Békésmegyei Közlöny, 1881. január-december (8. évfolyam, 1-156. szám)
1881-08-04 / 94. szám
B.-Csaba, 1881. Vili. évfolyam, 94. szám. Csütörtök, augusztus hó 4-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Kaasenstein és Vogler czég 8ées, Prága, Budapesten, Németszág és a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezni karunk. Kéziratok, iem adatnak, viasza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Bienar B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál, 5 kres postautalványnyal. Előfizetési felhívás a VIII. évfolyamának második félévére. Egy évnegyedre I frt 50 kr. Féléve 3 frt — — Az előfizetés legczélszerübben postauttal-Vinnyal eszközölhető. Az előfizetések a «Békésmegyei Közlöny» kiadóhivatalához czmzendők. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. "^Mi Csabán, juniushóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Az aratás és kiviteli kilátások, A Magyarország és Ausztria minden vidékéről naponkint érkező rozs- és buzaaratási hirek kedvezően hangzanak. Azon aggodalmak, melyeket a helyenkint beállt jelentékeny esőzések okoztak, a szép idő beköszönésével ismét eloszottak, valamint a rozsdáról és üszögről hangoztatott panaszok is kevésbé alaposaknak bizonyultak. Magyarországban a búza kielégítő középtermést fog adni, s azon számos cséplési kísérlet, mely eddig nyugaton, északon és délen tartatott, a búza oly minősége mellett tanúskodik, mely a tavalyit lényegesen felülmúlja. A rozs minősége, igen kevés kivétellel, szintén kielégítő s a mennyiséget illetőleg sincs még ok panaszra. Az árpa nem ígér oly gazdag eredményt, mint tavaly, mindazonáltal lesleg marad arra nézve, hogy a redukált elég fökiviteli szükséglet kielégíttessék, annyival inkább, mivel Morvaország ez idén ismét úgy a mennyiségre, mint a minőségre nézve kielégítő aratást remélhet. Zab úgy Magyarországban, mint Ausztriában jól fejlődött s gazdagabb eredményt ígér, mint tavaly volt. A magyarországi és tót-horvátországi repczetermés minőségre igen szép, mennyiségre pedig középszerű volt. A kiviteli kilátások, eltekintve a kereskedelempolitikai akadályoktól, többnyire a legfontosabb idegen termő és fogyasztó tartományok aratási eredményei szerint alakulnak. Amerikában, az onnan érkezett hírek szerint, az ezidei termés 20—25 százalékkal kissebb a múlt évinél. Oroszországi hírek szerint ott az idén sokkal gazdagabb aratás lesz, mint mult volt, úgy, hogy Oroszország a gabnapiaczon évben ismét mint irányadó fog szerepelni. A Duna fejedelemségek 20—30 százalék s csökkenésről panaszkodhatnak, a mi kiviteli reményünket ismét növelheti. Franczia és Olaszország jobb aratási eredmény következtében ez idén kevesebb külföldi gabonára fog szorulni. Déli-Németországban meg vannak elégedve az aratási kilátásokkal, északon azonban lényeges cökkenéstől tartanak. E körülmény talán arra fogja bírni a német kormányt, hogy ez idén végre részesíti a külföldi gabonát azon beviteli könnyítésekben, melyeket tavaly, ámbár a szükség már közel volt, megtagadott. Politikai események. * Páris, aug. i. Konstantinápolyból érkezett magánhirek megerősítik, hogy a szultán a franczia képviselő fogadtatása alkalmával megnyita barátságos szándékait és kijelenté, hogy megparancsolta Tripolisz kormányzójának, nyomja el a Francziaország elleni üzelmeket. * Goletta, jul. 31. Diebel-R ízelben, Tunisztól alig tíz mértföldnyi TM beduin-csapatok razziákat űznek; az európaiak Tuniszba menekülnek. * London, aug. 1. Berlinből jelentik a „Standardénak, hogy ott sakkhúzásnak tekintik a cár moszkvai útját, mely arra volt hivatva, hogy ellensúlyozza az aggodalmakat, melyeket az osztrák-magyar-német keleti oppozíczió ébresztett. Az orosz udvar Moszkvába utaztában feltűnően hideg magatartást tanúsított Béccsel és Berlinnel szemközt. * London, aug. 1. A BTimesu-nak Lahoreból tegnapi kelettel azt jelentik, hogy Hasim khán julius 27-én csekély számu csapattal, Eyub khán nevében, ellenállás nélkül megszállotta Kandahart. * A bukaresti „Telegraphul" a román passzivisták ellen éles hangon szólal fel, elítélve az erdélyi román intelligenczia magatartását, azt ajánlva nekik, hogy követendő politikai magatartásukban vegyenek példát a magyaroktól, akik nem passzivitás által, de férfias küzdelmek árán szerezték vissza az alkotmányos jogokat. A „Telegraphul" tudvalevőleg a román kormánypárt lapja " nyilatkozata annyiban figyelemre méltó, amennyiben ilyes czikkeit rendesen illetékes sugalmazás után írja. A gyomai plébánián. [A papgazdasszony. — Az aranyszájú Szt.János. — A két testvér. — Hogyan ment kántor Gyuszi a színpadra.) Irta: Molnár György*. (Folytatás.) Csak a nyelve volt egy kissé pattogós és a naturáléja dörmögős, haragos , ményke kényes és negédes volt a temperaturája, érzékeny lágy a zúzája ; mája elkérgesedett, szive holdas ábrándot kedvelő, minden csekélységre rivósira neheztelő. Másként derék jó asszony volt, világ bolondsága, Vénus játéka után, már csak a múltra való sóhajtásokkal gondolt. Éppen ilyen kellett a gyomai fiatal szent plébánosnak, a pátronus által soványan dotált magvető eklézsiának. *) Mutatvány a „Világostól Világosig" czimű má 1dik kötetéből. Szerk. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. A megkegyelmezett. Temme elbeszélése. Fordította: Hang Ferencz. (Folyt.) — Tudtam, hogy igy fogadandsz. — És itt biztonságban vagy. Nálam nem fognak keresni és e messze terjedő kastélyban senki sem találhatna meg. Itt egy évig és fölfedezetlenül maradhhatsz. — Reménylem, hogy barátságodat csak rövid időre kell igénybe vennem. Félbe szakasztatánk. A kastélyudvarba sebesen kocsi robogott be. Barátom kinézett az ablakon. — Az orvos mondá. A halotthoz kell őt vezetnem. Térj vissza szobádba, majd ismét visszajövök hozzád. Én visszatértem szobámba, el is távozott az övéből, és ismét teljes csöndben valék, szabadon követhetem gondolataimat. Mindinkább nyugtalanabbá levek. Én a leánynak e szót „bűntény" akartam kiáltani, ő tudta. „Mondd ki!" mondás. Fájdalommal vártam visszatérésére, ö nem jött. De valami más jött. A gróf félóra múlva visszatért szobájába. Egy idegen, az orvos volt nála, mint nem sokára meg kellett tudnom. — Gróf úr, — szóla az idegen, mindjárt belépése után, «« kértem önt, hogy ide vezessen, minthogy valami közleni valóm van önnel, melyet legközelebb egyedül csak önnek mondhatok meg. — Mély csaknem ünnepélyes komolysággal beszélt, fáradtsággal visszatartott megindulással. — És mi volna az? kérdé a gróf. Az ő hangja is megindultságot, a feszültség megindulását árulta el. — Az ön neje méreg által mult ki! — Nagy Isten 1 kiálta föl a gróf. Egy iszonyú fájdalmi hang volt ez. Szedje össze magát gróf úr, folytatá az orvos. Dolgomban bizonyos vagyok és ha itt nem valami nagy szerencsétlenség történt, melyet természetesen alig tudnék megfejteni, akkor egy iszonyú blntang vitetett véghez, melynek minden körülmény közt napvilágra kell hozatnia. Erről kell nyugalommal és tisztán beszélnünk, mielőtt a dolog a törvényszéknek följelentetnék. Szabad egy kérdésre feleletet kérnem ? A betegség történetét közölte ön velem. Kik voltak tegnapelőtt óta a meghalt körül? Különösen tegnap estétől fogva, és ma ? — A nevelőnő. — Mindig? — Szakadatlanul. — ő egyedül? — Többnyire egyedül, midőn a komorna is ott nem volt. — És e nevelőnő ? Az orvos zavarban volt. Nem volt képes szavakat találni, melyek kifejezzék azt, amit mondani akart, vagy bátorsága nem volt kimondani. — Szabad önt kérnem, hogy kövessen? mondá a gróf hirtelen. Ő egyszerre feltűnően más hangon beszélt és hirtelen valamit határozni látszik. — Hová? — kérdé az orvos. — Szabad kérnem ? Elhagyták a szobát és én ismét a legkínosabb magányban valók. Amint előbb minden perczben nyugodtabb levek, most perczről perczre emelkedett aggályom, melyet meg nem nevezhetek, le nem irhatok. Több mint egy óráig egyedül valók. Senki sem jött hozzám. Sem lépteket, sem hangokat nem hallottam. Csak egyszer hallottam ismét egy lovast a kastélyudvarból sebesen elvágtatni. Késő estén. Végre a gróf szobájából a titkos szőnyegajtón át jött valaki hozzám. A gróf komornoka volt, egy öreg ember, kit már előbb láttam, ki már az elhalt atyja komornoka és meghitt szolgája volt. A gróf küldötte. A gróf urnak magának jönnie. Ő kérem, hogy a szolgát egy másik lehetetlen szobába kövessem, amelyben szintén biztonságban és háborítatlanul leszek, és a melyben nyugalmamra és kényelmemre minden készen áll. Holnap reggel jövend a gróf úr hozzám. Követtem a szolgát, ki több elhagyott folyosón át a messze terjedő kastély egy távoli részébe vezetett, két szoba volt ott számomra kényelmesen berendezve. — Én visszajövök kihordani, — mondá. De mindenekelőtt kérdéseim voltak hozzá. Ó még most is a ház bizalmasa volt és mindent tudott ami a kastélyban történt. Ö most is tudott mindent, mert iné -