Békésmegyei Közlöny, 1898. július-december (25. évfolyam, 53-96. szám)

1898-11-17 / 92. szám

/ÖTgy bizottsági tagok, Zlinszky Imre, főadó, 'sivá/megnyittatván, felolvastatik az ndes havi jelentése, melyből a alifüket közöljük : A közbiztonsá­got, lopási esetek zavarták. Feltűnő­­en fordultak elő lopási esetek a­­ járásban, minek oka, hogy a csend­szám sohasem teljes. A létszám ki­eitésére megtették az intézkedéseket,­­eset 10 esetben, öngyilkosság 5 volt. közegészségügy állapota nem mutat­szik kedvezőnek. A vörheny 93, a ka­nyaró 323 esetben lépett fel. Járványos betegségekben meghalt 27 (difteritisz, vörheny és kanyaróban) Hasi hagymát 116 esetben mutatkozott, melyből 12 egyén meghalt. A trachoma 10 esettel szaporodott. De a mult havihoz a he­veny fertőző bajok nem emelkedtek. Az állategészség kedvezőbb volt. Csorváson a takonykór­ mutatkozik. A gyomai járásban a hesszeni légy fellép­tét konstatálták. A munkások nyugodtak s munkájok van. *A közpénztárak rend­ben voltak. — A jelentés tudomásul vétetett. Hrabovszky Mihály csabai lakosnak kivételes nősülési engedély meg nem adatott, Ondris Pál berényi lakói ha­sonló kérelmével szintén elutasittatott. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az eredmény egyenes adó­ban 12.653 frttal kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló havában. Az adókeze­lés a községekben rendben folyik. A b.­csabai adóhivatal vezetője, Stefano­vics adótárnok és az ellenőr Csabáról, mint segédtisztek áthelyeztettek, Noránt gyulai tárnok fogja a helyettesítést esz­közölni, mig Stefanovics állása betölte­tik. Gyöngyössy Sándor irnok Szeg­halmon, a közig. végrehajtói teendőkkel megbízatott.­­ 1899, 1900. és 1901-re vonatkozó adókivetések elrendeltettek. Andor István békési lakói egy pár kasza és kaszanyelet faragott, ezt házi iparrá minősítették és 5 frt adóval turtották. Az illető felebbez­és azt mondja, hogy „kár a szegény embernek születni." A felebbezést erősen megszívlelte a bi­zottság s többen hozzászóltak, Hajnal István dr., K­e­ll­e­r Imre, a­kik azt hang­súlyozták, hogy a háziipart inkább tá­mogatni kell, mint adóval visszariasztani. Zsilinszky Endre szerint jólle­het bizonyos rendszerváltozást lát a pénz­ügyigazgatóság azon eljárásában, hogy a mellékesen űzött foglalkozásokat, mint alkuszokat, ló- és marhakereskedőket, nem sújtja oly nagy adóval, mint eddig, de még ebben tett, a koncessióban sem nyugodthat meg, főleg midőn azt tapasz­talja, hogy a háziipart ekként megadóz­tatja. Ő azt hiszi, szemben azzal a pénz­ügyi előnnyel, a­mit így elérnek, nagyobb és súlyosabb a becézendő foglalkozás visszariasztása. A pénzügyi közegeket ne az ily jelentéktelen adók sarkalja, hanem az, midőn kinyomozása eltagadott nagyobb jövedelmeket kellene megadóz­tatni, melyek ezrekre mennek. Csák György pénzügyigazgató fel­fogja azokat az elveket, melyeket a fel­szólalók hangsúlyoztak. De egyes kon­krét eseteknél bajos az adót ki nem fi­zetni, mert pénzügyi döntvén­nyel le­hetne igazolni, hgy egyes eseteknél a háziipart igen­is megadóztatják. Ha a bizottság a felmentés tekintetében hatá­rozott, ő kénytelen azt megfelebbezni. Ladics György nem minősíti az illető munkáját háziipari, hanem nap­számos munkának.­­ A bizottság is erre az álláspontra helyezkedett s az adó felebbezésnek helyt adott. Bezey királyi tanfelügyelő jelenti, hogy az elmúlt hónapban több tantermet látogatott meg, főleg Gyulán és Csabán. A tanítók kielégitő eredmén­nyel mű­ködnek, különösen Székely Lajos gyulai tanítóról kell nagy elismeréssel nyilat­koznia, de nagy kifogása van az egyes tantermek ellen, különösen a gyulai refom­iskolánál; az óvodánál közveszélyes az óvónő lakása, már most bejelenti, hogy a gyulai reform­­iskolák megintézését, ha intézkedés nem történik, javasolni fogja. Jelenti, hogy személyes tárgyalásának sikerült addig is, míg a csabai áll. isko­lánál tanterem épül, a gazdasági ismétlő tanítók számára, — a kinevezett tanító az egyházi iskoláknál fogja a növendé­kek ismétlő iskolai tanitását teljesiteni. Igy a kinevezett­ Jakab András tanitó a rom. kath. és evang. egyházak iskoláiban fog tanítani. Zsilinszky Endre dr. azt kéri a tanfelügyelőtől, hogy a gazdasági ismétlő iskolák tanitóinak megfelelő instrukció­kat adjon, mert ezek némely része egye­temi katedrára kiván ülni és kompro­mittálhatják azt az üdvös eszmét, melyet ez iskolákkal elérni kivántak. E tekin­tetben kir. tanfelügyelő megnyugtató ki­jelentést tesz. A csabait is ellátta utasí­tással s hiszi, hogy a kinevezett tanitó sikert fog fölmutatni. Fábry Sándor dr. egyelőre tudo­másul veszi a jelentést, de kijelenti, hogy ha a gyulai ref. iskoláknál illetőleg in­tézkedések nem történnének, erélyes in­tézkedésekre van szükség, mert ott a pince tetején szaladgáló gyermekek vol­taképpen az életükkel játszanak. A jelentés tudomásul vétetik, a bi­zottság azonban fölhivja a kir. tanfelü­gyelőt, hogy a mennyiben a gyulai ref. egyháznál az iskolákat illetőleg intézke­déseket nem tapasztalna, tegyen erről jelentést. Wenckheim Béla báró és a be­rényi nagybirtokosok eddig nem fizettek a berényi róm. kath. iskolák fenntartá­sára iskolai adót. Most már a bizottság kimondotta, hogy az iskolák fenntartá­sához tartoznak hozzájárulni, mert kegyurt terheik nem bizonyultak be, mert ez is­kolában az ő birtokukról járnak be a gyermekek az iskolába. Ez a határozat azonban vitát keltett. Keller Imre azt vitatta, hogy a határozat ellent mondott a közokt. mi­niszter rendeletének, a­mely szerint a birtokos csak ott fizet iskolai adót, a­hol lakik. Oláh György ellenben a határoza­tot fogadja el azon az alapon, mert a mezőberényi egyházhoz tartoznak egyhá­zilag ama puszták,melyek után adózni kell Rezey Sylvius szintén azt mutatja ki, hogy a határozat egyházjogi nyelven nyugszik, mely szerint a törvé filialis az anyaegyház terheit viselni tartoznak. A gyomai ref. egyház megtagadta az ott működő tanitóknak a kárpótlékot. Rezey tanfelügyelő indítványozza, hogy hivassák föl az egyház, miszerint a ta­nitóknak 50—50 frt kárpótlékot 8 nap alatt fizessen ki, a mennyiben ez meg nem történnék, a főszolgabíró a végrehajtás eszközlésére hivassák föl. Hajnal István dr. autonomikus jogokat lát sértve, mely a határozati ja­vaslatban lefektetve van. Egyházi kérdé­sekben szolgabírói úton beavatkozni nem lehet; kéri, hogy az ügy az egyházke­rületi főhatósághoz terjesztessék. Egyben jelenti, hogy a korpótlékok kérdésében az egyházmegye fölért a miniszterhez, kéri, hogy semmiféle végrehajtás az egy­ház ellen ne vezetessék mindaddig, mig a kérvény sorsa el nem intéztetik. R­e­z­e­y Sylviusz kir. tanfelügyelő kéri ezt a javaslatot mellőzni, mert az egyház a panasz szerint megtagadta a fizetést. Hajnal: De nem tagadta meg. Rezey: Dr­igan is magtagadta. Itt van a panasz, a tanítók panasza. Fábry Sándor dr. Elhiszi a taní­tók állítását. Da mégis meghallgatni kí­vánja az egyház­községet is. Hát ha nem tagadta meg, csak haladékot kért. Audi­atur et altera pars alapján kérné az ügyet elintézni. Keller: alperessel szemben nin­csen ítélet. Meg kell hallgatni a másik felet. Zsilinszky Endre dr. : a hatá­rozati javaslaslatot fogadná el, mert előtte tisztán áll, hogy az egyházközség meg­tagadta a fizetést. Hiszen, ha meg nem tagadta volna, akkor ki lenne fizetve a kárpótlék. A törvény világos értelmezése mellett más eljárás nem lehet. Hajnal István dr. : Nem tagadta meg az eg­yház a korpótlékok kifizeté­sét, csak függőben hagyatta. Erélyesen szól föl az egyház sérő autonomikus jog ellen. Az­­ egyház ellen egyenesen a főszolgabíró végrehajtást nem vezet­het. (Felkiáltások : Dehogy is nem !) Végül is kimondották, hogy az egy­házat fölhívják, hajlandó e a korpótlé­kot megadni s a beérkezett nyilatkozat­hoz képest fog a bizottság határozni. Povázsay Mihályt Tótkomlóson a községi választói jogosultságától meg­fosztották azon alapon, mert nem fizet adót. A bizottság a tiszti ügyész javasla­tához képest a névjegyzékbe fölvette, mert mint nyudijazott jegyzőnek válasz­tási jogosultsága van. D­o­b­a­y Sándor, csabai kántor meg­felebbezte a község azon határozatát, mely szerint őt a községi adófizetők alá Csaba községe fölvette­­, mint énekta­nító, kéri az adómentességet, de a bizott­ság nem akc­eptálta. H­a­v­i­á­r Lajos főmérnök jelenti, hogy a békés—csabai út kikövezéséra az előmunkálatok magkezdődtek, a kö­röstarcsai új vashíd a forgalomnak át­adatott. Több apróbb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. Apró históriák. — A közigazgatási bizottságból.­­Néha-néha még a legkomolyabb gyűlésben is el-elhulajtanak egy kis magot a h­umor virág­magjából (nagyon ritka mag az, meg kell becsülni) a­mit fel­szedeget a riporter, mert hátha a fantá­ziája segélyével hímes mezőt is szaporíthat belőle. A humornak egy-két magja a hétfői köz­igazgatási ülésen is elhullott. Nem telik ki ugyan belőle hímes mező, de egy kis betűszaporító czilikecske még­is pöndör­ülhet belőle.­ ­ A canonica vizitáció. A Wenckheim Viktor báró egyházi iskolai adóját tárgyalták. Nagy melegséggel és ifijú tűzzel állt szembe Keller Imre a Iiezey Silvius kir. tanfel­ügyelő határozati javaslatával. Mikor legjobban érvelt a mellett, hogy a közoktatásügyi miniszter körrendelete neki ad igazat, — valaki azt találta beléböfögni : — Hát a canonica vizitáció ? — Micsoda canonica vizitáció ? — tört ki Keller nagy indignációval. Kérem, canonica vizi­tációra még a legöregebb emberek sem emlékez­nek. Tagadom egyáltalában, hogy canonica vizi­táció lenne. Csak cannonia van és én szeretnék benne ülni. De vizitáció nincs, csak a katonaság­nál. Canonica vizitáció nem létezik. Az emberek fölkapták, mert szépen hangzik, mint a­hogy divatba jött a fekete bársonyos redingott, a piros bélésű frakk és a fehér kamásli. .... És tényleg nem akadt ember, a­ki emlékezett volna canonica vizitációra. Darányi miniszter a borhamisítók ügyében a legnagyobb szigorral fog el­járni, ezt felelte az interpelláczióra. II. A dédapáink csizmasarkának poráról. A gyulai református elemi iskoláról volt szó. Ha ezt egy német archeologus hallgatta volna. Ugyanis mikor Herculanum és Pompejit kiásták, negyven évig eldöntetlen kérdés volt, hogy egy esztendőben minő földréteg borult az eltemetett városra, szóval, mióta van a két ócska­ság a föld alatt ? Keller Imre azt mondotta, hogy a gyulai ref. iskolánál azon kedélyes állapotok vannak, hogy még a dédunoka is arra a sárra lép, a­mit a dédapja vitt iskolás korában a csizmája sarkán az iskolába. Ha ez igaz, mit csinálna a német archeologus ? Egyszerűen megmérné a gyulai ref. iskola sár­rétegét, a­mit három generáció összehordott és deduktív módon eljutna Herkulanum és Pompeji földalatti korára. De hát német tudósok nem jönnek el a köz­igazgatási biz­ottsági ülésekre. Ellenben kegyelet ide, kegyelet oda ! A gyulai ref. egyház már egyszer az iskolát. A dédapa sarával hadd kisöpörtethetné czipekedjék csak a dédunoka . .. III. Mióta nincs igazság ? Hiába : a­hány ház, annyi szokás. Biztosra lehet venni, hogy Rémi Róbert, Hűvös József és D­r­e­h­e­r Antal urak ott fönn, szeretett hazánk fővárosában állandóan azon imádkoznak, hogy csak egy kis szabályozást adna a jó Isten a fő­városban. Orosházán meg a Nád­ utcza szabályo­zása a legéktelenebb fölgerjedésre ösztökélte az érdekeiben sértett egyén­i fiskálisát. És ha egy fiskális megharagszik, megnyomja a tollat. A Richelieu diplomáciái­, a vágyó as­­szony szerelmes levelei fordított arányban álla­nak azon érdes hanggal, a mit ilyenkor az „el­járó közegekének el kell nyelni. Az orosházi haragos fiskális is megnyomta a tollat s igy csur­rant ki a tollából a következő szentencia. — Mióta B­a­r­t­ó­k­y megyéből, nincs itt igazság. József dr. elment a Bizonnyal maga B­a­r­t­ó­k­y József dr. is, a kit kedves humorral áldott m­eg az Isten, mo­solyogni fog, ha az orosházi pörvesztő kifakadását olvassa és el fogja mondani: keserű — Minden véletlenség ezen a világon. Lám, ha én szabályozom, mint orosházi főszolgabíró a „Nád"-utczát, — szegényebb lennék ezzel a bókkal . . . Puck. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Ismét vihar a Házban. Budapest, nov. 16. (Saját tud. táv.) A képviselőházban Barabáson kívül azon ellenzéki képviselők, kik határo­zati javaslatot nyújtottak be, lemondot­tak a zárszóról. Erre szólásra emelkedett Bánffy miniszterelnök és beszéde folyamán fi­gyelmeztette az ellenzéket, hogy az el­lene indított személyes harcz az a­l­k­o­t­mányt is veszélyezteti. Az ellenzéken tomboló vihar kelet­kezett: hazudik, áruló, gazember mond­jon lel pusztuljon! Az elnök Bolgárt, Ivánkát rendreutasította, de a vihar f­oly­ton tartott, míg csak Bánffy be nem fe­jezte beszédjét. Holnap szavaznak a napirend vita fölött. Hamis borok. Budapest, nov. 16. (Saját tud. táv.) A pécsi borhamisító borkereskedők ügye már a képviselő­házat is foglalkoztatja Ugyanis a pécsi viz rendkívülien alkal­mas a hamis bor gyártására s egyik na­gyobb pécsi borkereskedő czég nagyban űzött bor­hamisítást; a rendőrség felfe­dezte, de egyik budapesti kerületi kapi­tányság, hova az ügyet áttették, az el­járást beszüntette. Ez ügyben látta a minisztert Bolgár és Interpel-Boda. Esperességi gyűlés. Az arad-békési esperesség kedden délelőtt Csabán ülést tartott, melyen je­len voltak : Koren Pál esperes, Haász Sándor h. felügyelő, Jeszenszky Károly, Frint Lajos egyházi, dr. Zsilinszky Endre, S­eller Árpád világi b­arázők, Csepreghy György, L­if­a János, ifj. Zsilirn­­k­y Endre, D . György, továbbá báró Solymossy Lajos, Urszinyi János, Varságh Béla, Bajcsy János, S­­akmary Arisztid, Tych­lár Károly s még néhány egyházi ki­küldött. Koren Pál esperes üdvözölve a meg­jelenteket, előterjes­zti, hogy az ülés egye­düli tárgya Z­s­i­l­i­n­s­z­ky Mihály egyház­megyei felügyelő lemondása s annak kö­vetkeztében szükségessé vált intézke­dések. Felolvastatott erre Zsilinszky Mihály­nak az esperességhez írott szép lemondó levele, mely a jelenvalókat hangjával egészen meghatotta. bensőséges Az esp­rességi ülés a lemondást, mely kerületi felügyelővé történt m­eg­választása folytán következett be, a hely­zet kényszerűsége folytán sajnálattal el­fogadta, az espere­ség és az ev. egyház ügyében kifejtett munkásságáért jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott, egyben Frint Lajos esp. egyházi jegyzőt meg­bízták, hogy az esperességnek volt fel­ügyelőjéhez való szeretetét és bizalmát fejezze ki emlékiratban. Kimondotta azután a gyűlés, hogy az uj választást az esperességi felügyelőre elrendeli s határidőül deczem­ber 15-két, a szavazatok felbontására pedig deczember 20-át állapította meg. A sza­vazatok felbontásával Koren Pál es­peres és dr. Zsilinszky Endre el­nökletével a következőket bizta meg az esperesség: Steller Árpád, Szeberényi Zs. Lajos, Linder Károly, Urszinyi Já­nos, Varságh Béla és Németh Lajost. A zsinati törvények értelmében tehát decz 15-éig az arad-békési esperességhez tartozó ev. egyházak generális gyűlést tartanak s azon a hivek szavaznak az uj felügyelőre; minden egyház annyi kétszeresen számított szavazattal bir, a­hány rendes lelkészi állása van A szarvasi és csabai gymnasium tanári kara egy szavazattal bir. Kimondotta az esperesség, hogy az esperesség uj felügyelőjének beiktatását ünnepélyessé teendő, annak beigtatását az 1899 évi rendes egyházi gyűlésig el­halasztja s addig a zsinati törvények sze­rint a felügyelői teendőket az esperesség legrégebbi egyházi jegyzője , dr. Z­s­i­linszky Endre látja el.­­ Végül a Hegedűs Mihály halálával megüresedett jegyzői tisztre megválasz­tott új esperességi jegyző, Steller Árpád letette az esküt. Lényegtelen, apró ügyek elintézése után az ülés véget ért. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Ná­t­a­f­a­l­u­sy Cor­nél, tankerületi főigazgató hétfőn délben Csabára érkezett, hogy a Rudolf gym­násiumban hivatalos szemlét ejtsen. A tanulók előmenetele fölött megelégedé­sét fejezte ki s gratulált a becsvágyó ta­nári karnak. Innen Békésre utazott. — C­sá­ky Albin gróf, Szarvas országgyű­lési képviselője hosszabb ott tartózko­dásra Szarvasra érkezett. — Képviseleti gyűlés. Csaba kiveselő­testülete ma délelőtt 9 órakor az algym­nazium vétele, Bihlik György és Galló János vételi ügyének harmadszori meg­szavazása tárgyában ülést tart.­• Az ág. ev. egyház presbitériuma az algymnasium eladására vonatkozó átiratára a község­nek, mely az épületet az állami elemi iskola czéljaira óhajtja megvenni, azt felelte, hogy az épületet 25 ezer frtért átengedni hajlandó. — nem utolsó szava ez ezen Remélhetőleg ügyben az egyháznak, mert engedve az összegből, a város olcsóbban jutt az elemi iskola épületéhez, az egyház pedig a főgym­názium felszerelésére a szertár fejleszté­sére kap ez által szép összeget. A Főszolgabíróból egyetemi tanár.Pu­tka kitüntetés éri Krecsmarik János drt, a szarvasi járás főszolgabíróját, mely fényt vet Békés megye tisztviselői karára, a­honnét az ország szellemi és közélete ismételten oly kiváló kapaczitásokat nyer. Arról értesülünk, hogy Krecsmarik János drt, a szarvasi járás népszerű fő­szolgabiráját a király legközelebb a tu­domány egyetemre a keleti nyelvek ren­des tanárául, Vámbéry Ármin he­lyére kinevezi. Krecsmarik dr. már hetek óta próbaelőadásokat János tart az egyetemen s nagy tudása, kiváló nyelv-

Next