Békésmegyei Közlöny, 1904. július-december (31. évfolyam, 54-104. szám)

1904-12-15 / 101. szám

közigazgatási bizottságból. Békés vármegye közigazgatási bn­­ga december havi rendes ülését a IV n­yí­­­i­to­tta meg Lukács György dr. főispán elnöklete mellett. Bár az esztendő utolsó ülése volt, a külső kép máris változott. Hiányzott egy régi alak, akinek a helyét uj ember foglalta el: Szekér Gyula, az uj közgazdasági előadó, a­kinek ezúttal ment végbe az installációja. Az ünnepélyes aktuson és a rendes havi jelentéseken kivül egész sereg fon­tos ügyet intézett el a bizottság. Igy az i -A 301. ,­imén, a i vagyon én­­ három ;a meg az n. védeke­,sez, amely­>y kötelességü­k a és Perczel ma­szták akként a dolgot, hogy az ő kivezettetésére beren­tantokat kidobhatta az ülés­­ anélkül, hogy ezáltal akár a en, akár az elnökön vagy a jzokon bármiféle sértést is el­tolna, mert hiszen a parlament­­ meg sem nyittatott, az elnök n volt, a házszabályokat nem azták. S igy az ellenzéki köp­énye jogilag nem volt egyéb, parlament üléstermének kitisztí­­va nem való illetéktelen ele.Tehát világos, hogy az ellenzék ent­immunitását nem sértette elük szemben még a házszabá­s rerint sem lehet eljárni s még Ami bizottság elé sem vihető az elnök részéről, mert hiszen az benn sem volt s az ülést meg­titották, és egyik legjelentősebb mozzanata volt Z alispáni jelentésnek ama része, mely adtul adja, hogy január hó folyamán megkezdik a beruházási kölcsönökből az útépítéseket, amikor egész sereg sze­gény munkásnép megfelelő téli kereset­hez jut. Az ülés lefolyásáról különben a kö­vetkező részletes tudósításunk szól: Az uj közgazdasági előadó. / a >r­üt­jed­ter­sező Az ülést Lukács György dr. fő­ispán a megjelent tagok szives üdvöz­lésével nyitotta meg. Felhasználja az .men alkalmat __ úgymond ezután,­­ hogy a bizottság nevében üdvözölje Zl­i­n­s­zky István utódját, Szekér Gyulát, akit a földmivelésügyi miniszter Békés vár­megye uj közgazdasági előadójává neve­zett ki. Kifejezést ad abeli reményének, hogy ezután is ismert szakmunkásságá­val szolgálja a vármegye közgazdasági érdekeit. (Éljenzés.) A főispán üdvözlésére Szekér Gyula meghatottan mondott köszönetet az előlegezett bizalomért s ígéretet tett arra nézve, hogy a reá váró feladatoknak, kötelességeknek mindenkor törekedni fog megfelelni. (Éljenzés.) Az alispán jelentése. Ezután Daimel Sándor dr. fő­jegyző felolvasta az alispáni jelentést a vármegye mult hónapjáról. A jelentés szerint a személybiztonság a mult hó­napban csak kisebb verekedések által támadtatott meg, megemlítvén a Puszta­földváron fölfedezett gyilkosságot is. A téli idő beálltával a vagyonbiztonság a vármegye területén, mint minden évben, úgy az idén is megromlott. Az elköve­tett lopásokból mindazonáltal megnyug­vással konstatálható, hogy azok tettesei legtöbbnyire nem hivatásos gonosztevők, hanem inkább a nyomorúságnak és az alkalomnak tolvajai". Jelenti tovább az alispán, hogy a múlt havi közigazgatási ülésen történt felszólalás nyomán felhivatott figyelme arra, hogy egyes vidékeken baptista szónokok a vallási térítés mellett az osz­tály és hatóság elleni gyűlölet szításá­val is foglalkoznak, e részben jelentés­tételre hívta fel a helyhatóságokat, s a jelentések alapján azon megnyugtató előterjesztést teheti, hogy a baptista prédikátorok havonként részt vesznek ugyan e gyűléseken, de ott a hatóság észleletei szerint osztály és hatóság el­leni izgatással nem foglalkoznak és tgrz működésük ellen közigazgatási és köz­biztonsági szempontból kifogás egyálta­lán nem emelhető. Az öngyilkosságok száma az elmúlt hónapban 5, a baleseteké 4 és a tűzese­teké 19 volt. A földmivelési, ipari és kereskedelmi viszonyok változatlanok. A múlt hóban a szántás, vetés, répa­szedés és trágyahordás voltak folya­matban. A vetések állása a kedvező idő­járás folytán kielégítő. Január hóban megindullatnak a beruházási kölcsönből tervbe vett útépítések. A közigazgatás menete november hó folyamán zavarta­lan volt. Jelentések, rendeletek. Az alispáni jelentés tudomásul vé­telete után D­a­i­m­e­r dr. főjegyz­ő egy sereg rendes jelentést és több mi­niszteri rendeletet terjesztett elő, am­e­lyek észrevétel nélkül tudomásul szol­gáltak. A jelentések szerint az állat­egészségügy elég kedvező volt az egész megyében. A belügyminiszter a közigazgatási bizottság féléves jelentésére vonatkozó eddigi rendelet hatályon kívüli helyezé­sével új rendeletet küldött a megyéhez, amelyben utasítja a bizottságot, hogy a féléves jelentésekben a közigazgatás összes ágainak állapotára vonatkozólag csak azon konkrét jelenségek említen­dők, melyekre a közigazgatási bizottság célszerűnek tartja a kormány figyelmét felhívni. A rendelet célja, hogy egyrészt a közigazgatást egyszerűsítse, másrészt, hogy a kormány tudomást szerezzen az egyes törvények és rendeletek helyes vagy célszerűtlen voltáról. Két fegyelmi ügy: Daimer Sándor dr. jelentette, hogy a csabai árvasz. helyettes elnöke a csabai főszolgabiróság előtt hivatali hanyagsá­gért és kötelességmulasztásért feljelen­tést tett Karaszy Ödön árvaszéki ki­adó ellen. A bizottság a főszolgabiróság jelentésére fent emlitett okból elrendeli a fegyelmi vizsgálatot s annak végrehaj­tásával a csabai főszolgabiróságot bizza meg. Főjegyző jelenti továbbá, hogy a szarvasi főszolgabiróság azon értesítéssel küldte vissza a G­o­l­i­á­n Soma szarvasi katonaügyi jegyzőnek küldött és ellene fegyelmi vizsgálatot elrendelő határo­zatot, hogy azt címzettnek kézbesíteni nem lehetett, mivel elmebajban szenved. A bizottság ennek, és az elmeintézeti főorvos jelentésének alapján a Golián Soma ellen elrendelt fegyelmi eljárást beszünteti. Feliratok: A vármegye anyakönyvvezető helyet­tesei kérvényt terjesztettek a bizottság elé,hogy írjon fel érdekükben a kormány­hoz, hogy hagyják meg őket régi állá­sukban, miután ettől az új anyakönyv törvény értelmében elesnének.­ A bizott­ság a­ kérelmet pártolólag terjeszti a kormány elé. A közigazgatási bizottság múlt ízlé­séből felirt az igazságügy mini­szterhez aziránt, hogy Békés megyében rendelje el a betétszerkesztéseket, miután a rende­zetlen telekkönyvi állapotok miatt nagy hátrányt szenved a lakosság. Az igazságügyminiszter értesítette a bizottságot, hogy a telekkönyvrende­zést ezúttal nem teljesítheti, mert annak­­ eszközléséhez alapos helyszínelés szük­ségeltetik. A bizottság tehát úgy hatá­rozott, hogy újra felirattal fordul az igazságügyi kormányhoz, ezúttal a hely­színelés mielőbbi eszközlésének érde­kében. Pánszlávizmus Tótkomlóson. R­e­z­e­y Szilviusz kir. tanfelügyelő távollétében a tanfelügyelői előadmányo­kat a főjegyző terjesztette elő. A tan­felügyelői jelentésnek figyelemre méltó az a pontja, mely arról ad számot, hogy Tótkomlós községben az utóbbi időkben erős pánszláv velleitások kaptak lábra. A tanfelügyelő felkéri az alispánt, hogy kísérje figyelemmel ezt a veszedelmes mozgalmat és saját hatáskörében intéz­kedjék annak megszüntetésére. A bizottság a kérdést leveszi a napi­rendről, s akkor bocsátkozik tárgyalá­sába, amidőn a tanfelügyelő személyesen és teljes felvilágosítással adja elő az ügyet. Egyéb ügyek. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy általában kielégítő volt. A pénzügyigazgató jelentette, hogy no­vember hóban egyenes adó címén 1.135.116 koronával­ és hadmentességi díj címén pedig 20,958 koronával több folyt be, mint a múlt év hasonszakában. A bizottság behajtatlan adók cimén összesen 56,876 korona 61 fillért törölt. Gyula városa a kezelése alatt álló 5 tanyai iskola államosítását kérelmezte. A bizottság a kérvényt pártolólag ter­jeszti a kultuszminiszterhez. Több kisebb ügy elintézése után az ülés 12 órakor véget ért. is arról a nem mindennapi verseny­futtatásról csiripelnek a megyében és megyén túl, amely a gyulai Polgári körből kiindulva, az ott elterülő turbkc körül folyt le nem csekély mulatására a gyulai publikumnak. Ami azt illeti, ér­demes is volt azt megnézni. Egy nemes vérű, tüzes katonaparipa mellett egy citinderes kalapú, frakkos úr futott ver­senyt. Kétszer megkerülték az utcatöm­böt és csodák csodája, a fogadó úr győ­zött, mert egy lófejjel, (pardon!), egy­néhány ember fejhosszal hamarabb be­futott, miután a nemes állatt megijedt a nézőközönségtől és megállt, hogy­ Tr ~>k után pedig nagyon valószínű, a legjuLr . kmékerek a legközebbi túriov versenylovakkal szemben Kecskeméty Győzőre ajánlanak fel fogadá­sokat. Hjab! változnak az idők! . . . - latin. A télikabátsorvadás és cipő­talp rákbetegségéről. A Temps tudományos krónikása né­hány nappal ezelőtt tömérdek friss meg­figyeléssel teli tanulmányt írt egy fűtő­kazán eddig ismeretlen és bámulatra­méltó betegségéről. A betegség neve: emésztő rizsda-hólyagkiütés. — Ez a­ tény legkevésbbé­ sem ve­hető tréfának, jegyzi meg az érdemes cikkíró. Igazi betegség egy hasonló az emberek himlőbetegségéh­ez ... A ka­zán belsejének lapját Megszámlálhatatlan mennyiségű hólyagszemű kiüteg lepi el Sőt megesik, hogy a pihenő kazán be­tegsége átragad a szomszédaira is . . . Coursenne, a kitűnő karcolatíró, el­mesélte nekünk egyszer valami őrültnek a tréfás históriáját, aki lóvá tette a bú­torait, áprilisi bolondot járatot a karos­székével és fölültette a szmirnai szőnye­gét. Ne kacagjunk a derék bútorokon, amelyek elhitték a bolond tréfáit és rá­szedették magukat; otthonunknak ez élettelen társai amint a tudomány ki­sütötte épen ugy örvendenek és bán­kódnak, mint az emberek. A tudós Julien Gugli diákéveiben nagybecsű megfigyeléseket tett a kávé­ház törzsasztalánál a kabát-könyök szőr­tífuszáról, melynek következtében a ka­bát könyökrésze kopaszodásnak indul. Dr. Saint-C­osy számtalan kísérlettel rájött arra, hogy a ruhaneműnek éppen úgy, mint az embereknek, nélkülözhe­tetlen a jó levegő. A rendőrségi fog­házakban tett megfigyelései alapján ha­tározottan azt következtette, hogy város­­ légi sáncai között, vagy a hidak a ívei alatt való tartózkodás sokkal inkább árt a ruhaszövetnek, mint a nagykövet­ségi paloták termeinek a levegője. Továbbá kétségtelenül megfigyelték, hogy a hosszas ébren való tartózkodás és a gondtalan heverés egyenes ártal­mára van a fehérneműnek, nevezetesen az ing keményre vasalt mellrészének. A cilinder-kalapok hosszas ébrenlét után a kávéházakból és dalcsarnokokból szin­tén megrongált egészséggel kerülnek haza. Némely embernek az a szokása, hogy a cipőtalpat az utcai kövezettel hozzál érintkezésbe. Ez a szokás bizo­nyos idő múltával súlyos veszedelme okoz. Több tudósítónk jelenti, hogy husmosabb idő után a cipőtalp roha­mos sorvadásnak indul, amely még rák­szerű tünetekkel is komplikálódik.­­ Megállapították,­­ hogy immár más tárgyra térjek át a kezdetben erő­teljesnek látszó télikabátok beteges sza­kadásoknak indulnak. Ismertem egy ehhez hasonló esetet, amely meglepő példáját nyújtotta annak, hogy a téli­kabátok minő lelki betegségekbe eshetik. Ez az általam személyesen ismert kabát a gombjainak elhullatása után oly bús­komorságba jutott, hogy a legrövidebb idő alatt teljesen foszlásnak indult . . . Ugyancsak magam figyeltem meg egy természeti jelenséget, amely egyene­sen belevág az elmegyógyászat körébe, nevezetesen az időjárás hatását az eser­nyő lelkiállapotára. Több ízben alkalmam nyílt meggyőződni arról, hogy az esős idő különös rendellenességet idéz elő az ernyőben. Ha szép, napfényes időben magammal vittem délutáni sétámra, egé­szen normális állapotban került haza, s oly sima volt a selyme, mint amikor vá­sároltam, fia azonban esett az eső, s ér kávéházba menekültem az ernyővel, az eső annyira megbomlasztotta az ernyő elmebeli állapotát, hogy nem találta meg a haza vezető utat! Nem fejezhetem be tudományos ta­nulmányomat anélkül, hogy a pszichiá­terek figyelmébe még a következő való­ban kutatásra méltó esetet ne ajánljam Ugyanannak a háznak a folyosóján, aho én lakom, van egy hölgynek a hónapos szobája. Ez a hölgy sajátságos hipnoti­kus* erővel rendelkezik . . . ugy el tudja hódítani az üzletekben heverő napernyő ív." selyemkendőket és csipkéket, hogy azok" "­"adj­­ák az üzletet és költik "; hölgyei­­ kására. Ez az érdekes , néhány kivif kicsit hozott látogatói>a hozzá többek közt a kerületi rendőrbizh­i st, r.ki ez a tipikr , kereset különösen érdekelt . A tagosit.si törvény előkészítése. A véget nem érő politikai küzdel­mek kerékkötői minden becsületes törek­vésnek, minden munkának. A politikai harcok lekötnek minden erőt és csak fehér-holló számba egy-egy üdvös intéz­kedés emiatt a kormány részéről. Két­szeresen jólesik tehát,­ hogy ezekben a zűrzavaros időkben, a kormány egyik tagja, T­a­ll­i­á­n Béla földmivelésügyi miniszter valami pozitív eredményt tud fölmutatni egy régen megvalósulás váró kérdésről: a tagosításról. A földmivelésügyi miniszter ugyanis vastag kötetben számol be arról a mun­káról, amelyet a birtokrendezési kérdé­sekre vonatkozó adatok és vélemények gyűjtése terén ő és hivatali elődje végzett. A földmivelésügyi miniszter kiad­ványa nem kevésbbé érdekli vármegyénk gazdaközönségét is, de országos fontos­ságú abból a szempontból, hogy be­pillantást enged birtokviszonyaink ujabb, az urbériség megszűnte után való fejlő­désére. Újabb erősségeket ad annak­ az álláspontnak, hogy mentől behatóbban foglalkozzunk a magyar föld gyakorlati, most való viszonyaival, annál égetőbb és mélyebb sebeket találunk s e sebek orvoslása az új Magyarország erőtelje­sebb, alaposabb megalkotásának nélkü­lözhetetlen előfeltétele. A könyv megemlíti, hogy a jelen­legi miniszterelnök, Tisza István gróf már 1902-ben, az erdélyi birtokrendezési törvény tárgyalásakor­ megdöbbentő ké­pet rajzolt a kisbirtokosoknak éppen ilyen törvény hiánya miatt kényszerű, súlyos és bajos gazdálkodásáról, a­mely­hez az adatokat az általa közvetlenül ismert vidékről, Bihar vármegyéből vette. Tudjuk, h­ogy a kisbirtokok szétdara­boltsága az ország többi részén sem jár kisebb kalamitásokkal kis­gazdáinkra nézve. A földmivelési miniszter kiadványa­­ három fő részből áll. Az első rész a maga rövidségében is mélyreható tanul­­­mány, a­mely a birtokrendezési kérdés történeti fejleményeit s az egybegyűj­­­tött adatok és vélemények érdemének­­ egybefoglalását tartalmazza. A második , részben a tagosításra és birtokrendezésre­­ vonatkozó törvények és rendeletek szisz­­­tematikus összeállítását találjuk. A har­­­madik részben a törvényhatóságok, gaz­­­dasági egyesületek és szakértők vélemé­­­nyeit találjuk csoportosítva, arra a tizen­hat kérdésre, a­melyet a földmivelési és igazságügyi miniszterek ezelőtt öt­­ esztendővel, a tagosítás ügyének főbb • részleteit illetőleg állítottak össze s küld­• • tek szét. Igen derék dolog volna, ha a még­­ nem rég ébredezett modern magyar­­ birtokpolitika el nem aludnék s ha a­­ földmivelésügyi miniszter szóban levő 1 munkája e reménységnek egyik záloga­­ lenne. A birtokrendezés ügyét többek között már legalább­is illendő dolog i­t i volna egyszer dűlőre vinni. A tagosítás ügye új törvényhozási­­ rendezését igen markáns vonásokkal­­ állítja elénk a Tallián könyve. Bizony,­­ h­a már ezelőtt tizenkét évvel sürgős volt, most meg inkább az. Röviden úgy lehet összefoglalnunk a dolgot, hogy az

Next