Békésmegyei Közlöny, 1882. január-december (9. évfolyam, 1-144. szám)
1882-02-21 / 23. szám
ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Eifész évre 8 frt Fél évre . . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Voglerszég Bécs, Prága, Budapesten, Németország és a Svájcz minden fővárosaiban. B.-Csaba, 1882 IX. évfolyam, 21. szám. Csütörtök , február hó 21-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és estitör*tök.Ön. fSÍJ U9«it)JS kijgyöá -"í•;•/•:: • "• ;•"."/» i • "wS",,i ""' "'' Jk • 1 •ni'/v ''lSJ • ICói iratok nem adatnak vissza. Főszerkesztő : SAFÍZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú, ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindek közleményt czimizni kérünk. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. JrapUitó Klein Dion fölyvárus urnái és nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „NTyilttér''-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivítas5ul Pitein Ödön urnái ás Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay Jásné úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kres postautalványnyal. Békésmegye állapota az 1881. év 11-ik felében. — Békésmegye közigazgatási bizottságának jelentése a kormányhoz. — (Folyt, és vége.) Ezek rövid jelzése után még egy észrevételünk van. Bö t töri vizsgáló, küldöttségeink jelentéseiből ugyanis folyton arról értesülünk,hogy a foglyok helyzete annyira gondozott, miszerint azok a szabadság korlátozásán kívül, tulajdonkép egyéb büntetésben nem részesülnek, mert az életrend legkielégítőbb megtartására kiterjedő felügyelet, az élelmezés kiválóan jó minőségére fordított gondozás és a zárkák tisztaságára, sőt mondhatni kényelmességére irányult felvizsgálat folytán a foglyok oly kényelmes életmódba helyeztetnek, minőt rendes társadalmi foglalkozásuk közben nélkülözni kénytelenek A fogház kormányzatát vezető kir. ügyészünk természetesen a börtönutasítások szabályainak hódolva, a fennebb ismertetett fogházi életmódon változásokat önkörében nem tehet, sőt a felsőbb utasításokban és börtönrendszabásban foglalt intézkedések minél teljesebb foganatosítására, hivatásszerűen, a legbuzgóbban törekszik; mi a magunk részéről azonban indokoltnak tartjuk kijelenteni, hogy azon túlságos kímélet és gondozás, mely a raboknak osztályrésze, a büntető igazságszolgáltatás súlyát az elítéltekre nézve annyira enyhévé teszi, mikép félő, hogy a tág lelkiismeretű s a társadalmi bélyegzés szégyenérzete iránt kevés fogékonysággal bíró bűnösök a börtönhelyiségekben csaknem nyugalmas menedékhelyeket keresnek ; miért is e tekintetben, már csak az államháztartás iránti takarékosság szempontjából nagyobb megszorítás látszik szükségesnek(?) valamint nem találjuk helyét azon felette gyengéd bánásmódnak és védelemnek sem, melyben a bűntettesek az előnyomozást vezető közegekkel szemben igen gyakran, a való tényállás kiderítésének rovására részesittetnek(?) Végül, az ezen szakra vonatkozó adatokat tartalmazó IV. mintájú kimutatásokat tisztelettel ide csatoljuk. VI. A honvédelmi minisztérium ügykörét érintőleg. Az ezen minisztérium ügykörére vonatkozó adatokat a VI. minta szerinti táblázatban előtüntetven itt csak röviden emlitjük, hogy megyénk területén jelenleg a m. kir. 7. és 8-ik számú honvédzászlóaljak, a m. kir. 2. honvédlovasezred 1. és 2-ik százada s .a cs. és kir. 14. számú huszárezred 3-ik százada vannak állandóan elhelyezve, s hogy ugy ezen állandóan elhelyezett, mint ideiglenesen átkelő katonaság és honvédség elszállásolása után származott veszteségek megtérítése czimén e megye katonaelszállásolási pótadója az 1881. évben 12,000 forint volt, 1882. évre pedig 15,000 forintban lőt előirányozva. VII. A földmivelés ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium ügykörét érintőleg. Mezőgazdasági viszonyainkra érdekes világot vetnek a következő adatok. Az 1880. évi őszi és 1881. évi tavaszi vetés alá használt terület 330,118 kataszt. holdat tett ki; ebből az őszi búzára esett 166,936, tengerire 87,423, ő<li repete 11,018, tavaszi árpára 54,465, tavaszi zabra 19,181.jhold ; a többi terület egyéb terménynemek között oszlott el, — látni való a fennebbiekből, hogy a búzatermelés az összes bevetett területnek körülbelül 40 °- át foglalta el. Jelentékenyebb búzatermelő községek: Békés 21,846, B.-Csaba 17,717, B -Gyuli 12,000, Szarvas 10,608, M.-Berény 9200, K.-Ladány 8300 és Öcsöd 8000 kat. holddal. Legnagyobb repetetermelő község volt Ernkőd 978, aztán Szeghalom 875, Sámson 808, Öcsöd és Szent-András egyenkint 800 kat.holddal, legtöbb tengerit vetett B.-Csaba 12,513, aztán Békés 9347 és Gyula 800 holdat. A megyében ültetett 5182 holdnyi dohányterületből 1712 hold Uj-Kigyósra, 1015 hold B.Csabára, 683 hold Békésre esett. A teatermelés leginkább fizetett Füzes-Gyarmaton hol 225, és Békésen, hol 154 hold volt bevetve. Más helyt ezen termény 25 holdat is alig foglalt el. A kendertermelés leginkább B.-Csabán fizetik, hol 913 holdat foglalt el. A természetes kaszáló 42,752, az ugar 34,694 holdra ment. A természetes kaszáló legnaagyobb része a sárréti járási községekre, továbbá Gyoma, Békési Szent-András és Öcsöd községekre esett. Ugarban leggazdagabbak voltak ismét a sárréti községek Vésztő kivételével, Gyula város és Doboz községek. A bevetett terület imént méltányolt adataival szemben tanúságos megismerkednünk a vetésekben okozott károkról szóló statisztikai adatokkal is. A 380,118 kat. hold bevetett területből ugyanis elemi és egyéb csapások által megsemmisült 84,968 kat. hold, vagyis a bevetett területnek több mint 20 °/o-a Leginkább suttva volt az őszi buza, melynek 52,044 kat. holdja, vagyis a vetésnek egy harmad része megsemmisült. Legnagyobb volt, a veszteség K.-Ladányban és K.-Tarcsán, hol az egész búzával bevetett terület, továbbá B -Gyulán hol 6000, Békésen 4945, M.-Berényben 4000 s Endrődön 4050 kat. hold buza terület lőn semmive téve. Ezen elemi károk mérvének megítéléséhez elég tájékozást nyújthat azon egyetlen adat is, hogy elemi csapások czimén csak az 1881. év második felében több mint 136,000 forint egyenes állami adóleirás eszközöltetett. A mezőgazdasági munkás kezerő viszonyokra nézve tisztelettel megemlítjük, hogy a középszerűn is alul maradt aratási eredményeink, a napszámdíjakat nem szökkenthették fel oly mértékre, hogy a miatt a gazdasági munkás kezelő kalamitás ellen panaszkodhatnánk, így az aratási időszakban is, az ellátás nélküli napszámdij csupán Orosháza és B.Gyula város határában emelkedett 2 trt 50 krig, Gyula-Váriban 220 krig, Uj-Kigyóson, Öcsödön és Csorváson 2 frtig, a többi helyeken a napszámdij 1.70—1.20 krajczár között hullámzott. A legalacsonyabb napszámdij átlaga, természetesen a téli hónapokban 40 kr. volt. kezők : Az 1881. évi szüreti eredmények főbb adatai követ Készült a megye területén összesen 16,933 hectoliter bor, még pedig közönséges fehér 8421, közönséges veres 1405, siller 7197 hectoliter. Legtöbb bor készült K.-Ladányban, 2820 hectoliter, aztán Békésen, Csabán és Gyula-Váriban. A bor hectoliterenkénti ára 4 — 12 frt között váltakozott, leggyakoribb ár 6—8 frt volt. Gerlapósteleken, Kondoros, Nagy-Szénás, Sámson és Puszta-Földvár községekben szőlőskertek nincsenek. A megye területén a kamara választójoggal bíró kereskedők száma 884, apirosok száma 3235. A kereskedők legszámosabban vannak B.-Csabán 142, kik 8325 frt, Szarvason 141, kik 4458 frt, Orosházán 100, kik 5310 ét> B.-Gyulán 85, kik 7814 frt kereseti adót fizettek. Az iparosztály legnagyobb ismét B.-Csabán 583, kiknek 7321 frt, és B.-Gyulán 451, kiknek 5753 frt kereseti adójuk van. Végül örömünkre szolgál felemlíteni, hogy a budapesti országos nőiparkiállítás bizonyságot szolgáltatott arra nézve, hogy a nép körében létező házi iparbani foglalkozások közül a szövészet külömböző ágai megyénkben, s tulajdonkép annak Csaba városában nagyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek s hogy a csabai népnek a szövészet iránt különös hajlama, fogékonysága s dicséretes műérzéke van. A szövészeti ipar már megindult fejlesztése tehát megyénkben mindenesetre hálás térre találand. B.-Gyulán, 1882. február 2. Jegyzette Márki Lajos, m. főjegyző. MEGYEI HÍREK. — B.-Csabán folyó hó 18-án tartatott Vidovits István vendéglős helyiségében az úgynevezett „ kovács-iparos -bálu melyen a csabai legelőkelőbb iparosok leányai vettek A JÉKESMEGYEI KÖZLÖNY^ TÁRCZÜ4. Kereskedelmi bál Csabán. (Üzleti tudósítás.) Épen az „Union-Generale" bank bukásával és a csabai kaszinóbál deficzitjével foglalkoztunk, midőn néhány hét előtt hírül hozták, hogy a csabai fiatal kereskedők, nem riadva vissza a nálunk már a levegőben rejlő örökös deficzit és bukástól „kereskedelmi bál" czég alatt nagyszerű vállatot akarnak indítani. Szánó mosollyal fogadtuk e hírt. Óva intettük őket a nagy veszélyre, mely a vállalatot tánczosok hiányában, és a csabai közönség azon furcsa szokásában fenyegeti, hogy az ily vállalatoknál legfőlebb a felső régiókban a néző szerepét viszi. Nem is vettük volna részvényeiket még parin alul sem. S ha ez órában tettel van megczáfolva peszimistikus nézetünk, ez csak azt bizonyítja, hogy nem értünk a kereskedelmi ügyletekhez. Lateiner eszünkkel, nem tudtuk előre kitalálni, miért bíznak a fiatal kereskedők oly rendetlenül a sikerben és miért szálnak napról-napra feljebb a czég részvényei Pedig egy csepp kereskedelmi szellemmel megmagyarázható az egész. A vállalat élére egy díszes lady patronesxe nevű állást szerveztek, melyről ugyan a keresk. törvény nem szól, de ennek betöltésénél elég szerencsések voltak oly névre szert tenni, mely egyértelmű a sikerrel. Ha nem is írnók ki, mindenki tudná, hogy ez csak Bartóky Lászlóné úrnő lehet. Valóban jó részben neki köszönhető, hogy múlt szombaton a vigadó fényárban úszó termeiben oly szép közönség gyűlt össze. Minden ponton látszott, hogy itt a buzgó rendezők mellett oly asszony keze is működött, kinek rendezési tehetségét már egy országnak volt alkalma bámulni. A lépcsőház, a tánczterem oly izlésteljesen voltak díszítve, minden csak úgy ragyogott a tisztaságtól, hogy elmondhatjuk: a vigadó ritkán látott ily fényes mulatságot. De e jetző nem csak a diszités és termekre vonatkozik, mert ugyanilyen volt a hangulat és minden tekintetben ezt kell állítanunk. Kezdjük tehát a részletes tudósítást, hogy bebizonyítsuk állításunkat. 8 órakor teljes díszben állottak a „gründer"-ek, várva a bájos lady patronesset, ki a b. b. elnök karján gyönyörű virágcsokorral kezében lépett a terembe és a főoldalán felállított diszes emelvényen foglalt helyet. A czég belépti jegy nevü részvényei után nemsokára óriási lett a kereslet ennek következtében akadt még olyan is ki parin felül vette (mi különben annak idején hirlapilag nyugtáztatik.) De a részvényesek nem is panaszkodhatnak. Hisz a bálanya részéről mindenki oly szeretetreméltó előzékenységgel, a rendezőség részéről oly gondos figyelemmel fogadtatott, hogy nem csudáljuk, ha Jancsi Hegedűjének lelkes szava oly derült hangulatot varázsolt a terembe, hogy azonnal élénk üzlet fejlődött ki. Miután azonban feladatunk a rendes (báli) tudósításoktól eltérőleg, a ragyogó szemek, karcsú termet, bájos mosoly, elragadó pillantás és több ily rózsaszínű farsangi frázisok helyett, egyszerű hű leírást adni: ki kell jelentenünk, hogy az est elején mi (t. i. a tánczosok) nagy előnyben voltunk, mert a hölgyek nagyobb száma mellett nagyobb volt a kínálat mint részünkről a kereslet. De nem sokáig tartott dicsőségünk. Sürgönyök érkeztek (nem párizsi vagy bécsi jegyzések) hanem a két ruhatárból, melyek lakon bejelentették, hogy nagyszámú vidéki tánczos-czégek jelentek meg, leirhatlan vétel illetőleg tánczkedvet hozva magukkal. E hirek hatása rendkívüli volt. A helyzet megváltozott. Míg addig részünkről csárdás, keringő, és négyes értékekben egész kényelmesen csak oly kötések történtek, melyek azonnal realizálhatók voltak, e váratlan fordulat által kénytelen voltunk tánczszükségletünkről más módon gondoskodni. Hála a derék rendezőségnek, ennek lehetősége sem volt kizárva, és mi a prompt-üzletek helyett időre szóló ügyletek (Zeitgeschafz) kötésére vetettük magunkat. A hölgyek megnyitották tünczrend-főkönyvüket és mi egész tőzsdeszerüleg ebbe jegyeztük az éjfél előtt és utánra szóló souper-csárdás, kotillon és más kötelezettségeket. Ha mégis előfordul, hogy ily biztosíték daczára egy-egy táncz kezdetén két-három hitelező lépett fel, kinek állítólag igérve lett, ennek nem annyira a szokott tévedés lehetett oka, mint az, hogy annyi ragyogó szépségű tánczosnő mellett, minőket ott láttunk, lehetetlen volt egyszerűen belenyugodni a nem teljesen bebizonyított megelőzési rendszerbe. Hogy a hitelezők ily száma nem vont maga után bukást, annak tulajdonítható, hogy ily esetben a kényszeregyességet ajánlottuk (természetes, hogy a jogtanácsért honorárium fejében legalább is egy tourt kötöttünk ki.) Legkeresettebb czikk volt az éjen át az I. négyes. Ennek lebonyolításánál 64 pár vett részt. S most a legnehezebb feladat várna reánk tudósítani a vidéki és helybeli czégekről (természetes csak hölgyekről), kik a parkettán megjelentek. De erre voltunk gyenge. Nehezebb volna itt szerepünk, mint Parisé. Három istennő közt csak megjelölhette a legszebbet, de hogy tehetuők azt mi, midőn annyi pályázó volt ott a „legszebb" czimre, felfegyverkezve ragyogó szépséggel, elragadó báj- és kellemmel, hogy részrehajlónak kellene lennünk, ha egyet jelölnénk meg. Nem is volna tanácsos ily merényletet elkövetni, mert bizonyára magunkra vonnók a mellőzöttek kérlelhetlen haragját. S méltán ! Mert ki tudta volna megjelölni az est hősnőjét, midőn Csaba, Gerendás, Kigyós, Gyula legszebb leányai Jancsi zenekarának emelvénye elé vonultak és oly tűzzel, lelkesedéssel járták vagy másfél óráig a számtalanszor újrázott csárdást, hogy e pompás látvány elragadta volna még a leghidegvérűbb szemlélőt is. De nem folytatjuk. Mert ha magunk elé varázsoljuk az eltűnt szép képet, üzleti tudósítás helyett könnyen átcsapunk a farsangi tárcza birodalmába. Pedig csak az előbbit ígértük. Aliquis.