Békésmegyei Közlöny, 1904. július-december (31. évfolyam, 54-104. szám)
1904-10-23 / 86. szám
nek munkát nem biztosítunk. Az uj munkás ebtletek alakulása és a mult hónapban lefolyt sztrájkmozgalmak ismertetése után "jelzi a jelentés, hogy a vármegye közigazgatási menete zavartalan volt. A megejtett vizsgálatok a községek helyes ügyvezetéséről és pénzkezelésről tettek tanúságot, amennyiben számbavehető jelentős mulasztás csupán Kondoroson történt, ahol Fülöp József másodjegyzőt nagy fokú hanyagsága miatt állásától felfüggesztette az alispán s ellene folyamatba tette a fegyelmi eljárást. A bizottság tudomásul vette a jelentést. Indítványok. Nagyon érdekes indítvány került ezután napirendre. Az elsőt Haviár Dániel terjesztette elő s a következőket tartalmazza : A szarvasi kir. járásbiróságnál négy biró működik. A nagyváradi kir. táblától olyan értelmű hivatlos értesítés érkezett, mely a négy birói állás kö.ül egy albíróét és az ehhez tartozó segédszemélyekét megszüntetné, a sommás perek számának megfogyatkozására hivatkozással. A vármegye, de különösen a szarvasijárás közigazgatási érdeke, hogy az igazságszolgáltatás megfelelő legyen. Éppen ezért indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a szarvasi kijárásbíróságnál a negyedik albírói álás meghagyása érdekében intézzen az igazságügyminiszterhez feliratot. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Ladics György jelenti, hogy Gyulavári községben az úgynevezett „Nyilas földek" még mindeddig telekkönyvezetlenek, miáltal az egyes egyének hitele rendkívüli módon meg van bénítva. Az előbbi indítvánnyal kapcsolatosan javasolja, hogy hivassék fel igazságügyminiszter figyelme arra, hogy Gyulaváriban a telekkönyvi betétszerkesztés mielőbb megtörténjék, mert pregnáns érdeke ez nemcsak a" községnek, de az egész vármegyének. Haviár Dániel oda kívánja módosítani Ladics indítványát, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés foganatosítása az egész vármegye területére keressék, miután a telekkönyvezés, Endrőd község kivételével, az egész vármegyében nincs végrehajtva. A bizottság ilyen értelemben határoz. Almássy Dénes gróf megdöbbentő képét festi annak a botrányos köz- és vagyonbiztonsági állapotoknak, melyek egy idő óta valóságos Rózsa Sándor korabeli betyárságot'!'teremtettek Kétegyháza községben. Javasolja, hogy a közbiztonság helyreállítása szempontjából hívassék fel a csendőrség, hogy ne csak a határban, de bent a községben is tartson rendszeres éjjeli őrjáratokat. Szabó János: Köröstarcsai községe Ám e beszédek középpontja mostanáig Szikra volt. Késesné szomorúan pislogott, mikor róla beszélt „Nem éri meg a hétfőt" erősítgette bánatosan. „Mi lesz azzal a szegény asszonnyal, a házbért sem tudták kifizetni, az orvos is csak irgalomból jár még hozzájuk." Izgatottan kezdet beszélni Késesné, izgatottak lettünk mi is. És im beteljesedett a jövendölés s Szikra csakugyan nem érte meg a hétfőt. pénteken délután kiszenvedett. Péter ide-oda sántikál s mi odagyülünk mind. Vicsek, Kanter, a házmester, Késesné, mind, mind. Szabó úr is felhág kutyái idomitásával s meghatottan nézzük a szegényes ágyon fekvő, sápadt, beesett arcú hallottat. Lassank'nt eligazítanak mindent. Jancsóné, aki az udvari sarokban lalk, a kuglizó mellett és cselédet is tart, fekete ruhát és kalandt kölcsönöz. Kanter úr nem érezteteti fontos hivatásává járó hatalmát és megengedi, bár a házbér még nincsen megfizetve, hogy a bútorból egyet mást eladjanak s igy kierült valahogy a temetési költség is. És felhangzik vasárnap délután a circum dederum s szomorúan áHjuk körül a koporsót Péter az asszonyt gyámolgatja, a Kanter ur lázasan rendelkezik. A menet elindul, nyomott a kedv közöttünk. És az asszonyok siratják Szikrát, mert ilyenek a vén ház lakói. Azután folytak a napok tovább csendesen. Péter, a" féllábú szabólegény, dolgozik most is szorgalmasan és már nem tartoznak a házbérrel. Az asszonyka pedig fáradtan, törékenyen és szomorúan végzi a házidolgokat s csak akkor néz valamivel vidámabban és hálásabban, ha Péterre tekint. Péter azonban igen el van foglalva valami sürgős munkával s nem veszi észre. Neki különben ugyanis jó. És ha észrevenné is, mi haszna lenne belőle. Ő ugyanis csak egy nyomorék, szegény, félábu szabólegény . . . három év óta kér csendőrséget. Ez irányban a tárgyalások folynal is, de eredményre nem tudnak jönni, mert a felettes hatóság a csendőrség fele 11 fiához évenként 200 korona hozzájárulást kér a községtől. Mivel Köröstarcsa nincs abban a helyzetben, hogy ezt az évenkinti 200 korona hozzájárulást megadhassa, indítványozza, i^on fel a közigazgatási bizottság az illetékes hatósághoz a hozzájárulás elengedése iránt. A bizottság mindkét indítványt úgy dönti el a főispán javaslatára, hogy megbízza az alisztánt, a községek érdekének a minisztérium előtt való támogatásával. Fegyelmi ügyek Deimel Sándor dr. főjegyző előterjesztette, hogy K 1imenti Smil gerendási tanító ezen 9 szülő részegség és a gondjaira bigott gyermekekkel való kegyetlenkedés miatt feljelentést adott be a csabai iskolaszéknél. Ez háromtagú bizottságot küldött a panasz megvizsgálására! A bizottság : Körösy László, Maros György és Németh Lajos a felvett jegyzőkönyvet beterjesztették a tanfelügyelő elé, aki a bizottságtól kér intézkedést. A jegyzőkönyv szerint a szülők arról panaszkodnak, hogy Kisment Emil '""részegeskedik, a gondjaira bízott gyermekeket üti, veri, éhezteti, napokig minden ok nélkül távol van az iskolától s a tanítást ilyenkor egy nagyobbacska leányra bízza, s ezért a gyermekek nem mernek az iskolába menni, hanem kénytelenek mulasztani, amiért ismét a szülőket büntetik. A bizottság FMment Emilt kihallgatta, aki azzal védekezik, hogy bosszúból tettek ellene feljelentést, amiért az iskolamulasztó gyermekek szüleit feljelentette. A vádakat a leghatározottabban tagadja. Daimer Sándor dr. főjegyző nem látja fenforogni a fegyelmi eljárás indokait, hanem javasolja, hogy a panasz adassék vissza a csabai iskolaszéknek, amely saját hatáskörében fegyelmi jogával éljen a bepanaszolt tanítóval szemben. Rezey Szíviusz tanfelügyelő Daimel javaslatát pártolja. Varságh Béla: A csabai iskolaszék eddig elvégezte a maga feladatát. Ismerve a viszonyokat s a hanyag tanítót, úgy tartja, hogy sokkal több súlya volna a feddésnek, ha a közigazgatási bizottságból kerülne ki. Lukács György dr. főispán a fegyelmi vizsgálatort ajánlja s ezt a bizottság egyhangúlag el is fogadta. Szabó János Golián Soma szarvasi adójegyző ügyében szólal fel. Tudomására jutott, hogy Golián időközben elmezavar miatt elmegyógyintézetbe került. Fölöslegessé válván az ellene indított fegyelmi eljárás, annak feloldását kéri. "Daimel Sándor dr. arról szól, hogy ez ügyben már történt az intézkedés. A beszámíthatóság kérdésének tisztázásáig az alspán három hónapra skontróba helyezte a szomorú aktát. Havi jelentések. Ezzel kimerült az ülés érdekessége. Ezután következtek a szürke lm' jelentések. Az állategészségügy eléggé kielégítő volt. Elhűlt 8 drb. nagyobb és 92 drb. kisebb háziadat. Tudomásul szolgál a közigazgatási bizottságnak a szakminiszterek elé terjesztendő fél éves jelentése. Mindenféle ügynél legkedvezőbbek az adóügyek. A pénzügyigazgató jelentése szerint szeptember havában egyenes adóban 770356 kor. 53 fill. és hadmentességi dijban 10610 kor. 44 filllérrel több folyt be, mint a mult év hasonszakában, a többi jelentések kisebb jelentőségű ügyekről referáltak. Az ülés déli harangszóra ért véget. Magyar Közművelődési Egyesület tette le a kultuszminiszter asztalára és ott kéri benne a törekvő és impozáns egyesület a kormánytól, hogy a harmadik egyetemet Délmagyarország valamelyik nagyobb gócpontján állítsa föl. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület kérvényében utal a magyar egyetemek csekély számára, zsúfoltságára s a tanárok nagy elfoglaltságára, melyek elvonják az egyetemeket igazi hivatásuktól. A kollégiumok a budapesti egyetemen oly zsúfoltak, hogy nem is fér be a tanterembe a beiratkozott ifjúság s a túlzsúfoltság következménye a vizsgálati rendszer tarthatatlansága. A rendszer hiányain elsősorban új egyetemek létesítésével lehet segíteni. A memorandumból közöljük a következő részeket: ság A statisztika igazolja, hogy Magyarterjesztésére legalkalmasabbak városok, részint intelligensebb polgáraságuk, részint nagyobb alkalmazkodó képességük folytán." Vonzási körük és hatásuk kiterjed egész vidékükre. A magyar nemzeti állameszme megszilárdulását biztosítja az, aki a városok emelkedésén, felvirágzásán munkál. A városok polgárainak szellemi és anyagi emelése a magyar nemzet elsőrangú érdeke. Ma is a városok — mint kulturális centrumok — szolgáltatják a meglevő két egyetem népességének legjelentékenyebb részét ; e városokra kell a fő súlyt fektetni a harmadik egyetem helyének eldöntésénél. Szeretett hazánknak nincs része, melyben csak megközelítőleg is oly számos fejlődő nagyobbb város volna, mint a Délvidéken. E városok néességük sorrendje szerint a következők : Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely, Arad, Temesvár, Csaba, Makó, Szentes, Zombor, Újvidék, Zenta, Nagybecskerek, Versec, Nagykikinda, Gyula, Pancsova, Baja, Lugos stb. Magyarország legnagyobbb vidéki városai tehát e területen fekszenek. Bármelyikre essék ezek közül a m. kir. kormány választása, a Délvidékre áldásos teend. A városok egymáshoz való közelsége biztosítja az állandó kontaktust, a megfelelő, olcsó ellátást. E városok bármelyike biztosítja különösen elsősorban a hallgatók ellenőrzését az egyetem falain kívül is, biztosítja a hallgatók társadalmi helyzetét s társadalmi életük jóakaratú irányítását, megmenti lelkületüket a mindinkább és inkább terjedő eldurvulástól. A Délvidéken fölállítandó egyetemet az e területen fekvő városok középiskolái teljesen betöltik." Ismételten kijelentjük, hogy tudomásunk szerint se Csaba, se Gyula nem fog harcot indítani a harmadik egyetemért. Szerények vagyunk és kívánságunk csak az, hogy a kormány végre állítsa fel a harmadik egyetemet a Délvidék valamelyik alkalmas városában, azt a harmadik egyetemet, amelyért 25 év óta annyiszor kérvényeztek és könyörögtek a vidéki törvényhatóságok, városok és egyéb testületek. Közben megkezdődött az ülés. Szakasztott olyan módon, ahogy tavaly, az obstrukció évadján. Először napirend előtt volt csetepaté s féltizenkettőt mutatott a villamos óra, amely ott bóbiskolt az elnök feje fölött, amikor rátérhettek az olasz provizóriumra. Az ülést különben féltizenegy órakor nyitotta meg Perczel Dezső elnök. Ezúttal már a jegyzőkönyv hitelesítéséhez is volt hozzászóló. Kubik Béla kérte az elnököt és jegyzőt, hogy mondanivalójukat ne darálják le oly monoton hangon, mert így nem érthetik meg egymást. Az elnök kötelességét híven teljesiti és egyáltalában nem szokta mondanivalóit ledarálni. Csak olyan hangon beszélhet, amilyent az úristen adott neki. Ha a képviselők csendben vannak, megértik szavát. Kubik Béla: A csendre ügyelni is az elnök kötelessége. Ezután az interpellációs könyvet olvasták fel. Az ülés végére Lendl Adolf és Nessi Pál jelentett be interpellációt. Lendl Adolf a buziási vallásalapítványból eltűnt 50.000 korona ügyében interpellálja a vallás- és közoktasügyi minisztert, Nessi Pál pedig az élelmiszerek drágulása miatt interpellálja a kereskedelmi és belügyminisztert. Ezután Bernát Béla akarta félreértett szavait megmagyarázni, de egy miniszter sem volt a teremben. Ez természetesen elég ok volt a méltatlankodásra. Végre megjelent Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter és Bernáth Béla magyarázhatta szavait. Az olasz provizóriumhoz elsőnek Nagy Sándor beszélt. A javaslatot nem tartja egyébnek, mint Ausztria érdekei előmozdításának. Nem az a kérdés, hogy előnnyel jár-e a megkötött kereskedelmi szerződés, vagy nem ? Mert a kormánynak szerződést megkötni nem volt joga a Nagy Ferenc beszélt ezután a kormánypártról és védelmezte az olasz vámszerződést. Szerinte törvénytelenség nincs. Az ellenzék folyton közbekiáltásokkal zavarja. A javaslat jobb az Ischli klauzulánál. A kormány kényszerhelyzetben kötötte a szerződést s munkája, az ország érdekében, elősegítendő. A harmadik egyetem és Csaba. Éppen elegen veszekednek érte: Szeged, Debrecen, Pozsony,?árad, Temesvár és a többi. Sietünk tehát kijelenteni, hogy nem harcolunk érte, ámbár a többi vidéki gócpontok között Csaba is elég erősnek, műveltnek, kulturáls intézménnyel bővelkedőnek tarthatja magát, hogy egyetemi vámossá vájék. Csaba nem is álmodik a harmadik egyetemről, ámbár ámodhatna. És hogy ne érjen bennünket gúny, hogy a lokálpatriotizmus tubuzog bennünk, amikor annyira vakmerőek vagyunk, hogy Csabát és a harmadik egyetemet összepároztatni merészkedtünk, egy írásra hivatkozunk, amely most fönt fekszik a kultuszminiszter mindenható színe előtt, s amely írás a harmadik egyetemért való versenyeiben Csabának éppen olyan jogot biztosít, mint Aradnak, Temesvárnak vagy a többinek. Ezt az irást a Délmagyarországi „Békésmegyei Közlöny" táviratai, A képviselőházból. Egyszerre megváltozott a folyosó képe. A régi emlékeken Kubik Béla buzgólkodik nagyban mindenfelé, hogy csinálja a harci hangulatot. A függetlenségi párt majdnem teljes számmal felvonul, mert most legalább tudja, hogy mi végből jön el. A vitarendező bizottság kilenc óra után már ott volt a folyosón s összeállította az ülés programmját. A kormánypárti oldalról aggódó szemmel nézték a készülődéseket: — Hát igazán komolyan bolondultok ? — kérdezte Sréter Alfréd Leszkay Gyulát. Ez a szemébe nevetett. — Nem, öregem, csak tréfálunk. Rosenberg Gyula pedig egész desparátusan mozgolódik az előadói széken . — Hiszen így — mondja Rákosi Viktor jegyzőnek — eltarthat a vita még egy hétig is. El bizony! — véli a függetlenségi párti nótárius. Eötvös Károlyt, a vajdát, aki szintén megjelent a folyosón, egész sereg kíváncsi veszi körül. — Felszólalsz, édes vajdám ? — kérdezték a kormánypártiak tőle. — Fél bizony! — válaszolta nevetve Eötvös Károly. Orosz-Japán háború. Bekerített japán hadosztály. A harctérről Londonba érkezett sürgönyök, sajnos, megerősítik, hogy a legutóbbi nagy csata utolsó napján aratták az oroszok az első nagy győzelmet, mert sikerült nekik Okut és hadosztályát bekeríteni, s a hadosztály csak emberéletben nagy áldozatok árán, az ágyúkat és összes lovaikat elhagyva, a legénység kis töredékével küldetett csak a kelepcéből. mene-A japán centrum áttörése nagy örömet okozott Péterváron s tagadhatatlan, hogy Kuropatkin iránt a hangulatot kedvezőbbé tette. A katonai körökben azt hiszik, hogy a hadi szerencse még a mostani csatákban meg fog fordulni s az oroszok számottevő sikereket fognak elérni. 23,000 sebesült orosz hagyta el 8 nap alatt Mukdent. Fuschunban is számos orosz sebesült van. Az oroszok nagy veszteségét a hegyi ágyuk hiánya okozta. Az oroszok aggódással várják az ujabb jelentéseket. Az orosz balti flotta. Már régen útnak kellett volna az orosz balti flottának indulnia, s most azt táviratozzák, hogy egyébb baja a flottának nincs, csak a nagy eső akadályozza elindulását. A marokkói partokon lévő Ciriszöbölből való kiinduláskor ma reggel összeütközött az Ardent és a Boxer nevű torpedónaszád. Az Arden súlyosan megsérült. A Boxer elülső része behorpadt.