Békésmegyei Közlöny, 1904. január-június (31. évfolyam, 18-53. szám)

/ 1-sőszámához. ^n Konkoly Tihamér dr., Zöldy János dr.­­Antalóczy Náib­­or, Sárosy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Linszky Ferenc, Schmidt Iván, Popovics Szilveszter, Wieland Sándor dr., Csánki Jenő, Ambrus Sándor és Rohoska Mihály. Nem­mel szavaztak : Hoffmann Mihály, Endrész András, Winkler Lajos, Jancsovics Emil, Berényi Ármin dr., Schmidt Gyula, Cs. Demkó József, Mult József, Ravasz Gábor, Névery Albert, Fábry Károly, Pfeiffer István,­­ifj. Laczó János, ifj. Lauri­nyecz János, Achim­ L. András, Maczák Ádám, Hunya Elek, Kovács J. István, ifj. Hunya M. Mihály, Lavatka Gyula, Pap József, Dohányos János, Kollár János, Haviár Gyula dr., Klasner Adolf dr., Csicsely János, Reismann Adolf dr., Dancs Szilárd, Haviár Dániel, Benka Gyula, Melis Mátyás, Bikády Antal dr., Vangyel Szilárd, Kraft Viktor, Prág Lajos, Oocsári András, Qyáni András, Zöldy Géza dr. és Jancsovics Péter. tésében csupán száraz ;tot lát a ki­vándorlásról. Nagy aggoom keltésére alkalmas tünet, ha a kőarányt véve évenkint 1200 lélek vámol ki a vár­megye területéről. Inditv­ozza, kéres­sék föl az alispán, hogy övőben rész­letező adatokat terjes szedő jelentésé­ben a kivándorlásról, m<k községben mennyi a kivándorlók­ra és a ki­vándorlásra milyen okok fognak fenn. Fábry Sándor dr.­ispán felfo­gása conveniens Haviáal és ismét kijelenti, hogy emelked nem lát a tavalyi arányokhoz képe szívesen já­rul azonban Haviár Dái indítványá­hoz s egyben jelzi, ha a kivándorlók 80%-a csabaiak és gyula, míg a többi községbelieké elenyészőekély. Politika .eremben: D­a­i 111 e 1 Sándor dr­­egyző előter­jesztette és felolvasta Kecanét törvény­hatóságának november 3-án tartott üléséből az országgyűlési intézeti kör­iratát, melyben bizalmasságot nyil­vánít a kormány iránt , legnagyobb mértékben elitéli a novem­ 18-iki par­lamenti határozatot. A vegyesen felrúgó m és abcug kiáltások után főjegyző , A­l­m­á­s­s­y Dénes indítványát olva föl, amely előbbivel szemben a techni obstrukciót elitélve, a kormánynak halmat sza­vazva, azt üdvözli. Az indítványok felett elindult vi­tához elsőnek H­a­v­i á­kiniel szólott. Azzal kezdte beszédét,­gy Magyar­ország súlyos válságban­­, amióta a császár belátta, hogy a brit uralom­mal kormányozni nem lel Aggodalom keltő pillanatokban mindijunknak kell foglalkozni a politikával, s­őt Almássy indítványát nem fogadja el, sőt annak irálya ellen tiltakozik és át­emel, mert megsérti az ellenzéke amikor azt mondja, hogy „megkivárt, hogy min­denki művelt emberek ú djára járjon el." Szóló beszédének többi részében rámutatott a közelmúlt etikai esemé­nyeire, az ellenzék miagatására, azokat összehasonlítva idegen unok parla­menti eseményeivel, enjteni, védel­mezni igyekezett. Rátérvi november 18-iki eseményre, értelmi a házsza­bályokat, miközben ki ja­ti, hogy a technikai obstrukció elité dő. (Éljen­zés). Akaraterőtől duzzadó erős férfi áll a kormány élén. (Éljen­). De ez a férfiú a tapasztalatok havánál, fiatal koránál elragadtatva, olyan­ra lépett, amely nem egyszerű hzabálysértés, de egyenes réstörés az általányon. A H­itferoszlatás is ujabb­­ vényszegés által jöhet létre s az elkéket akkor sem irthatja ki semmiféle iszák. Szóló Tisza sorsát közösnek lá az osztrák miniszterelnökével. Utal­ás Almássy Dénes inditványának an passzusára, melyben vívmányokat emlet. Elég szé­gyen mondja, hogiemzeti jus­sainkat is ugy kell kicsikni. De ezek a vívmányok is az ellenziek köszön­hetők. Beszédét azzal fej be, hoggy Magyarország alárendelt tartománya Ausztriának, itt az történik mit a csá­szár parancsol s azért ne fejlődik ipa­runk, kereskedelmünk, kaszdaságunk. Mindezek után pedig inditnyozza, hogy gróf Almássy Dénes inditvának mel­lőzésével Kecskemét átirat értelmében szavazzon a közgyűlés a ármánynak bizalmatlanságot. Az ellenzék éljenzéssel szabad­elvűek tiltakozással feleltek beszédre, amely után L­a­d­i­c­s Lász emelkedett szólásra mint mondta nehogy rossz néven vegyék, hogy 5f Almássy indítványa szóval nincs m indokolva. Talán uradalmi ügyé? — hang­zik egy általános derültség keltő köz­bekiáltás. Fájdalom nem, de retnék az lenni, — riposztolt Ladics, s ezen hu­moros kitérés után kijelölte, hogy gróf Almássy indítványa i­iőtt szólal fel, miután annak t­artalma fesen fedi az ő álláspontját. Szóló szót Haviár Dániel egyoldalúlag világlta meg a helyzetet. Fölveszi hát elől szólóval a küzdelmet, mert Almássy imványa mö­gött igazság van. Rátérve z obstruk­cióra, megjegyzi, hogy azt ideink cél­tudatosan hagyták meg fegerül. De a kisebbség jogosulatlan m­ából élesí­tette a küzdelmet, személyes okból, sze­mélyes üldözésre, a parlame­­end, mű­ködés megakasztására hasztta fel, ki­mondhatlan kárára az ország­, amelyet törvénytelenségbe kergetet Az elavult házszabályokat meg kellett h­oztatni, a technikai obstrukciót ki kell irtani. E törekvésekhez híven,a kiseség terro­rizmusának megakadályozása a kor­mány a november 18-iki ülén a tényleg fenálló házszabályok meglésével ha­tározatot hozott, amely most megnyi­latkozott az egész ország közleménye. Rendes viszonyok között n­s szükség bizalmi nyilatkozatok szerketésére. De éppen Haviár Dániel említi, hogy az ISe* ország még soha nem volt olyan súlyos helyzetben, mint most. Annál inkább szüksége van a kormánynak a hazafiak támogatására. (Nagy zaj. Szavazzunk! Szavazzunk!) Ilyen körülmények között elfogadásra ajánlja gróf Almássy indít­ványát, nem azért, mert a kormány tör­vényt sértett, hanem mert ezáltal helyre akarja állítani a jogfolytonosság rend­jét. (Óriási zaj. Éljen! Abcug! Szavaz­zunk ! Elnök percekig csönget.) A zaj csillapultával Haviár Gyula szólalt föl. Elfogadja Haviár Dániel indít­ványát és ennek kapcsán kérdést intéz a főispánhoz, ki húzta keresztül gróf Almássy írásbeli indítványában azt a passzust, amely így szól:­ „a technikai obstrukció éretlen, gonosz, hazafiatlan üzelmei." Lukács György dr. főispán ki­jelenti, hogy a kérdéses pasztust maga indítványozó húzta keresztül s önmérsék­lésből azt írta helyére, hogy: „a techni­kai obstrukció visszaélései," amely ki­fejezés idem per idein, ugyanazt jelenti. Veres József azt hiszi, hogy a törvényhatóság minden tagja megálla­podott vélemén­nyel jött a közgyűlésre, de mindamellett hazafias kötelesség az eszméket tisztázni. Elítéli gróf Almássy indítványát, mert az megbélyegezi az ellenzéket, amely pedig erre nem szol­gált rá. Ezután, mint a parlamenti ese­mények fül- ^és szemtanúja, hosszú védbeszédet tart az ellenzék mellett, ki­emelve, hogy a december 13-iki jelene­tet maga sem helyesli, Haviár Dániel álláspontját fogadja el, tehát szintén elítéli a technikai obstrukciót. De a történtekért ne egyedül az ellenzéket okolják, hanem a többséget is, mert mindkét pártot elragadta a heve. Hogy ebből a bajból kievickélni lehessen, nem tartja helyén valónak a helyzetet súlyo­sítani, tovább kiélezni, hanem a békés megoldáshoz való közeledést helyesli. Az előterjesztett indítványokat nem tartja objektíveknek, de erkölcsi érzékét sérti, hogy a törvényhatóság olyan kormányt üdvözöljön, amely maga beismeri, hogy törvénytelenséget követett el. Az ellenzék ismét tapsol, míg a több­ség viharban zúgja: Szavazzunk ! Fábry Károly szólni akar, de per­cek múlnak el, míg a zaj elül. Tekintet­tel a türelmetlenségre, rövidesen akar beszélni. Figyelmezteti a közgyűlést, hogy akkor, amikor a küzdelem élén olyan férfiak állanak mint Apponyi, Bánffy, Darányi, Andrássy, Wlassics, vegye a szivére mindenki, hová adja szavazatát. Erősen támadja a Tisza kor­mányt, mely hatalmának fölfelé és lefelé való növelésére évek óta dobálja a nemesi és bárói rangot, kitüntetést. Végül kijelenti, hogy egyik indít­vány mellett sem foglal állást és java­solja, térjenek mindkettő fölött napi­rendre. Szavazás: Ismét egy alapos vihar, amelynek lecsendesülésével elnök a vitát bere­keszti. Először Fábry Károly indít­ványára teszi föl a kérdést. Ezt­ elvetet­ték. Következett a kecskeméti átirat és gróf Almássy indítványa. Elnök 20 megyebizottsági tag írásbeli kérelmére elrendelte a név szerinti szavazást, amely­nek eredményeként 120 szavazat esett gróf Almássy indítványára, 43 Kecskemét átiratára. A törvényhatóság tehát 77 szó­többséggel bizalmat szavazott a kor­mánynak. Igennel szavaztak (a kormány, mellett) Mór, Ladics György, Erkel János,­­Márki János Weisz dr.­ Czinczár Adolf, Ladics László dr., Ritsek János, Szénásy József, Popovits Jusztin, Aszalay Gyula, Popovics M. Aurél, Böhm Miklós, Beliczey Géza, Kliment Z. György, Rosenthal Adolf, Rosenthal Ignác, Kitka János, Varságh Béla, Seiler Elek, Sze­berényi Lajos, Hanó Pál, Entersz Károly, Pataj András, Belenta Mihály, Pribojszky György, Kovács L. Mihály, Vidovszky Károly, Szondy Lajos dr. Ketter Károly, Reichhardt József, Kitka György, Schreyer József, Botyánszky András, Friedmann Mór, Kovács Sz. Ádam­, Such János, Zsiros András­, Lip­ták V. János, Radics Elek, Weisz Ede, Qriecs F. György, Pribojszky György, Áchim F. Tam­ás, Ma­ros György, Wagner József, Fáy Samu dr., Zsi­linszky Endre dr., Korosy László, Seiler Gyula, Ke­rényi Soma dr., Donner Lajos, Wilim István, Si­piczky K. János, Gally Gyula, Steller Árpád, Réthy Béla, Hajnal Albert dr., Jantyik Mihály, Házy Imre, K. Nagy András, Hartenstein Vilmos, Viskovicz Ignác, Varjú Mátyás, Hunya Lajos, Kuy Antal, Emperl Ernő, Stark Gusztáv, Bauer Márton, Horváth János, Borgulya György, Csák György, Reinschrodt Márton, Nagy Imre, Szabó János, Petneházi Ferenc, T. Szabó Mihály, gróf Bolza Géza, Kondacs Pál, Haraszti Sándor, Janurik Mihály, Wolf Gyula, Léde­­rer Rudolf, Dunay Lajos dr.,­­Léderer László, Tenner Lipót, Mikolay István, Déghy Gyula, László Elek dr., Kiss István, Freuder Mór, Gremsperger József, Németh Kálmán, Wolfinger Miksa, Beck Géza, Deutsch Arthur, Polgár Ödön, Klausniger Miksa, Popovics Viktor, Kovács Gyula, Emődi Imre, Jakabfy Jenő, Bácsi Dani, Kovács Albert, Lukács György dr., Fábry Sándor dr., Daimel Sándor dr., Bertóthy István dr. Kiss László, A csabai Kossuth-szoborról. Lapunk múlt számában röviden jelez­tük, hogy a csabai Kossuth-szoborbizott­ság szerdán délután tartott gyűlésében döntött a pályázat eredménye felett: a hét pályamű közül H­o­r­v­a­y János országos nevű szobrász­művész egyik pályaművének szavazván meg a kivitellel való megbízatást. Amikor december hó 20-án a pályá­zati határidőre a hét pályamű beérke­zett, s egyszerűen a beérkezett pálya­művek leírására szorítkoztunk tudósítá­sunkban , tudatosan tartózkodtunk a pályaművek felett bírálatot mondani, mert respektálni kívántuk azt az általá­nos gyakorlatot, hogy a bírálat kérdé­sében az első sz­ó a bizottságot illeti, s bizottságon kívül eső faktoroknak még a befolyásolás látszatából is tartózkodniok kell. . Most azonban, hogy a szoborbizott­ság kimondta a döntő szót, magunk sem késlekedünk a pályázat véleményünket kimondani. eredményéről kijelentjük előre is, hogy a szobor­bizottság határozata teljesen fedi a mi véleményünket: a beérkezett pályamű­vek közül művészi összhatás szempontjá­ból legelső helyen a Horvay János alkotása áll. De abban is egyezik a mi véleményünk a szoborbizottságéval, hogy a pályázat úgy számbelileg, mint művészi tartalomban kielégíti a hozzá­fűzött várakozásokat. Mert nem szabad megfeledkezni azokról a szűkös korlátokról, melyekben a pályázat egész kérdése mozgott, s me­lyek a várható eredmény határát már előre megszabták. Ezek a korlátok: a rendelkezésre álló anyagi eszközök csekélysége s a pályázat, zárt termé­szete ; ez amannak természetszerű követ­kezménye. Tizenhatezer koronából monumentá­lis alkotást senki sem várhat. A feltétel csupán az lehet, hogy amit a művész alkotó ereje a kivitelre szánt összeg keretében produkál, az anyagi eszkö­zök által határolt jogos igényeket ki­elégítse. S ez a feltétel jó lélekkel mond­juk , a csabai Kossuth-szobor pályá­zaton csorbát nem szenvedett. Horvay János, Tóth András, Felek Gyula és Mogyorósy Sán­dor pályaművei teljes sikerrel oldották meg a rájuk várakozott feladatot. Hogy a pályabért mégis Horvay műve nyerte el, ez szinte természetes ered­ménynek tűnik fel. Mert hiszen Horvay már nem egy Kossuth-szoborral tette országosan nevessé művészi jó hírét s ezek között nem eg­gyel sikeresen küz­dötte meg azokat a nehézségeket, me­lyeket a kivitelre szánt összeg korlátolt­sága gördített eléje. A Horvay hármas halmon álló Kossuth-szobra mesteri ru­tinnal oldja meg úgy az építészeti, mint az általános művészeti kérdéseket. A remek architektúra teljesen leköti a fi­gyelmet s a bal lábával előre lépő, bal­kezével pózoló, jobbjával a hátradűlt kard markolatán nyugvó, merész szónoki állásban levő alak a hazafiúi lelkesedés tüzével lángra lobbantja a honfiúi szen­vedélyt. Kevésbé sikerült azonban Kos­suth Lajos hasonmása, amit a művész­nek a kivitel előtt mulhatlanul pótolnia kell. Tóth András szobrai is igen tet­szetősek s kiváló gonddal, minuciózus­­ kidolgozással, különösen pedig Kossuth arcmásának tökéletességével kapják meg a szemlélőt. Alakjaiban azonban kevés az élet, architekturája meg ismert sablo­nok között mozog. Nagy szeretettel szemléltük a megye­beli fiatal művészek Felek Gyula és Mogyorósy Sándor alkotásait. Mind­kettő művészi produktum, főleg a Mo­gyoróssyé, aki azf­pítészeti részt feltűnő zsenialitással oldotta meg. És amikor lelki megnyugvással kon­statáljuk a szoborp­ályázat ezen kedvező sikerét, fájdalommal tölt el bennünket, hogy a Horvay szobrának művészi hatása a Kossuth-téren leendő elhelye­zéssel nem csak csorbát szenved, de az érvényesülés lehetetlenségével valóságos veszedelemnek néz eléje. Az arányaiban kicsiny szobor a Kossuth­ tér nagy mé­reteivel nem fog megküzdhetni; e­zt vallottuk a pályázat kiírásának idején s ezen meggyőződésünket most sem tud­juk elhallgatni. Most még kevésbé, mert a pályanyertes szobrot ismerve, maga a művészi alkotás erősit meg aggodal­mainkban. R­o­s­g­y ismeretes cikke rész­leteiben is fedi a Kossuth-szobor elhe­lyezésének kérdésében elfoglalt állás­pontunkat, melyet R­e 11 Lajos úrnak fejtegetései sem tudnak megváltoztatni. Hat méter magas szobor hétezer­­­ méter területű köztéren, két óriási méretű temp­lom szomszádságában (a kat. uj templom építése csak rövid idő kérdése) művé­szi hatását elveszti. ilyen Ha a szobor elhelyezésére szánt tér veszedelmet rejt magában, ezt a veszedelmet nem csökkentheti a művé­szi hatás kérdésével kapcsolatban nem álló azon körülmény, hogy a tér Kos­suth Lajos nevét viseli. Hogy ez így van, legjobban bizonyítja magának Hor­vay Jánosnak kijelentése, mely szerint állítottak fel Magyarországon Kossuth­szobrot olyan községben, ahol a Kos­suthról elnevezett tér a célnak meg nem felelt, — a Petőfi téren. Miért ne helyezhetnék el akkor Csa­bán a Kossuth-szobrot a Petőfi ligetben ? Csaba új elöljárói: A fagyos december utai szél csü­törtökön délelőtt ismét nemzeti trikolort lengetett a csabai községháza erkélyén. Közgyűlést hirdetett a nemzeti zászló, éppen úgy, mint máskor. De mégis más képe volt ezúttal a községházának, amely felé már nyolc óra után egész ember­áradat indult meg, amely megszállta a folyosókat, ellepte a közgyűlési terem karzatát és megtöltötte a földszinti szék­sorokat. Rövid lélekzetű volt a rendkí­vüli közgyűlés, de mégis ünnepélyes, hogy Csaba közönsége megválasztotta új elöljáróit. Alig egy óráig tartott s en­nek az időnek is nagyobb része a sza­bad ég alatt, a községháza udvarán folyt le. Az uj elöljárók megválasztása úgy­szólván egyhangúlag történt s mindvé­gig a legnagyobb­­ rendben folyt le. A nép zajosan éltette megválasztottait. De különösen lelkes hangulat nyilatkozott meg Csaba nagyreményű birája, Áchim Frankó Tamás iránt, akit valósággal ün­nepeltek. Áchim Frankó Tamás, mint Csaba egyik legfelvilágosodottabb, legértelme­sebb és kellő tudással, rátermettséggel biró polgára, méltó arra a diszes helyre, amelyet az utolsó hat év alatt érdeme­ket szerzett elődje, Z­s­i­r­o­s András töl­tött be a polgárság legnagyobb megelé­gedésére. Azokkal, akik Áchim Frankó Tamást a bírói állásra emelték, együtt hisszük, hogy az uj bíró méltó utóda lesz az elődjének és minden tekintetben megfelel a személyébe helyezett biza­lomnak. Ugy legyen! Másik uj embere is van Csaba újon­nan választott tisztikarának: K­o­c­i­s­z­k­y Iván dr., akit a képviselőtestület a má­sodik árvaszéki ülnöki tojásra választott meg. Remélhető, hogy benne is törekvő munkaerőt nyer a közigazgatás. A községi előljáró választásról a részletes tudósításunk ez: A választó gyűlést Seiler Elek főszolgabíró nyitotta meg a megjelentek

Next