Békésmegyei Közlöny, 1886. január-december (13. évfolyam, 3-103. szám)
1886-07-29 / 60. szám
gye közönsége. A rendező bizottság erélyesen működik, hogy ez ünnepély fényes s vendégeinknek kedves emlékű legyen. Csaba közönsége meg fogja mutatni, hogy az igazi művészetért lángolni s ha kell ezért áldozni is tu 1 s egyszerű de ősszinte és meleg vendégszeretetében az érkezők nem fognak csalódni. — Több fővárosi lapban megjelent azon hír, hogy a Budapestről érkező vendégművészeket fogadó bizottság élén múlt. Beliczy Istvánné úrnő áll — mint értesülünk — téves informátion alapul. A csabai iparos ifjak nyári mulatsága. — F. hó 25-én az iparos ifjúság önképző- és betegsegélyző egyletük könyvtára javára tánczmulatságot rendezett „iáréhenyi" ígetben, mely minden tekintetben a legsikerültebbnek mondható. A ligeti vendéglős aligha örvendhetett még a nyári saisonban oly számos vendégnek, mint épen mult vasárnap: oly nagy számban gyűltek egybe a vendégek. — Amint „Jancsi" zenekara megkezdte a keringőt, egyszerre tánczra kerekedett az egész fiatalság, s a különben elég tágas tánczhelyet azonnal betöltötte, kitűnő kedvvel tánczolva egész kivilágos kiviradlig. — A négyeseket 72 pár táncolta. — Csárdások alkalmával az egész terem el volt foglalva. Gyönyörű látvány volt, a mint a fiatalság tanul tánczoltatta tánczosnőit, kitartó kedvvel, fáradhatat-Nem is lehetett senkinekauasza, mert ha volt valakinek kedve tánczolni, tánczoltUdtott eleget, tánczosban nem volt hiány. Iparos ltjaink ez alkalommal is dicséretet arattak, s bebizonyították, hogy összetartás mellett, különösen jó vezetők alatt mindenkor lehet sikert elérni. — Bevétel a felülfizetésekkel együtt 228 frt 70 kr., kiadás 106 frt 50 kr., tiszta jövedelem 122 frt 20 kr. volt, ami a mérsékelt belépti jegy mellett valóban szép eredmény. — A szegedi technológiai iparmúzeum kiállítását ismételten ajánljuk iparosaink figyelmébe. Különösen az iparos segédek figyelmét hívjuk fel erre, mint a leendő iparosokét, akiknek leginkább van szükségüka kismereteik gyarapítására. Valóban vétkezik önmaga ellen a ki — ha csak egy kissé teheti — nem használja fel az oly kedvezően kínálkozó alkalmat, és megvonja ettől az aránylag oly csekély költséget, mely valóban sehogy sem áll arányban az elérhető szakértelmi nyerességgel, melyet most — és ki tudja mikor majd — ily olcsón elérhetni. Valóban nem tudjuk megmagyarázni magunknak azon szükkeblüségei, mellyel a helybeli iparos ifjak önképző és betegsegélyző egylet választmányi tagjai, elöljáróik buzditása daczára, keveléből néhány tagnak kiküldését és segélyezését megtagadta. Mert soha sem fordíthatja jobb azélra azon szép öszvegeket, melyekkel a város közönsége ezen egyletet minden előforduló alkalommal támogatja. Czimén viseli az önképzés magasztos eszméjét, és mikor erre a legszebb alkalom kínálkozik nem ragadja azt meg. Tegyék ezt jóvá az iparos segédek saját erejükből, annál becsesebb lesz az elérendő nyereség. * Haan Lajos és dr. Márki Sándor magyar történetírók Münchenbe érkeztek s a bajor országos levéltárban megkezdték kutatásaikat. Főleg Békés- és Aradmegyék monográfiáihoz keresnek anyagot s találtak már eddig is igen sokat, kivált a Hunyadiak és brandenburgi György (II Lajos király) korából. Ezzel egy füzetben az 1886 : XXIII. a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet elleni fegyelmi eljárásról szóló törvényczikkel, és egy külön füzetben az 188Ö XXII. a községekről szóló törvényczikk útbaigazító magyarázatokkal és jegyzetekkel, tízen magyarázatok és jegyzetek, melyek a mondott szaklap szerkesztőségében készültek, különösen azon újításokat és módosításokat tárgyalják, melyeket az idézett novellák az eddigi törvényeken eszközöltek és igy — azon hegyes feltevésből indulván ki, hogy az eddigi törvények a szakközönség előtt ismeretesek — tetemesen elősegítik a közigazgatásban korszakot alkotó reformoknak helyes és körük a felismerését és értelmezését azon szellemben és irányban, amelyben az a törvényhozás által intenzionálva volt. Meg vagyunk győződve hogy ezen jegyzetek hathatósan elő fogják segíteni a mondott fontosságú törvényekkel való mielőbbi megbarátkozást és azoknak a gyakorlatban helyes alkalmazását. A szép kiállítású füzetek egyenkint 50 krajcza ért Singeres Wolfner könyvkiadó -hivatalától (Budapest, Andrássy ut 10. sz.) és minden hazai könyvkereskedőtül rendelhetők meg. JVŰ mindenféle. * Rudolf trónörökös Aradmegyében. Rudolf trónörökös és fenséges felesége az ősszel Arad megyébe mennek vadászatra s meglátogatják Arad városát is. A trónörököst József főherczeg hivta meg vadászatra s mint hírlik, már meg is ígérték, hogy elmennek. A főherczeg birtokain már ki van adva a rendelet, hogy semmiféle vadat sem szabad lőni. * Az amszterdami vérengzések. Véres torlaszharcok színhelye e héten a békés hollandus kereskedelmi város Amszterdam. A nép egy régi kegyetlen játekat, az úgynevezett „angolna nyakazást" vasárnap akarta megakadályozni a rendőrség; a játszók félig komolyan falig tréfából ellenszegültek és kész volt az utczai zavargás. Oly jelentéktelen volt az egész dolog, hogy bizonnyal még aznap véget ér a csődület, ha a zavarosban nem akarnak halászni a szoczialisták és nem veszik kezükbe egy nagyobbmérvü lázadás rendezését. Torlaszharczok, katonák sortüze és számos ember halála eddig a bujtogatás eredménye. „Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i Irodalom és művészet. * Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos könyvecske valinákülönbség nélkül a mindennapi és ismétlő iskolába járó növendékek számára A négy kiadást ért „Népiskolai jutalom-könyv" czimű munkája nyomán, a kor igényeihez alkalmazva. Ara fűzve áll ki Falusi Könyvtár. XXXI. füzet. Növény-betegségek, irta dr. Szaniszló Albert, harmadik kiadás. Ara füzve 50 kr. XXXII. füzet. A phylloxera, kolorádóbogár és a verietü. A gazda legnevezetesebb három rovarellensége. Irta dr. Szaniszló Albert. Ara fűzve 50 kr. Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 201. füzet. Lougfeilow W. Henrik. Az arany legenda. Angolból fordította Jánosi luszta. Fűzve 40 kr. 2űti füzet. Cuateaubriand, Kané. Frajuziaból fordította Bogdánfi Lajos. Fűzve. 20 kr. 207. füzet. (Czuczor Gergely hőskölteményei és meséi. Második kiadás. Fűzve 30 kr. 208. füzet Fáy András A mátrai vadászat. Vigjáték három felvonásban. Fűzve 20 kr. 209. füzet. Augier és Foussier. A szegény arsziamók. Drama öt felvonásban. Francziából fordítottak. Fűzve 30 kr. 210. füzet. Shakespeare. Sok zaj semmiért. Vigjáték öt felvonásban. Angolból ford. Acs Zsigmond. Fűzve 30 kr. 211. füzet. Constant Benjámin Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Francziából fordította és bevezetéssel eilatta l r. Béri Moravcsik Gyula. Fűzve 30 kr. 212. füzet. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. Kiadta Lévay József. Füzva 30 kr. 213. füzet. Öregass Ágost. A balladáról. A Kisfaludy-társaság által 1804-ben jutalmazott pályamű. Harmadik javitott és bővített kiadás. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjuságnak ajánlva. 81. füzet. Budavára visszavétele Irta egy szemtanú. Angolból fordította, előszóval s jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ara fűzve 40 kr. * Az uj közigazgatási törvények. A „Magyar Igazságügyi jogi szaklapjaink e legtekintélyesebbje kiadásában megjelentek az uj közigazgatási törvények, név szerint: Az 1386. évi X&i. a törvényhatóságokról Közgazdaság. A szabályos vetés, mint a jó termés feltétele. (II. Közlemény.) Ezen ismert káros nehézségek daczára a gépészek és gazdák a sorbaveten különben ne igyekeztek jó eredményeket mutatott rendszere a széleskörü és sora vetés elve szerint tenni a javításokat. Kézi és vonóerő kevesbítés és földmivesed munkatököly tekintetében nem haladás, hanem visszaesés történt, holott két tekintélyes gépgyártulajdonos is, mint újító nyilvánosan beigazolta, hogy az eddigi csuszva müködő vetősaru nem felel meg a czélszerü vetésnek. Kühne Ede ur régi rendszerű vetősaru alsó részének kiszélesítésére (széjjelhajazására) szabadalmat is kért. Az alkalommal különösen kiemelte, hogy a csuszva működő vetösaru keskeny vagánya után, nem záródik minden talaj ismét össze (mintha a kiszélesítés után jobban záródna.) Havas Mihály az előre álló hegyes és éles orrú, hosszú talpú alsó részén kiszélesített, Yull ur által feltalált, saruval állított ki gépet, az által beismerte a soronkénti bővebb magvetés szükséget és a széles növénysor előnyeit, de számításból a széles sorközt, ami nélkül túlvetést kihagyta a teszt ,pedig ha ritkábban nem állítja széles saruit nincs értelme a kiszélesítésnek, a vetőmagot is fedetten hagyja a széles saru, ha megtakarója nincsen. A régi rendszerű kétkerekű gép előrész költséges és nehéz kormányzata is balett ismertre azon átrakostasi kísérletek által amelyeket többen a hátul kormányzattal és némelyek az előrész kerekeinek összébb állításával több gépgyárban megpróbáltak és a félrendszabályok miatt sikertelenek maradtak, utóbbi még a gép munka eredményét is annyival rövidítette meg, amennyivel az összevont előrész kevesebb talajt fog fel, mint A gép hátulsó része. Az előre álló hegyes orrú fennebb említett Yall féle vetősarui a gazt és göröngyöt még inkább előre tolják és jobban összehúzzák mint a csúszva működők; hamar is megkopnak és munkaképtelenek, ha folyton nem élesítik. Hoszti talppal csak úgy dolgozhat jól a vetősaru, ha olyan regulatora van, mint az eke taligának a kereke, mely az ekét a barázda fenekén egyenes és szilárd alapon a kellő mélységben és vízszintes párhuzamosságban tartja, különben barázda fenékig vág ies túl mélyen vet, vagy kimászik a talajból, a szerint amint a szántás egyenlőtlen tetején járó gép előrész kereke a saru vízszintes vonalán alul esik vagy azon felül emelkedik. Mindezekből világosan kitűnik, hogy sem az eddigi Garrett-féle csúszó saruval felszerelt vetőgép, sem a fentebb említett közelebbről feltalált, KüUne- és iTull-féle kiszélesített aljú szinte csúszva működő saruk nem alkalmasak a szélszerű vetés kivitelére az eke barázdáihoz hasonló széles porhanyós magház előállítására és a vetőmagnak nyomott földtakaró alá helyezésére. Annálfogva ugy a vetőgép szerkezetében, mint a vetés rendszerben olyan javítás és megállapodás létrehozatala vált szükségessé, mely a kipróbált jó vetésmivelet minden kellékeinek megfelelve a hiányos és a helyes eljárás közötti ingadozásnak minél előbb elejét vegye és czelszerű eszközös segélyével oly módon ejthesse hatalmába a gazda a talajt, hogy az érdekelt szakértő maga állapithassa meg mennyi mag menjen és hány növény legyen Holdanként a talajban; ne kényszerüljön e nagy horderejű teendőt függővé tenni idegen és tudatlan munkások szándékától. De a szabályozott porhanyós magházba vetés csak függélyesen körbenforgó porhanyitó széles barázdát hasító saru által vihető ki tökéletesen, mely az akadályokat elhárítva szabályos mélységbe és szélességbe helyezi porhanyós magházba a vetőmagot és a saru után függesztett magtakaró vaskolonczezal azonnal rányomja a magra a porhangos földet, hogy ne romoljon hézagban vagy födetlenül ne keskedjék kikerese s ne sínylődjék vastag takaró alatt a mag és később növény, hanem fejlődésének előmozdítása által meltól hamarább megerősödve előzze és akadályozza meg a gyomterjedést. Kétségkívül könnyebb is 7—9 gördülő saruval szélesebb közzel szélesebb sort vetnie, mint 15—17 csuszva működő saruval hasonló szélességű géppel sok akadálya keskeny körű vetést tenni. A kevesebb eszköznek nagyobb eredménye annál inkább elfogadható s bizalommal követhető rendszere, mert a porhanyós széles magház Hasznossága az eke barázdái által, a széles sor közé pedig a barret-féle gépek által már régen be lett bizonyítva, csak a czélszerű gép hiányzott arra, hogy ezen összhangzatos fontos két tényező együttesen legyen kivitelbe hozva; nem lévén a rendszernek anyi akadálya vonó és kézi erő is kevesebb kell hozzá. A szeles saru 600/» több talajt fogad magháznak. Kevesebb saru is nagyobb területbe vett, több talaj kihasználása tétetik a növénynek lehetővé, mint az egysorba szorított magvetéssel, a széles sorban több mag sem esik oly közel egymáshoz, mint a keskenyben. Miután a vetőmagot és növényt a férgek is pusztítják, a vetőmag között is akadhat hibás, nemcsak szám szerint, hanem széles csoportos sor szerint is kell szabályozni a kalászos növények állását, hogy az esiintőleges növényhiánynak ne maradjon annyi hézaga; oldalt álló növények egyenlíthessék azt ki. A féreg sem talál a szélesebb barázdában összevissza álló magra és növényre oly könnyen, mint az egy sorban állókra. Az 5 cm. széles vetéssor növénysokassággal gátolja meg a sarjú hajtások túlterjedését, hogy anyakalász többlet tegye a szemfejlődést koraibbá, biztosabbá és nagyobb termést adóvá. Az anyanövény nem dúl annyira megállva maradása is biztosabb. A széles sorköz pedig, mely a körülményekhez képest 18 cm-től 26 cm. szélességig terjedhet a gyökérfejlődés előmozdítása mellett nemcsak a növény netalani sűrűségét mérséklő regulator, hanem a légáramlatot és a villágosságot a növények KÖZZÓ vezető KÖZ is, hogy a növény disztest és állvamaradását is előmozdítsák és a megdőléstől óvják e hasznos elemek, a kalászt pedig hasban úgy kifejlesszék, hogy azok segítségül legyenek a későbbi kedvező időjárásnak a termés fokozására, mert a túlsűrűs megdőlt növényben eltörpült kalász a legkedvezőbb körülmények közt sem lehet oly nagy termést adó, mintha ott jól kifejlett volna. A közművelet más téren is beigazolta már egyébb miveetek feletti nagy előnyeit; nem szenvedhet kétséget, hogy a magház-hasítás és porhanyitással és a gyökérnek gaznak talajba hengerezése által is bebizonyította több kísérletek által rendkívüli hatását s ha jól gyártják s alkalmazzák minden akadályt elhárítva a legtökéletesebb és legolcsóbb munkát végezi, eddig is csak a rész gyártás és közömbösség akadályozta .i országos kiállításon volt is egy széles barázdát vágó függélyes körmiveletű több évi gyakorlat által jónak bizonyult sorbavetőgép kiállítva, előrésze egy karos kerékre támasztva a hátulja két oldalt hátrafelé nyúló kormányrúddal felszerelve, a hatulkormányzatra is képedzve, ami által egy ember tétetett mellőzhetővé, de oly félreeső helyre tetetett több vetőgép közzé a kiállításon, hogy alig volt észrevehető, azoknak, akiknek figyelmet el nem kerülte inkább eszményi, mint gyakorlati javításnak lett bemutatva, csakhogy a régibb rendszerű gépeknek és a kiszélesített aljú ujabb találmánya fenntebb is említett saruknak ne ártson, de azért e magánnyomáson kívül, mely a kiállításon erte, valamint hogy nyította használt hatósaga, ugy az első a gyakorlatban bebizonyilvános próbán is fel fogja magát küzdeni, ha jól gyártják. Most tehát az írányadó elfogulatlan hazafiaktól függ meddig maradjon e sorbavetőgép és vetés rendszere elodázva és a czélszerü rögtörő tenger mellőzve, mely nagy átméretenél fogva mindent jobban maga alá kerít, nagyobb sulylyal is könnyebben vonható a mellett a talajt egyenlíteni, a göröngyöt nagy nehézségével porlasztani képes s hogy kettős, egyik felének előre, másiknak hátrafelé fordulásával könyebben is kanyarodik; több darab fából összeállítva földdel tömve olcsóbb is mint a vashenger. Fognak-e vajon a 10 évi fáradalmas és tömetlen kísérletek eredményezte Hézagpótló és rendkívüli találmányok, melyek már több évi gyakorlatban a rész gyártás mellett is beigazolták hasznosságukat és újabban is javítva lettek az első tekintetre is felismerhető könyvkezelhetésük, kevés kézi és vonóerőt igénylő alkotásuk a közjólét előmozdítására szükségelt elismerésben részesülni és kellő pártfogás által közhasznúvá tétetni? Mert a gépgyárosok a régi rendszerrel mindaddig nem szakitanak, míg annak előnye és kelendősége be nem bizonyittatik, pedig ujjabbnatúl egy kormányzó es elől egy igaüajtó embernél és két közönséges erejű jó lónál vagy ökörnél nem kell több hozzá, hogy naponta 10—12 1200 Q öles holdat elvessan, a mellett nem kerül többe a vetőgép mint a régi rendszerű. A rögtörő henger sem kerülhet 70—75 forintnál többe. B.-Csabán 1886. Juliushó. Küzdényi Sándor. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán 1886. Jul. 28-án. IOO II.ILOGHA\I\IOXK.É.\ V II-od rendű Buza Árpa Tengeri Szalonna Sertés I-8Ő rendű 7.40 4.60 4.70 39.— 40.7.— 4.50 4.50 37.— 36.— LieguJ abbals.. * Az angol kormányválság. A konzervatív-pártiak által megtartott gyűlésen Salisbury kijelenti, hogy Hartington nem akart ugyan a konzervatív kabinet megalakításában résztvenni, de oda nyilatkozott, hogy szónoknak Írországra vonatkozó politikáját a legutóbb kifejtettekhez képest támogatni óhajtja. Salisbury reményét fejezte ki, hogy sikerülni fog oly módot találni, melynek alapján az írországi kérdés tartósan rendezhető lesz. * Véres párbaj. A czinkotai erdőben kedden délután pisztoly párbaj folyt le Baráth Kálmán honvédhadnagy és Dessewffy Árpád vasúti hivatalnok között. A végzetes helyen hol már annyian ontották vérüket j Dessewffy Árpád súlyosan megsérült, ugy hogy eszméletét vesztette. — A párbajra egy régen húzódó ügy adott alkalmat. * A porta és dátum Ugye. Megerősitést nyer az a hír, hogy a porta a batumi kiköpő elzárása ügyében kérdést intézett ugyan a pétervári kabinethez, de csak félhivatalos alakban és e lépés egyáltalában nem bírt a tiltakozás jellegével. Főmunkatárs : Dr. Fáy Ignács. Felelős szerkesztő: Dr. Samm