Békésmegyei Közlöny, 1882. január-december (9. évfolyam, 1-144. szám)

1882-02-21 / 23. szám

ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Eifész évre 8 frt Fél évre . . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler­szég Bécs, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájcz minden fővárosaiban. B.-Csaba, 1882 IX. évfolyam, 21. szám.­­ Csütörtök , február hó 21-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasár­nap, kedd, (féliven) és estitör*tök­.Ön. fSÍJ U9«it)JS k­ijgyöá -"í•;•/•:: • "• ;•"."/» i • "wS",,i ""' "'' Jk • 1 •­­ni'/v ''lSJ • ICói iratok nem ada­tnak vissza. Főszerkesztő : SAFÍZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­ADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú, ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindek közleményt czimizni kérünk. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám­ ára 5 kr. JrapUitó Klein Dion fö­lyvárus urnái és nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „NTyilttér''-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhiv­ítas5ul Pitein Ödön urnái ás Bie­ner B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay Jásné úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetés­ek; vidéken a postahivata­loknál 5 kres postautalványnyal. Békésmegye állapota az 1881. év 11-ik felében. — Békésmegye közigazgatási bizottságának jelentése a kormányhoz. — (Folyt, és vége.) Ezek rövid jelzése után még egy észrevételünk van. Bö t töri vizsgáló, küldöttségeink jelentéseiből ugyanis foly­ton arról értesülünk,­­­hogy a foglyok helyzete annyira gon­dozott, miszerint azok a szabads­ág korlátozásán kívül, tulaj­donkép egyéb büntetésben nem részesülnek, mert az életrend legkielé­gítőbb megtartására kiterjedő felügyelet, az élelmezés kiválóan jó­­ minőségére fordított gondozás és a zárkák tiszta­ságára, sőt mondhatni kényelmességére irányult felvizsgálat folytán a foglyok oly kényelmes életmódba helyeztetnek, mi­nőt rendes társadalmi foglalkozásuk közben nélkülözni kény­telenek A fogház kormányzatát vezető kir. ügyészünk természe­tesen a börtönutasítások szabályainak hódolva, a fennebb is­mertetett fogházi életmódon változásokat önkörében nem tehet, sőt a felsőbb utasításokban és börtönrendszabásban foglalt in­tézkedések minél teljesebb foganatosítására, hivatásszerűen, a legbuzgóbban törekszik; mi a magunk rész­éről azonban indo­koltnak tartjuk kijelenteni, hogy azon túlságos kímélet és gon­dozás, mely a raboknak osztályrésze, a büntető igazságszolgál­tatás súlyát az elítéltekre nézve annyira enyhévé teszi, mikép félő, hogy a tág lelkiismeretű s a társadalmi bélyegzés szé­gyenérzete iránt kevés fogékonysággal bíró bűnösök a börtön­helyiségekben csaknem nyugalmas menedék­helyeket keresnek ; miért is e tekintetben, már csak az államháztartás iránti ta­karékosság szempontjából nagyobb megszorítás látszik szüksé­gesnek(?) valamint nem találjuk helyét azon felette gyengéd bá­násmódnak és védelemnek sem, melyben a bűntettesek az elő­nyomozást vezető közegekkel szemben igen gyakran, a való tényállás kiderítésének rovására részesittetnek(?) Végül, az ezen szakra vonatkozó adatokat tartalmazó IV. mintájú kimutatásokat tisztelettel ide csatoljuk. VI. A honvédelmi minisztérium ügykörét érintőleg. Az ezen minisztérium ügykörére vonatkozó adatokat a VI. minta szerinti táblázatban előtüntetven itt csak röviden emlitjük, hogy megyénk területén jelenleg a m­. kir. 7. és 8-ik számú honvédzászlóaljak, a m. kir. 2. honvédlovasezred 1. és 2-ik százada s .a cs. és kir. 14. számú huszárezred 3-ik szá­zada vannak állandóan elhelyezve, s hogy ugy ezen állandóan elhelyezett, mint ideiglenesen átkelő katonaság és honvédség elszállásolása után származott veszteségek megtérítése czimén e megye katonaelszállásolási pótadója az 1881. évben 12,000 forint volt,­­ 1882. évre pedig 15,000 forintban lőt előirá­nyozva. VII. A földmivelés ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. mi­nisztérium ügykörét érintőleg. Mezőgazdasági viszonyainkra­ érdekes világot vetnek a kö­vetkező adatok. Az 1880. évi őszi és 1881. évi tavaszi vetés alá használt terület 330,118 kataszt. holdat tett ki; ebből az őszi búzára esett 166,936, tengerire 87,423, ő<li repete 11,018, tavaszi ár­pára 54,465, tavaszi zabra 19,181.jhold ; a többi terület egyéb terménynemek között oszlott el, — látni való a fennebbiekből, hogy a búzatermelés az összes bevetett területnek körülbelül 40 °­- át foglalta el. Jelentékenyebb búzatermelő községek: Bé­kés 21,846, B.-Csaba 17,717, B -Gyul­i 12,000, Szarvas 10,608, M.-Berény 9200, K.-Ladány 8300 és Öcsöd 8000 kat. holddal. Legnagyobb repetetermelő község volt Ernk­őd 978, aztán Szeghalom 875, Sámson 808, Öcsöd és Szent-András egyen­kint­ 800 kat.holddal, legtöbb tengerit vetett B.-Csaba 12,513, aztán Békés 9347 és Gyula 800 holdat. A megyében ültetett 5182 holdnyi dohányterületből 1712 hold Uj-Kigyósra, 1015 hold B.Csabára, 683 hold Békésre esett.­­ A teatermelés leginkább fizetett Füzes-Gyarmaton hol 225, és Békésen, hol 154 hold volt bevetve. Más helyt ezen termény 25 holdat is alig foglalt el. A kendertermelés leginkább B.-Csabán fizetik, hol 91­3 holdat foglalt el. A természetes kaszáló 42,752, az ugar 34,694 holdra ment. A természetes kaszáló legn­aagyobb része a sárréti járási községekre, továbbá Gyom­a, Békési Szent-András és Öcsöd köz­ségekre esett. Ugarban leggazdagabbak voltak ismét a sárréti községek Vésztő kivételével, Gyula város és Doboz községek. A bevetett terület imént méltányolt adataival szemben tanúságos megismerkednünk a vetésekben okozott károkról szóló statisztikai adatokkal is. A 380,118 kat. hold bevetett területből ugyanis elemi és egyéb csapások által megsemmi­sült 84,968 kat. hold, vagyis a bevetett területnek több mint 20 °/o-a Leginkább suttva volt az őszi buza, melynek 52,044 kat. holdja, vagyis a vetésnek egy harmad része megsemmi­sült. Legnagyobb volt, a veszteség K.-Ladányban és K.-Tar­csán, hol az egész búzával bevetett terület, továbbá B -Gyulán hol 6000, Békésen 4945, M.-Berényben 4000 s Endrődön 4050 kat. hold buza terület lőn semmive téve. Ezen elemi károk mérvének megítéléséhez elég tájékozást nyújthat azon egyetlen adat is, hogy elemi csapások czimén csak az 1881. év máso­dik felében több mint 136,000 forint egyenes állami adóleirás eszközöltetett. A mezőgazdasági munkás kezerő viszonyokra nézve tisz­telettel megemlítjük, hogy a középszerűn is alul maradt ara­tási eredményeink, a napszámdíjakat nem szökkenthették­ fel oly mértékre, hogy a miatt a gazdasági munkás kezelő kala­mitás ellen panaszkodhatnánk, így az aratási időszakban is, az ellátás nélküli napszámdij csupán Orosháza és B.­Gyula város határában emelkedett 2 trt 50 krig, Gyula-Váriban 2­20 krig, Uj-Kigyóson, Öcsödön és Csorváson 2 frtig, a többi helyeken a napszámdij 1.70—1.20 krajczár között hullámzott. A legalacsonyabb napszámdij átlaga, természetesen a téli hó­napokban 40 kr. volt. kezők : Az 1881. évi szüreti eredmények főbb adatai követ­ Készült a megye területén összesen 16,933 hectoliter bor, még pedig közönséges fehér 8421, közönséges veres 1405, siller 7197 hectoliter. Legtöbb bor készült K.-Ladányban, 2820 hectoliter, aztán Békésen, Csabán és Gyula-Váriban. A bor hectoliterenkénti ára 4 — 12 frt között váltakozott, leggya­koribb ár 6—8 frt volt. Gerlapósteleken, Kondoros, Nagy-Szénás, Sámson és Puszta-Földvár községekben szőlőskertek nincsenek. A megye területén a kamara választójoggal bíró keres­kedők szám­a 884, apirosok sz­áma 3235. A kereskedők leg­számosabban vannak B.-Csabán 142, kik 8­325 frt, Szarvason 141, kik 4458 frt, Orosházán 100, kik 5310 ét> B.-Gyulán 85, kik 7814 frt kereseti adót fizettek. Az iparosztály legnagyobb ismét B.-Csabán 583, kiknek 7321 frt, és B.-Gyulán 451, kiknek 5753 frt kereseti adó­juk van. Végül örömünkre szolgál felemlíteni, hogy a budapesti országos nőiparkiállítás bizonyságot szolgáltatott arra nézve, hogy a nép körében létező házi iparbani foglalkozások közül a szövészet külömböző ágai megyénkben, s tulajdonkép annak Csaba városában nagyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek s hogy a csabai népnek a szövészet iránt különös hajlama, fo­gékonysága s dicséretes műérzéke van. A szövészeti ipar már megindult fejlesztése tehát megyénkben mindenesetre hálás térre találand. B.-Gyulán, 1882. február 2. Jegyzette Márki Lajos, m. főjegyző. MEGYEI HÍREK. — B.-Csabán folyó hó 18-án tartatott Vidovits Ist­ván vendéglős helyiségében az úgynevezett „ kovács-iparos -bálu melyen a csabai legelőkelőbb iparosok leányai vettek A JÉKESMEGYEI KÖZLÖNY^ TÁRCZÜ4. Kereskedelmi bál Csabán. (Üzleti tudósítás.) Épen az „Union-Generale" bank bukásával és a csabai kaszinóbál deficzitjével foglalkoztunk, midőn néhány hét előtt hírül hozták, hogy a csabai fiatal kereskedők, nem riadva vissza a nálunk már a levegőben rejlő örökös deficzit és bu­kástól „kereskedelmi bál" czég alatt nagyszerű vállatot akarnak indítani. Szánó mosol­lyal fogadtuk e hírt. Óva intettük őket a nagy veszélyre, mely a vállalatot tánczosok hiányában, és a csabai közönség azon furcsa szokásában fenyegeti, hogy az ily vállalatoknál legfőlebb a felső régiókban a néző szerepét viszi. Nem is vettük volna részvényeiket még parin alul sem. S ha ez órában tettel van megczáfolva peszimistikus nézetünk, ez csak azt bizonyítja, hogy nem értünk a kereskedelmi ügy­letekhez. Lateiner eszünkkel, nem tudtuk előre kitalálni, miért bíznak a fiatal kereskedők oly rendetlenül a sikerben és miért szálnak napról-napra feljebb a czég részvényei Pedig egy csepp kereskedelmi szellemmel megmagyarázható az egész. A vállalat élére egy díszes lady patronesxe nevű állást szerveztek, melyről ugyan a keresk. törvény nem szól, de en­nek betöltésénél elég szerencsések voltak oly névre szert tenni, mely egyértelmű a­­ sikerrel. Ha nem is írnók ki, mindenki tudná, hogy ez csak Bartóky Lászlóné úrnő lehet. Valóban jó részben neki köszönhető, hogy múlt szombaton a vigadó fény­árban úszó termeiben oly szép közönség gyűlt össze. Minden ponton látszott, hogy itt a buzgó rendezők mellett oly asszony keze is működött, kinek rendezési tehetségét már egy ország­nak volt alkalma bámulni. A lépcsőház, a tánczterem oly iz­lésteljesen voltak díszítve, minden csak úgy ragyogott a tisz­taságtól, hogy elmondhatjuk: a vigadó ritkán látott ily fényes mulatságot. De e jetző nem csak a diszités és termekre vonatkozik, mert ugyanilyen volt a hangulat és minden tekintetben ezt kell állítanunk. Kezdjük tehát a részletes tudósítást, hogy be­bizonyítsuk állításunkat. 8 órakor teljes díszben állottak a „gründer"-ek, várva a bájos lady patronesset, ki a b. b. elnök karján gyönyörű vi­rágcsokorral kezében lépett a terembe és a főoldalán felállított diszes emelvényen foglalt helyet. A czég belépti jegy nevü részvényei után nemsokára óriási lett a kereslet ennek követ­­­keztében akadt még olyan is ki parin felül vette (mi külön­ben annak idején hirlapilag nyugtáztatik.) De a részvényesek nem is panaszkodhatnak. Hisz a bálanya részéről mindenki oly szeretetreméltó előzékenységgel, a rendezőség részéről oly gondos figyelemmel fogadtatott, hogy nem csudáljuk, ha Jan­csi Hegedűjének lelkes szava oly derült hangulatot varázsolt a terembe, hogy azonnal élénk üzlet fejlődött ki. Miután azonban feladatunk a rendes (báli) tudósítások­tól eltérőleg, a ragyogó szemek, karcsú termet, bájos mosoly, elragadó pillantás és több ily rózsaszínű farsangi frázisok he­lyett, egyszerű hű leírást adni: ki kell jelentenünk, hogy az est elején mi (t. i. a tánczosok) nagy előnyben voltunk, mert a hölgyek nagyobb száma mellett nagyobb volt a kínálat mint részünkről a kereslet. De nem sokáig tartott dicsőségünk. Sürgönyök érkeztek (nem párizsi vagy bécsi jegyzések) hanem a két ruhatárból, melyek lakon b­e­jelentették, hogy nagyszá­mú vidéki tánczos-czégek jelentek meg, leirhatlan vétel illető­leg tánczkedvet hozva magukkal. E hirek hatása rendkívüli volt. A helyzet megváltozott. Míg addig részünkről csárdás, keringő, és négyes értékekben egész kényelmesen csak oly kötések történtek, melyek azonnal­ realizálhatók voltak, e váratlan fordulat által kénytelen voltunk tánczszü­kségletünkről más módon gondoskodni. Hála a derék rendezőségnek, ennek lehetősége sem volt kizárva, és mi a prompt-üzletek helyett időre szóló ügyletek (Zeitgeschafz) kö­tésére vetettük magunkat. A hölgyek megnyitották tünczrend-főkönyvüket és mi egész tőzsdeszerüleg ebbe jegyeztük az éjfél előtt és utánra szóló souper-csárdás, kotillon és más kötelezettségeket. Ha mégis előfordul, hogy ily biztosíték daczára egy-egy táncz kezdetén két-három hitelező lépett fel, kinek állítólag igérve lett, ennek nem annyira a szokott tévedés lehetett oka, mint az, hogy annyi ragyogó szépségű tánczosnő mellett, mi­nőket ott láttunk, lehetetlen volt egyszerűen belenyugodni a nem teljesen bebizonyított megelőzési rendszerbe. Hogy a hi­telezők ily száma nem vont maga után bukást, annak tulajdo­nítható, hogy ily esetben a kényszeregyességet ajánlottuk (ter­mészetes, hogy a jogtanácsért honorárium fejében legalább is egy tourt kötöttünk ki.) Legkeresettebb czikk volt az éjen át az I. négyes. Ennek lebonyolításánál 64 pár vett részt. S most a legnehezebb feladat várna reánk­ tudósítani a vidéki és helybeli czégekről (természetes csak hölgyekről), kik a parkettán megjelentek. De erre voltunk gyenge. Nehezebb volna itt szerepünk, mint Parisé. Három istennő közt csak megjelölhette a legszebbet, de hogy tehetuők azt mi, midőn annyi pályázó volt ott a „legszebb" czimre, felfegyverkezve ragyogó szépséggel, elragadó báj- és kellemmel, hogy részre­hajlónak kellene lennünk, ha egyet jelölnénk meg. Nem is volna tanácsos ily merényletet elkövetni, mert bizonyára ma­gunkra vonnók a mellőzöttek kérlelhetlen haragját. S méltán ! Mert ki tudta volna megjelölni az est hősnőjét, midőn Csaba, Gerendás, Kigyós, Gyula legszebb leányai Jancsi zenekarának emelvénye elé vonultak és oly tűzzel, lelkesedéssel járták vagy másfél óráig a számtalanszor újrázott csárdást, hogy e pom­pás látvány elragadta volna még a leghidegvérűbb szem­lélőt is. De nem folytatjuk. Mert ha magunk elé varázsoljuk az eltűnt szép képet, üzleti tudósítás helyett könnyen átcsapunk a farsangi tárcza birodalmába. Pedig csak az előbbit ígértük. Aliquis.

Next