Békésmegyei Közlöny, 1904. július-december (31. évfolyam, 54-104. szám)
1904-12-15 / 101. szám
közigazgatási bizottságból. Békés vármegye közigazgatási bnga december havi rendes ülését a IV nyíitotta meg Lukács György dr. főispán elnöklete mellett. Bár az esztendő utolsó ülése volt, a külső kép máris változott. Hiányzott egy régi alak, akinek a helyét uj ember foglalta el: Szekér Gyula, az uj közgazdasági előadó, akinek ezúttal ment végbe az installációja. Az ünnepélyes aktuson és a rendes havi jelentéseken kivül egész sereg fontos ügyet intézett el a bizottság. Igy az i -A 301. ,imén, a i vagyon én három ;a meg az n. védeke,sez, amely>y kötelességük a és Perczel maszták akként a dolgot, hogy az ő kivezettetésére berentantokat kidobhatta az ülés anélkül, hogy ezáltal akár a en, akár az elnökön vagy a jzokon bármiféle sértést is eltolna, mert hiszen a parlament meg sem nyittatott, az elnök n volt, a házszabályokat nem azták. S igy az ellenzéki köpénye jogilag nem volt egyéb, parlament üléstermének kitisztíva nem való illetéktelen ele.Tehát világos, hogy az ellenzék entimmunitását nem sértette elük szemben még a házszabás rerint sem lehet eljárni s még Ami bizottság elé sem vihető az elnök részéről, mert hiszen az benn sem volt s az ülést megtitották, és egyik legjelentősebb mozzanata volt Z alispáni jelentésnek ama része, mely adtul adja, hogy január hó folyamán megkezdik a beruházási kölcsönökből az útépítéseket, amikor egész sereg szegény munkásnép megfelelő téli keresethez jut. Az ülés lefolyásáról különben a következő részletes tudósításunk szól: Az uj közgazdasági előadó. / a >rütjedtersező Az ülést Lukács György dr. főispán a megjelent tagok szives üdvözlésével nyitotta meg. Felhasználja az .men alkalmat __ úgymond ezután, hogy a bizottság nevében üdvözölje Zlinszky István utódját, Szekér Gyulát, akit a földmivelésügyi miniszter Békés vármegye uj közgazdasági előadójává nevezett ki. Kifejezést ad abeli reményének, hogy ezután is ismert szakmunkásságával szolgálja a vármegye közgazdasági érdekeit. (Éljenzés.) A főispán üdvözlésére Szekér Gyula meghatottan mondott köszönetet az előlegezett bizalomért s ígéretet tett arra nézve, hogy a reá váró feladatoknak, kötelességeknek mindenkor törekedni fog megfelelni. (Éljenzés.) Az alispán jelentése. Ezután Daimel Sándor dr. főjegyző felolvasta az alispáni jelentést a vármegye mult hónapjáról. A jelentés szerint a személybiztonság a mult hónapban csak kisebb verekedések által támadtatott meg, megemlítvén a Pusztaföldváron fölfedezett gyilkosságot is. A téli idő beálltával a vagyonbiztonság a vármegye területén, mint minden évben, úgy az idén is megromlott. Az elkövetett lopásokból mindazonáltal megnyugvással konstatálható, hogy azok tettesei legtöbbnyire nem hivatásos gonosztevők, hanem inkább a nyomorúságnak és az alkalomnak tolvajai". Jelenti tovább az alispán, hogy a múlt havi közigazgatási ülésen történt felszólalás nyomán felhivatott figyelme arra, hogy egyes vidékeken baptista szónokok a vallási térítés mellett az osztály és hatóság elleni gyűlölet szításával is foglalkoznak, e részben jelentéstételre hívta fel a helyhatóságokat, s a jelentések alapján azon megnyugtató előterjesztést teheti, hogy a baptista prédikátorok havonként részt vesznek ugyan e gyűléseken, de ott a hatóság észleletei szerint osztály és hatóság elleni izgatással nem foglalkoznak és tgrz működésük ellen közigazgatási és közbiztonsági szempontból kifogás egyáltalán nem emelhető. Az öngyilkosságok száma az elmúlt hónapban 5, a baleseteké 4 és a tűzeseteké 19 volt. A földmivelési, ipari és kereskedelmi viszonyok változatlanok. A múlt hóban a szántás, vetés, répaszedés és trágyahordás voltak folyamatban. A vetések állása a kedvező időjárás folytán kielégítő. Január hóban megindullatnak a beruházási kölcsönből tervbe vett útépítések. A közigazgatás menete november hó folyamán zavartalan volt. Jelentések, rendeletek. Az alispáni jelentés tudomásul vételete után Daimer dr. főjegyző egy sereg rendes jelentést és több miniszteri rendeletet terjesztett elő, amelyek észrevétel nélkül tudomásul szolgáltak. A jelentések szerint az állategészségügy elég kedvező volt az egész megyében. A belügyminiszter a közigazgatási bizottság féléves jelentésére vonatkozó eddigi rendelet hatályon kívüli helyezésével új rendeletet küldött a megyéhez, amelyben utasítja a bizottságot, hogy a féléves jelentésekben a közigazgatás összes ágainak állapotára vonatkozólag csak azon konkrét jelenségek említendők, melyekre a közigazgatási bizottság célszerűnek tartja a kormány figyelmét felhívni. A rendelet célja, hogy egyrészt a közigazgatást egyszerűsítse, másrészt, hogy a kormány tudomást szerezzen az egyes törvények és rendeletek helyes vagy célszerűtlen voltáról. Két fegyelmi ügy: Daimer Sándor dr. jelentette, hogy a csabai árvasz. helyettes elnöke a csabai főszolgabiróság előtt hivatali hanyagságért és kötelességmulasztásért feljelentést tett Karaszy Ödön árvaszéki kiadó ellen. A bizottság a főszolgabiróság jelentésére fent emlitett okból elrendeli a fegyelmi vizsgálatot s annak végrehajtásával a csabai főszolgabiróságot bizza meg. Főjegyző jelenti továbbá, hogy a szarvasi főszolgabiróság azon értesítéssel küldte vissza a Golián Soma szarvasi katonaügyi jegyzőnek küldött és ellene fegyelmi vizsgálatot elrendelő határozatot, hogy azt címzettnek kézbesíteni nem lehetett, mivel elmebajban szenved. A bizottság ennek, és az elmeintézeti főorvos jelentésének alapján a Golián Soma ellen elrendelt fegyelmi eljárást beszünteti. Feliratok: A vármegye anyakönyvvezető helyettesei kérvényt terjesztettek a bizottság elé,hogy írjon fel érdekükben a kormányhoz, hogy hagyják meg őket régi állásukban, miután ettől az új anyakönyv törvény értelmében elesnének. A bizottság a kérelmet pártolólag terjeszti a kormány elé. A közigazgatási bizottság múlt ízléséből felirt az igazságügy miniszterhez aziránt, hogy Békés megyében rendelje el a betétszerkesztéseket, miután a rendezetlen telekkönyvi állapotok miatt nagy hátrányt szenved a lakosság. Az igazságügyminiszter értesítette a bizottságot, hogy a telekkönyvrendezést ezúttal nem teljesítheti, mert annak eszközléséhez alapos helyszínelés szükségeltetik. A bizottság tehát úgy határozott, hogy újra felirattal fordul az igazságügyi kormányhoz, ezúttal a helyszínelés mielőbbi eszközlésének érdekében. Pánszlávizmus Tótkomlóson. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő távollétében a tanfelügyelői előadmányokat a főjegyző terjesztette elő. A tanfelügyelői jelentésnek figyelemre méltó az a pontja, mely arról ad számot, hogy Tótkomlós községben az utóbbi időkben erős pánszláv velleitások kaptak lábra. A tanfelügyelő felkéri az alispánt, hogy kísérje figyelemmel ezt a veszedelmes mozgalmat és saját hatáskörében intézkedjék annak megszüntetésére. A bizottság a kérdést leveszi a napirendről, s akkor bocsátkozik tárgyalásába, amidőn a tanfelügyelő személyesen és teljes felvilágosítással adja elő az ügyet. Egyéb ügyek. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy általában kielégítő volt. A pénzügyigazgató jelentette, hogy november hóban egyenes adó címén 1.135.116 koronával és hadmentességi díj címén pedig 20,958 koronával több folyt be, mint a múlt év hasonszakában. A bizottság behajtatlan adók cimén összesen 56,876 korona 61 fillért törölt. Gyula városa a kezelése alatt álló 5 tanyai iskola államosítását kérelmezte. A bizottság a kérvényt pártolólag terjeszti a kultuszminiszterhez. Több kisebb ügy elintézése után az ülés 12 órakor véget ért. is arról a nem mindennapi versenyfuttatásról csiripelnek a megyében és megyén túl, amely a gyulai Polgári körből kiindulva, az ott elterülő turbkc körül folyt le nem csekély mulatására a gyulai publikumnak. Ami azt illeti, érdemes is volt azt megnézni. Egy nemes vérű, tüzes katonaparipa mellett egy citinderes kalapú, frakkos úr futott versenyt. Kétszer megkerülték az utcatömböt és csodák csodája, a fogadó úr győzött, mert egy lófejjel, (pardon!), egynéhány ember fejhosszal hamarabb befutott, miután a nemes állatt megijedt a nézőközönségtől és megállt, hogy Tr ~>k után pedig nagyon valószínű, a legjuLr . kmékerek a legközebbi túriov versenylovakkal szemben Kecskeméty Győzőre ajánlanak fel fogadásokat. Hjab! változnak az idők! . . . - latin. A télikabátsorvadás és cipőtalp rákbetegségéről. A Temps tudományos krónikása néhány nappal ezelőtt tömérdek friss megfigyeléssel teli tanulmányt írt egy fűtőkazán eddig ismeretlen és bámulatraméltó betegségéről. A betegség neve: emésztő rizsda-hólyagkiütés. — Ez a tény legkevésbbé sem vehető tréfának, jegyzi meg az érdemes cikkíró. Igazi betegség egy hasonló az emberek himlőbetegségéhez ... A kazán belsejének lapját Megszámlálhatatlan mennyiségű hólyagszemű kiüteg lepi el Sőt megesik, hogy a pihenő kazán betegsége átragad a szomszédaira is . . . Coursenne, a kitűnő karcolatíró, elmesélte nekünk egyszer valami őrültnek a tréfás históriáját, aki lóvá tette a bútorait, áprilisi bolondot járatot a karosszékével és fölültette a szmirnai szőnyegét. Ne kacagjunk a derék bútorokon, amelyek elhitték a bolond tréfáit és rászedették magukat; otthonunknak ez élettelen társai amint a tudomány kisütötte épen ugy örvendenek és bánkódnak, mint az emberek. A tudós Julien Gugli diákéveiben nagybecsű megfigyeléseket tett a kávéház törzsasztalánál a kabát-könyök szőrtífuszáról, melynek következtében a kabát könyökrésze kopaszodásnak indul. Dr. Saint-Cosy számtalan kísérlettel rájött arra, hogy a ruhaneműnek éppen úgy, mint az embereknek, nélkülözhetetlen a jó levegő. A rendőrségi fogházakban tett megfigyelései alapján határozottan azt következtette, hogy város légi sáncai között, vagy a hidak a ívei alatt való tartózkodás sokkal inkább árt a ruhaszövetnek, mint a nagykövetségi paloták termeinek a levegője. Továbbá kétségtelenül megfigyelték, hogy a hosszas ébren való tartózkodás és a gondtalan heverés egyenes ártalmára van a fehérneműnek, nevezetesen az ing keményre vasalt mellrészének. A cilinder-kalapok hosszas ébrenlét után a kávéházakból és dalcsarnokokból szintén megrongált egészséggel kerülnek haza. Némely embernek az a szokása, hogy a cipőtalpat az utcai kövezettel hozzál érintkezésbe. Ez a szokás bizonyos idő múltával súlyos veszedelme okoz. Több tudósítónk jelenti, hogy husmosabb idő után a cipőtalp rohamos sorvadásnak indul, amely még rákszerű tünetekkel is komplikálódik. Megállapították, hogy immár más tárgyra térjek át a kezdetben erőteljesnek látszó télikabátok beteges szakadásoknak indulnak. Ismertem egy ehhez hasonló esetet, amely meglepő példáját nyújtotta annak, hogy a télikabátok minő lelki betegségekbe eshetik. Ez az általam személyesen ismert kabát a gombjainak elhullatása után oly búskomorságba jutott, hogy a legrövidebb idő alatt teljesen foszlásnak indult . . . Ugyancsak magam figyeltem meg egy természeti jelenséget, amely egyenesen belevág az elmegyógyászat körébe, nevezetesen az időjárás hatását az esernyő lelkiállapotára. Több ízben alkalmam nyílt meggyőződni arról, hogy az esős idő különös rendellenességet idéz elő az ernyőben. Ha szép, napfényes időben magammal vittem délutáni sétámra, egészen normális állapotban került haza, s oly sima volt a selyme, mint amikor vásároltam, fia azonban esett az eső, s ér kávéházba menekültem az ernyővel, az eső annyira megbomlasztotta az ernyő elmebeli állapotát, hogy nem találta meg a haza vezető utat! Nem fejezhetem be tudományos tanulmányomat anélkül, hogy a pszichiáterek figyelmébe még a következő valóban kutatásra méltó esetet ne ajánljam Ugyanannak a háznak a folyosóján, aho én lakom, van egy hölgynek a hónapos szobája. Ez a hölgy sajátságos hipnotikus* erővel rendelkezik . . . ugy el tudja hódítani az üzletekben heverő napernyő ív." selyemkendőket és csipkéket, hogy azok" ""adják az üzletet és költik "; hölgyei kására. Ez az érdekes , néhány kivif kicsit hozott látogatói>a hozzá többek közt a kerületi rendőrbizhi st, r.ki ez a tipikr , kereset különösen érdekelt . A tagosit.si törvény előkészítése. A véget nem érő politikai küzdelmek kerékkötői minden becsületes törekvésnek, minden munkának. A politikai harcok lekötnek minden erőt és csak fehér-holló számba egy-egy üdvös intézkedés emiatt a kormány részéről. Kétszeresen jólesik tehát, hogy ezekben a zűrzavaros időkben, a kormány egyik tagja, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter valami pozitív eredményt tud fölmutatni egy régen megvalósulás váró kérdésről: a tagosításról. A földmivelésügyi miniszter ugyanis vastag kötetben számol be arról a munkáról, amelyet a birtokrendezési kérdésekre vonatkozó adatok és vélemények gyűjtése terén ő és hivatali elődje végzett. A földmivelésügyi miniszter kiadványa nem kevésbbé érdekli vármegyénk gazdaközönségét is, de országos fontosságú abból a szempontból, hogy bepillantást enged birtokviszonyaink ujabb, az urbériség megszűnte után való fejlődésére. Újabb erősségeket ad annak az álláspontnak, hogy mentől behatóbban foglalkozzunk a magyar föld gyakorlati, most való viszonyaival, annál égetőbb és mélyebb sebeket találunk s e sebek orvoslása az új Magyarország erőteljesebb, alaposabb megalkotásának nélkülözhetetlen előfeltétele. A könyv megemlíti, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Tisza István gróf már 1902-ben, az erdélyi birtokrendezési törvény tárgyalásakor megdöbbentő képet rajzolt a kisbirtokosoknak éppen ilyen törvény hiánya miatt kényszerű, súlyos és bajos gazdálkodásáról, amelyhez az adatokat az általa közvetlenül ismert vidékről, Bihar vármegyéből vette. Tudjuk, hogy a kisbirtokok szétdaraboltsága az ország többi részén sem jár kisebb kalamitásokkal kisgazdáinkra nézve. A földmivelési miniszter kiadványa három fő részből áll. Az első rész a maga rövidségében is mélyreható tanulmány, amely a birtokrendezési kérdés történeti fejleményeit s az egybegyűjtött adatok és vélemények érdemének egybefoglalását tartalmazza. A második , részben a tagosításra és birtokrendezésre vonatkozó törvények és rendeletek szisztematikus összeállítását találjuk. A harmadik részben a törvényhatóságok, gazdasági egyesületek és szakértők véleményeit találjuk csoportosítva, arra a tizenhat kérdésre, amelyet a földmivelési és igazságügyi miniszterek ezelőtt öt esztendővel, a tagosítás ügyének főbb • részleteit illetőleg állítottak össze s küld• • tek szét. Igen derék dolog volna, ha a még nem rég ébredezett modern magyar birtokpolitika el nem aludnék s ha a földmivelésügyi miniszter szóban levő 1 munkája e reménységnek egyik záloga lenne. A birtokrendezés ügyét többek között már legalábbis illendő dolog it i volna egyszer dűlőre vinni. A tagosítás ügye új törvényhozási rendezését igen markáns vonásokkal állítja elénk a Tallián könyve. Bizony, ha már ezelőtt tizenkét évvel sürgős volt, most meg inkább az. Röviden úgy lehet összefoglalnunk a dolgot, hogy az