivándorolna velük édes hazánkból ? A fölvilágosodott zsidó nem hisz a Messiás eljövetelében, a zsidóság vi­láguralmában­ következve saját jól fölfo­gott érdekében jó hazafivá kell válnia. A józaneszü zsidó nem táplálhat keblében centrifugális vágyakat; mert tudja, hogy nem alapithat fajunk romjain zsidóorszá­got, mint a pánszlávok s dákorománok képzelődnek, s igy teljes szívből kell ör­vendenie, hogy van maradandó hazája. Ki meri azt jó lélekkel tagadni, hogy ugy ná­lunk, valamint széles e világon a fölvilá­gosodott zsidók nem adták volna fényes bizonyítékait annak, hogy a szabadságért élni, halni, a zsarnokság ellen pedig a vég­letekig küzdeni készek ? A fajt tehát ne bánt­suk , de élethalál harczot indítsunk a talmud némely erkölcstelen s társadalomellenes ta­nai ellen, hogy a zsidóságot megmentsük. Ne takarjuk el, sőt tárjuk fel a sebe­ket, de emberszeretettel orvosoljuk is meg azokat. Ne feledjük, hogy a zsidóság év­ezredeken át embertelen üldözés tárgya volt. Az én gyermekkoromban a keresztény szülők még meg is dicsérték gyermekeiket, ha a rongyszedő zsidót kővel megdobálták. 1848 előtt az volt az irigylendő szolgabíró, vagy uradalmi ügyvéd, a kinek járásban s uradalmában sok zsidó volt; mert a zsidó­ság jó fejős tehén volt. A legfelsőbb ható­ságtól lefelé, pártfogást csak ugy talált, ha jól megfizette. Tehát a zsidóságnak minden áron sok pénzre volt szüksége, ha élni akart. Elképzelhetni, mily gyűlölettel telt el a zsidó keble üldözői, megvetői iránt. A tisztességek pályája el volt előtte zárva, ne­hogy emberi méltósága öntudatára éb­redjen. És ezen több ezredéves embertelen­ségnek mi lett az eredménye? az, hogy a megvetett, az üldözött zsidó ura lett a he­lyzetnek. Ez a szívósság s erély tiszteletet parancsol. Midőn azonban a zsidóság mentségére mind ezt nyilt őszinteséget elmondottam : nem hallgathatom el, hogy az — tisztelet a kivételeknek, — mai elszigeteltségében, magára hagyatottságában, ellenséges állást foglal el a többi polgárokkal szemben. Ez türhetlen állapot, melynek gyökeres meg­javítását többé elodázni nem szabad. N. L. Politikai hirek. * A kormány és a katonai határőrvidék parancsnoka, illetve a közös hadügyminiszte­r­rium­ közt jelenleg beható tárgyalások folynak azon módozatok megállapítására, melyek mellett a katonai határőrvidéknek még a jelen év folya­mában foganatosítandó bekeblezése végrehajt­ható leend. Különösen a pénzügyi adminisztrá­czió tekintetében lényeges változások lesznek szükségesek.­­ A berlini konferenczia munka­programmja még mindig nincs megállapítva Mint­­ legújabban írják, a nagykövetek gyűlése, miután a görög határkérdésben a két fél közvetlen al­kudozásai eredménytelenek voltak, közvetítő szel­lemben meg fogja állapítani a török-görög határ alapvonalait, s ennek megfelelő utasításokat fog A „BÉKÉSJEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Csabai tárcza. (Tutti-frutti) Orbán előtt Sz. barátunk, kinek állítása szerint, 1000 hold repczéje van „beültetve" (meg­lehet, mondaná Mátyás, ámbár nem­ hiszem) imád­kozott, vajha a szél délnek fordulna. Bár a példa­beszéd azt mondja, hogy : „nem minden sz­ép szó hat a menyországba," mégis ez egyszer kívánsága beteljesedett. Megfordult s óriási hőség állott be. „Mint a háj, majd elolvadok. . . ." ezt a dalt, melyet a színpadon — bizonyosan a szom­széd talján­na­k egyik remek tortájáról lerepült , a művészet istennői által átszellemült Thal­iá­nak czukros alakja — Gerőfyné dalolt, átérez­tük. Olvadni kezdtünk. Bízón jól kiüt estenként a hazafiságért a veríték homlokunkon. Egy cseppet se csudálko­zunk azon, hogy sokan, különösen a karzat mo­lettjei, szeretnék, ha Gerőfy társulata az arénába vinné ki sátorfáját. A közönség érdekében, mint mindent, úgy ezt is megtette volna a társulat előzékeny igazgatója. De mikor a rövid idő óta beállott meleg napokon is majd mindennap s éppen az előadás előtt esik az eső, mely körülmény bizonyosan tönkre tette volna a ligeti előadáso­kat! Továbbá kedves színházunk 12 — többnyire telt s előre bérelt páholyán végig tekintve, me­lyeknek jövedelmét nehéz lett volna a ligetben pótolni 8 a bérlőjüket a kórszékek rovása nélkül ellenző helylyel kárpótolni. Végül tudva azt, hogy az arénához egy öltözködő felépítése okvetlen szükséges lett volna, mely kiadás rövid időre nem fizette volna ki magát, nem neheztelhetünk a benmaradás miatt. Egy kis gőzfürdő után annál jobban esik torkunknak a hideg douche, Gam­bri­uus árpanedve. Ha ugyan jó lábon állsz a kell­nerrel s oly szíves lesz irányodban, hogy egy po­hárral hoz ! A múltkor is az utolsó felvonás alatt már előre érezted az üdítő ital hatását. Betérsz az első helyre s azt mondod a kellnernek „Se ham's a bier" s a Fiume első legénye, ki k­ülöm­ben jó gyerek, de még semmiféle gyalogversenyen díjat nem nyert, anyanyelvén azt feleli, hogy „Ja." Vársz '/4 órát. Szólasz a másiknak, '/4 óra múlva a harmadiknak s bármily türelmes vagy, ott kelle hagynod Csaba városának első fogadóját, hogy egy szerényebb helyen oltsd el szomjadat Mi laikusok csak könnyen tűrjük, hisz a felvonások között átrándulhatunk egy-egy pohárra. A művészeket azonban sajnáljuk, mert ők előadás után nem mehetnek szerényebb helyekre, a­hol magasabb rendelet folytán­­ nem minden városra szóló, mert a megyében is több helyütt nincsen kiadva a parancs) az előadás után már be kell zárva lenni az üzletnek. De ugy­e komédiás pajtások, kitűnő nap volt a mult pénteki szabad nap? Bezzeg nem volt a kiszolgálatban hiány. Hej ! de jó egy CZÖCZÓ volt kint a Szabadban, árnyas almafák alatt. Ér­dekes volt látni az igazgatót, felgyűl­t ingujakkal, kék kötényben, — mily „drámailag" vagdalta fel az 50 frtnyi húst, míg az élesszemü segéd szak­értőleg készített ágyat a két nagybogrács alatt a tüzelő anyagnál. Hogy sírt a másik az egynéhány vöröshagyma tisztítása alatt ! Sürgött, forgott mindenki, szalonát vagdaltunk. Tavalyi krumplit, retket tisztítottunk. Négy ember folyton szalad­gált a városba, most ez, most emez kell. Végre minden meg­van. Ropog a tűz, süstölékel a gu­lyás. Hop! most veszi észre az igazgató, hogy nincsen még paprika. Utcza a szerelmes fut a vá­rosba. Alkalmasint valahol természetben adta azt a szerepét, mit a színpadon szokott. Nem bír­tuk bevárni Megy más futár és kitűnő sikerrel.

Next