Békésmegyei Közlöny, 1886. január-december (13. évfolyam, 3-103. szám)

1886-07-29 / 60. szám

gye közönsége. A rendező bizottság erélyesen működik, hogy ez ünnepély fényes s vendégeinknek kedves em­lékű legyen. Csaba közönsége meg fogja mutatni, h­ogy az igazi művészetért lángolni s ha kell ezért áldozni is tu 1 s egyszerű de ősszinte és meleg vendégszeretetében az ér­kezők nem fognak csalódni. — Több fővárosi lapban megjelent azon hír, hogy a Budapestről érkező vendégművészeket fogadó bizottság élén múlt. Belicz­y Istvánné úrnő áll — mint értesülünk — téves informátion alapul.­­­ A csabai iparos ifjak nyári mulatsága. — F. hó 25-én az iparos ifjúság önképző- és betegsegélyző egyletük könyvtára javára tánczmulatságot rendezett „iáréh­enyi" í­getben, mely minden tekintetben a legsike­­­rültebbnek mondható. A ligeti vendéglős aligha örvend­hetett még a nyári saisonban oly számos vendégnek, mint épen mult vasárnap: oly nagy számban gyűltek egybe a vendégek. — A­mint „Jancsi" zenekara meg­kezdte a keringőt, egyszerre tánczra kerekedett az egész fiatalság, s a különben elég tágas tánczhelyet azonnal be­töltötte, kitűnő kedvvel tánczolva egész kivilágos kivirad­lig. — A négyeseket 72 pár táncolta. — Csárdások al­kalmával az egész terem el volt foglalva. Gyönyörű lát­vány volt, a mint a fiatalság tanul tánczoltatta tánczosnőit, kitartó kedvvel, fáradhatat-Nem is lehetett senkinek­­­auasza, mert ha volt valakinek kedve tánczolni, tánczol­tUdtott eleget, tánczosban nem volt hiány. Iparos ltjaink ez alkalommal is dicséretet arattak, s bebizonyították, hogy összetartás mellett, különösen jó vezetők alatt min­denkor lehet sikert elérni. — Bevétel a felülfizetésekkel együtt 228 frt 70 kr., kiadás 106 frt 50 kr., tiszta jöve­delem 122 frt 20 kr. volt, a­mi a mérsékelt belépti jegy mel­lett valóban szép eredmény. — A szegedi technológiai iparm­úzeum kiállítását ismételten ajánljuk iparosaink figyelmébe. Különösen az iparos segédek figyelmét hívjuk fel erre, mint a leendő iparosokét, a­kiknek leginkább van szükségük­­a kism­ere­teik gyarapítására. Valóban vétkezik önmaga ellen a ki — ha csak egy kissé teheti — nem használja fel az oly kedvezően kínálkozó alkalmat, és megvonja ettől az aránylag oly csekély költséget, mely valóban sehogy sem áll arányban az elérhető szakértelmi nyerességgel, melyet most — és ki tudja mikor majd — ily olcsón elérhetni. Valóban nem tudjuk megmagyarázni magunknak azon szükkeblüségei­, mellyel a helybeli iparos ifjak önképző és betegsegélyző egylet választmányi tagjai, elöljáróik buzditása daczára, keveléből néhány tagnak kiküldését és segélyezését megtagadta. Mert soha sem fordíthatja jobb azélra azo­n szép öszvegeket, melyekkel a város kö­zönsége ezen egyletet minden előforduló alkalommal tá­mogatja. Czimén viseli az önképzés magasztos eszméjét, és mikor erre a legszebb alkalom kínálkozik nem ragadja azt meg. Tegyék ezt jóvá az iparos segédek saját erejük­­ből, annál becsesebb lesz az elérendő nyereség. * Haan Lajos és dr. Márki Sándor magyar törté­netírók Münchenbe érkeztek s a bajor országos levéltár­ban megkezdték kutatásaikat. Főleg Békés- és Aradme­gyék monográfiáihoz keresnek anyagot s találtak már ed­dig is igen sokat, kivált a Hunyadiak és brandenburgi György (II Lajos király) korából. Ezzel egy füzetben az 1886 : XXIII. a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet elleni fegyelmi eljárásról szóló törvény­czikkel, és egy külön füzetben az 188Ö XXII. a községekről szóló tör­vényczikk útbaigazító magyarázatokkal és jegyzetekkel, tízen magyarázatok és jegyzetek, melyek a mondott szaklap szerkesztőségében készültek, különösen azon újításokat és módosításokat tárgyalják, melyeket az idé­zett novellák az eddigi törvényeken eszközöltek és igy — azon he­gyes feltevésből indulván ki, hogy az eddigi törvények a szakközönség előtt ismeretesek — tetemesen elősegítik a közigazgatásban korszakot alkotó reformoknak helyes és körük­ a felismerését és értelmezését azon szellemben és irányban, a­melyben az a törvényhozás által intenzionál­va volt. Meg vagyunk győződve hogy ezen jegyzetek hathatósan elő fogják segíteni a mondott fontosságú törvényekkel való mielőbbi m­egba­rátkozást és azoknak a gyakorlatban helyes alkalmazását. A sz­ép kiál­lítású füzetek egyenkint 50 krajcza­ ért Singeres Wolfner könyvkiadó -hivatalától (Budapest, Andrássy ut 10. sz.) és minden hazai könyvke­reskedőtül rendelhetők meg. JVŰ m­indenféle. * Rudolf trónörökös Aradmegyében. Rudolf trónörökös és fenséges felesége az ősszel Arad m­egyébe mennek vadászat­ra s meglátogatják Arad városát is. A trónörököst József fő­herczeg hivta meg vadászatra s mint hírlik, már meg is ígér­ték, hogy elmennek. A főherczeg birtokain már ki van adva a rendelet, hogy semmiféle vadat sem szabad lőni. * Az amszterdami vérengzések. Véres torlaszharc­ok színhelye e héten a békés hollandus kereskedelmi város Amsz­terdam. A nép egy régi kegyetlen játekat, az úgynevezett „angolna nyakazást­" vasárnap akarta m­egakadályozni a ren­dőrség; a játszók félig komolyan falig tréfából ellenszegültek és kész volt az utczai zavargás. Oly jelentéktelen volt az egész dolog, hogy bizon­nyal még az­nap véget ér a csődület, ha a zavarosban nem akarnak halászni a szoczialisták és nem veszik kezükbe egy nagyobbmérvü lázadás rendezését. Tor­laszharczok, katonák sortüze és számos ember halála eddig a bujtogatás eredménye. „Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i Irodalom és művészet. * Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos könyvecske valinákülönbség nélkül a min­dennapi és ismétlő iskolába járó növendékek számára A négy kiadást ért „Népiskolai jutalom-könyv" czimű munkája nyomán, a kor igényei­hez alkalmazva. Ara fűzve áll ki Falusi Könyvtár. XXXI. füzet. Nö­vény-betegségek, irta dr. Szaniszló Albert, harmadik kiadás. Ara füzve 50 kr. XXXII. füzet. A phylloxera, kolorádóbogár és a verietü. A gaz­da legnevezetesebb három rovarellensége. Irta dr. Szaniszló Albert. Ara fűzve 50 kr. Olcsó Könyvtár. Szerkeszti­­ Gyulai Pál. 201. füzet. Lougfei­low W. Henrik. Az arany legenda. Angolból fordította Jánosi l­uszta. Fűzve 40 kr. 2űti füzet. Cuateaubriand, Kané. Frajuziaból fordította Bogdánfi Lajos. Fűzve. 20 kr. 207. füzet. (Czuczor­­ Gergely hősköltemé­nyei és meséi. Második kiadás. Fűzve 30 kr. 208. füzet Fáy András A mátrai vadászat. Vigjáték három felvonásban. Fűzve 20 kr. 209. füzet. Augier és Foussier. A szegény arsziam­ók. Dram­a öt felvonásban. Fran­cziából fordította­k. Fűzve 30 kr. 210. füzet. Shakespeare. Sok zaj sem­miért. Vigjáték öt felvonásban. Angolból ford. Acs Zsigmond. Fűzve 30 kr. 211. füzet. Constant Benjámin Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Francziából fordította és bevezetéssel eilatta l­ r. Béri Moravcsik Gyula. Fűzve 30 kr. 212. füzet. Bozzai Pál irodalmi hagyo­mányai. Kiadta Lévay József. Füzva 30 kr. 213. füzet. Öregass Ágost. A bal­ladáról. A Kisfaludy-társaság által 1804-ben jutalmazott pályamű. Har­madik javitott és bővített kiadás. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjuságnak ajánlva. 81. füzet. Budavára visszavétele Irta egy szemtanú. Angolból fordította, előszóval s jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ara fűzve 40 kr. * Az uj közigazgatási törvények. A „Magyar Igazságügy­i jogi szaklapjaink e legtekintélyesebbje kiadásában megjelentek az uj közigaz­gatási törvények, név szerint: Az 1386. évi X&i. a törvényhatóságokról Közgazdaság. A szabályos vetés, mint a jó termés feltétele. (II. Közlemény.) Ezen ismert káros nehézségek daczára a gépészek és gazdák a sorbaveten különben n­e igyekeztek jó eredménye­ket mutatott rendszere a széleskörü és sora vetés elve szerint tenni a javításokat. Kézi és vonóerő kevesbítés és földmivesed munkatököly tekintetében nem haladás, hanem visszaesés tör­tént, holott két tekintélyes gépgyártulajdonos is, mint újító nyilvánosan beigazolta, hogy az eddigi csuszva müködő vető­saru nem felel meg a czélszerü vetésnek. Küh­ne Ede ur régi rendszerű vetősaru alsó részének kiszélesítésére (széjjelhaj­a­zására) szabadalmat is kért. Az alkalommal különösen kiemel­te, hogy a csuszva működő vetösaru keskeny vagánya után, nem záródik minden talaj ismét össze (m­intha a kiszélesítés után jobban záródna.) Havas Mihály az előre álló hegyes és éles orrú, hosszú talpú alsó részén kiszélesített, Yull ur által feltalált, saruval állított ki gépet, az által beismerte a soronkénti bővebb magve­tés szükséget és a széles növénysor előnyeit, de számításból a széles sorközt, a­mi nélkül túlvetést kihagyta a teszt ,pe­dig ha ritkábban nem állítja széles saruit nincs értelme a kiszélesítésnek, a vetőmagot is fedetten hagyja a széles saru, ha megtakarója nincsen. A régi rendszerű kétkerekű gép előrész költséges és ne­h­éz kormányzata is balett ismertre azon átrako­sta­si kísérle­tek által a­melyeket többen a hátul kormányzattal és­­ néme­lyek az előrész kerekeinek összébb állításával több gépgyárban megpróbáltak és a félrendszabályok miatt sikertelenek ma­radtak, utóbbi még a gép munka ered­ményét is annyival r­ö­v­i­dí­t­e­tt­e m­eg, a­mennyivel az ös­­szevont előrész kevesebb talajt fog fel, mint A gép hátulsó része. Az előre álló hegyes orrú fennebb említett Yall féle ve­tősarui a gazt és göröngyöt még inkább előre tolják és job­ban összehúzzák mint a csúszva működők; hamar is megkop­nak és munkaképtelenek, ha folyton nem élesítik. Hoszti talppal csak úgy dolgozhat jól a vetősaru, ha olyan regulatora van, mint az eke taligának a kereke, mely az ekét a barázda fenekén egyenes és szilárd alapon a kellő mélységben és vízszintes párhuzamosságban tartja, különben barázda fenékig vág ie­s túl mélyen vet, vagy kimászik a ta­lajból, a szerint a­mint a szántás egyenlőtlen tetején járó gép előrész kereke a saru vízszintes vonalán alul esik vagy azon felül emelkedik. Mindezekből világosan kitűnik, hogy sem az eddigi Garrett-féle csúszó saruval felszerelt vetőgép, sem a fentebb említett közelebbről feltalált, KüUne- és iTull-féle kiszélesített aljú szinte csúszva m­űködő saruk nem alkalmasak a szélszerű vetés kivitelére az eke barázdáihoz hasonló széles porhanyós magház előállítására és a vetőmagnak nyomott földtakaró alá helyezésére. Annálfogva ugy a vetőgép szerkezetében, mint a vetés rendszerben olyan javítás és megállapodás létrehozatala vált szükségessé, mely a kipróbált jó vetésmivelet minden kel­lékeinek megfelelve a hiányos és a helyes eljárás közötti in­gadozásnak minél előbb elejét vegye és czelszerű eszközös se­gélyével oly módon ejthesse hatalmába a gazda a talajt, hogy az érdekelt szakértő maga állapithassa meg mennyi mag men­jen és hány növény legyen Holdanként a talajban; ne kény­szerüljön e nagy horderejű teendőt függővé tenni idegen és tudatlan munkások szándékától. De a szabályozott porhanyós magházba vetés csak füg­gélyesen körbenforgó porhanyitó széles barázdát hasító saru által vihető ki tökéletesen, mely az akadályokat elhárítva sza­bályos mélységbe és szélességbe helyezi porhanyós magházba a vetőmagot és a saru után függesztett magtakaró vaskoloncz­ezal azonnal rányomja a magra a porhangos földet, hogy ne romoljon hézagban vagy födetlenül ne keskedjék kikerese s ne sínylődjék vastag takaró alatt a mag és később növény, hanem fejlődésének előmozdítása által meltól hamarább meg­erősödve előzze és akadályozza meg a gyomterjedést. Kétségkívül könnyebb is 7—9 gördülő saruval szélesebb közzel szélesebb sort vetnie, mint 15—17 csuszva működő sa­ruval hasonló szélességű géppel sok akadálya keskeny körű vetést tenni. A kevesebb eszköznek nagyobb eredménye an­nál inkább elfogadható s bizalommal követhető rendszere, mert a porhanyós széles magház Hasznossága az eke barázdái által, a széles sor közé pedig a b­arret-féle gépek által már régen be lett bizonyítva, csak a czélszerű gép h­iányzott arra, hogy ezen összhangzatos fontos két tényező együttesen legyen kivitelbe hozva; nem lévén a rendszernek anyi akadálya vonó és kézi erő is kevesebb kell hozzá. A szeles saru 600/» több talajt fog­ad magháznak. Ke­vesebb saru is nagyobb területbe vett, több talaj kihasználása tétetik a növénynek lehetővé, mint az egysorba szorított mag­vetéssel, a széles sorban több mag sem esik oly közel egy­máshoz, mint a keskenyben. Miután a vetőmagot és növényt a férgek is pusztítják, a vetőmag között is akadhat hibás, nemcsak szám szerint, ha­nem széles csoportos sor szerint is kell szabályozni a kalászos növények állását, hogy az esiintőleges növényhiánynak ne m­a­radjon annyi hézaga; oldalt álló növények egyenlíthessék azt ki. A féreg sem talál a szélesebb barázdában összevissza álló magra és növényre oly könnyen, mint az egy sorban állókra. Az 5 cm. széles vetéssor növénysokassággal gátolja meg a sarjú hajtások túlterjedését, hogy anyakalász többlet tegye a szemfejlődést koraibbá, biztosabbá és nagyobb termést adó­vá. Az anya­növény nem dúl annyira meg­állva maradása is biztosabb. A széles sorköz pedig, mely a körülményekhez képest 18 cm-től 26 cm. szélességig terjedhet a gyökérfejlődés elő­mozdítása mellett nemcsak a növény netalani sűrűségét mér­séklő regulator, hanem a légáramlatot és a villágosságot a növények KÖZZÓ vezető KÖZ is, hogy a növény disztest és állva­maradását is előmozdítsák és a megdőléstől óvják e hasznos elemek, a kalászt pedig hasban úgy kifejlesszék, hogy azok segítségül legyenek a későbbi kedvező időjárásnak a termés fokozására, mert a túlsűrű­s megdőlt növényben eltörpült ka­lász a legkedvezőbb körülmények közt sem lehet oly nagy termést adó, mintha ott jól kifejlett volna. A közművelet más téren is beigazolta már egyébb mive­etek feletti nagy előnyeit; nem szenvedhet kétséget, hogy a magház-hasítás és porhanyitással és a gyökérnek gaznak ta­lajba hengerezése által is bebizonyította több kísérletek által rendkívüli hatását s ha jól gyártják s alkalmazzák minden akadályt elhárítva a legtökéletesebb és legolcsóbb munkát vé­gezi, eddig is csak a rész gyártás és közömbösség akadályozta .i országos kiállításon volt is egy széles barázdát vágó függélyes körmiveletű több évi gyakorlat által jónak bizonyult sorbavetőgép kiállítva, előrésze egy karos kerékre támasztva a hátulja két oldalt hátrafelé nyúló kormányrúddal felszerelve, a hatulkormányzatra is képedzve, ami által egy ember téte­tett mellőzhetővé, de oly félreeső helyre tetetett több vetőgép közzé a kiállításon, hogy alig volt észrevehető, azoknak, akik­nek figyelmet el nem kerülte inkább eszményi, mint gya­korlati javításnak lett bemutatva, csakhogy a régibb rendsze­rű gépeknek és a kiszélesített aljú ujabb találmánya fenntebb is említett saruknak ne ártson, de azért e magán­­nyomáson kívül, mely a kiállításon erte, valamint hogy nyította használt hatósaga­, ugy az első a gyakorlatban bebizo­nyilvános próbán is fel fogja magát küzdeni, ha jól gyártják. Most tehát az írány­adó elfogulatlan hazafiaktól függ meddig maradjon e sorbavetőgép és vetés rendszere elodázva és a czélszerü rögtörő tenger mellőzve, mely nagy átmérete­nél fogva mindent jobban maga alá kerít, nagyobb sulylyal is könnyebben vonható a mellett a talajt egyenlíteni, a gö­röngyöt nagy nehézségével porlasztani képes s hogy kettős, egyik felének előre, másiknak hátrafelé fordulásával könyeb­ben is kanyarodik; több darab fából össze­állítva földdel tömve olcsóbb is mint a vashenger. Fognak-e vajon a­­ 10 évi fáradalmas és töm­etlen kísérletek eredményezte Hézagpótló és rendkívüli találmányok, melyek már több évi gyakorlatban a rész gyártás mellett is beigazolták hasznosságukat és újabban is javítva lettek az első tekintetre is felismerhető könyvkezel­hetésük, kevés kézi és vonó­erőt igénylő alkotásuk a közjólét előmozdítására szükségelt elismerésben részesülni és kellő pártfogás által közhasznúvá tétetni? Mert a gépgyárosok a régi rendszerrel mindaddig nem szakitanak, míg an­nak előnye és kelendősége be nem bizonyittatik, pedig ujjabb­natúl egy kormányzó es elől egy igaüajtó embernél és két közön­séges erejű jó lónál vagy ökörnél nem kell több hozzá, hogy naponta 10—12 1200 Q öles holdat elvessan, a mellett nem kerül többe a vetőgép mint a régi rendszerű. A rögtörő hen­ger sem kerülhet 70—75 forintnál többe. B.-Csabán 1886. Juliushó. Küzdényi Sándor. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán 1886. Jul. 28-án. IOO II.ILOGHA\I\IOXK.É.\ V II-od rendű Buza Árpa Tengeri Szalonna Sertés I-8Ő rendű 7.40 4.60 4.70 39.— 40.­7.— 4.50 4.50 37.— 36.— LieguJ a­b­bals.. * Az angol kormányválság. A konzervatív-pártiak ál­tal megtartott gyűlésen Salisbury kijelenti, hogy Har­tington nem akart ugyan a konzervatív­ kabinet megala­kításában résztvenni, de oda nyilatkozott, hogy szónok­nak Írországra vonatkozó politikáját a legutóbb kifejtet­tekhez képest támogatni óhajtja. Salisbury reményét fe­jezte ki, hogy sikerülni fog oly módot találni, melynek alapján az írországi kérdés tartósa­n rendezhető lesz. * Véres párbaj. A czinkotai erdőben kedden délután pisz­toly párbaj folyt le Baráth Kálmán honvédhadnagy és Des­sewffy Árpád vasúti hivatalnok között. A végzetes helyen hol már an­nyian ontották vérüket j Dessewffy Árpád sú­lyosan megsérült, ugy hogy eszméletét vesztette. — A párbajra egy régen húzódó ügy adott alkalmat. * A porta és dátum Ugye. Megerősitést nyer az a hír, hogy a porta a batumi kiköpő elzárása ügyében kérdést intézett ugyan a pétervári kabinethez, de csak félhivata­los alakban és e lépés egyáltalában nem bírt a tiltakozás jellegével. Főmunkatárs : Dr. Fáy Ignács. Felelős szerkesztő: Dr. Samm

Next