Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-07-01 / 53. szám

2­ 0­Íurikás zavargások Londonban, tíz­erek eltüntettek egy­ angol tábornokot. Egybehangzó külföldi jelentések szerint Londonban munkászavargások törtek ki, amelyek komolya­n veszélyeztetik a sziget­­­ország egész kereskedelmi és ipari életét. A londoni közúti vasutak alkalmazottai és több nagy vállalat munkásai beszüntették a munkát. Az angol közvéleményt élénken foglalkoztatja az az eset, amely kedden történt az írországi Cosck városában. Lu­kach tábornok több m­agasrangú tiszt kí­séretében autón haladt végig a városon, amikor ismeretlen ír felkelők megállították a járművet és megtámadták a bennülőket. A tábornok és kísérete ellenállást fejtett ki. Lukachot leráncigálták az autóból és re­volverlövésekkel megsebesítették. Kísérete elmenekült. A tábornokot ezután ismeret­len helyre hurcolták és fogva tartják. A nyomozás nagy eréllyel folyik. BGK&HMEGYEI KOZLIUFf Megalakult a Területvédő Liga Csabán. Vasárnap, július 7. én délután 3 tartotta alakuló gyűlését a Területvédő órakör Liga (Tevél) békéscsabai osztálya A magasztos célt követő egyesületnek megalapításán már régeb­ben buzgólkodott Kőrössy Endre, a budapesti központ kiküldöttje és a helyi társadalom ré­széről dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató, mindketten fáradságot nem ismerő lelkesedéssel. Az alakuló gyűlésen dr. Rell bevezető sza­vai után megejtették a tisztikar megválasztását. Díszelnökök lettek: özv. Beliczey Rezsőné dr. Berthóty Istvánné özv. gróf Wenckheim Fri­gyesné, Beliczey Géza dr. Berthóty István, Fábry Károly, Koren Pál, Réthy Béla, Szalay Gyula, Varságh Béla gróf Wenckheim József. Elnök­nek megválasztották: dr Rell Lajost, Laubner Józsefnél. Titkár: Kiltzer Gyula Pénztáros : Huszár Sámuel, az intéző bizottság vezetői: Tantó József és dr Zvaratkó Pál. Az alakuló gyűléssel kapcsolatban a Liga nagyszabású népgyűlést és délután a Vigadóban pedig művészi színvonalú hangversenyt ren­dezett. Az ünnepségek sorát könyörgő istentiszte­let vezette be az összes csabai keresztény tem­plomokban. Majd délelőtt 11 órakor a városháza udvarán Szathmáry István felvidéki, menekült vármegyei tisztviselő tartott megrázó hatású be­szédet Különösen a szivekbe markolt az az irredenta költemény, mellyel szavait befejezte Utána Theimer Olga szavalt ugyancsak irredenta verseket a közönség lelkes ünneplése mellett Délután 5 órakor vette kezdetét a Vigadó­ban a hangverseny, amelyen szép számban elő­kelő közönség vett részt. Gyéren láttuk képvi­selni a gazdatársadalmat. A szereplők közül ál­talános tetszést aratott dr. Pongrácz Aladárné, aki iskolázott hangon és művészi előadásban­ irredenta énekeket művészi magyar műdalo­kat tolmácsolt. Theimer Olga Végvárinak egyik gyújtó hatású versét szavalta nagy sikerrel, míg Magyar Margit Mignon dalát és magyar nép­dalokat énekelt De tagadhatatlanul a legnagyobb tetszést aratta dr. Molnár Imre, aki régi nép­énekeket és néhány régi magyar műdalt közöttük Csokonainak egyik dalát­­ adta elő­­ A felzúgó tapsvihar és a szűnni nem akaró lel­kesedés bizonyára nemcsak a pompás és ruti­nírozott előadásnak szólott, de annak a dicsé­retreméltó gondolatnak, hogy a kiváló ízlésű művész költ­észetünk tárházának ősi és rejtett kincseit szedegette elő, azokat a megbecsülhe­tetlen értékeket, melyekről sajnos, közönségünk nagy átlaga alig bír tudomással. Csak termé­szetes, hogy ezek az akár népi, akár műalkotá­sok,a­mmelyekhez évszázados múlt, hányatott szen­vedés j vagy tündöklő dicsőség fűződik, élén­keibben és nagyobb erővel hatnak a jelennek termékeinél, még ha jók is azok Emlékezünk arra a szivekből kipattanó lelkesedésre és a sze­mekből felcsapó lángra amely annak nyomá­ban fakadt mikor Beretvás a békési gimnázium művész tanára egy alkalommal Vörösmarty „Vén cigaftya"-t szavalta nálunk az ellenséges meg­szállás alá is. Történetünknek legválságosabb szaka, egy magát gyötrő, tépelődő lélek daco­san kitörő birodalma elevenedett meg előttünk : „Lesz még egyszer ünnep a világon És ezek a szavak annál is inkább kellett hogy hassa­nak, mert ha költőjüket a kínzó gondolat az őrültségbe is hajtotta, de a megjósolt ünnep mégis csak bekövetkezett Hogy a jövőnkbe bizalommal tekinthessünk, a multunkkal kell keresnünk minél sorosabb kapcsolatot Egész történetünk mindennél vilá­gosabban példázza hogy a nemzet mindég ak­kor jutott igazán bajba ha erről a múltról meg­feledkezett A jövőt csak a múltra lehet építeni Az ünnepély végén Kőrössy Endre tartott megható és egyszersmind gyújtó hatású beszé­­det A beszéd egyik másik gondolatával vezető cikkünk foglalkoz­ó Felhívás. Felhivatnak a­ hadirokkantak, hadisérültek, hadiözvegyek és hadiárvák gyámjai, hogy a fo­lyó évi julius hó 11-én d­e 10 órakor a Vadász féle vendéglő helyiségében megtartandó rend­kivüli taggyűlésre saját érdekükben okvetlen megjelenni szíveskedjenek. , Békéscsaba 1920 junius hó 30. * Az elnökség. Egy igazi emberbarát végrendelete. Több mint négy millió jótékony célra. Az orosházi szegény asztalosmesterből or­szág , sőt világhírű nagyiparossá lett Thék Endre végrendelete most került nyilvánosságra A ha­gyaték nyolc és fél millió koronát tesz ki A hangyaszorgalommal összegyűjtött óriási vagyon legjobb példája annak, hogy a munka, fáradhatatlan energia és a tudás méltán meg­hozza a gyümölcsét. S ami Thék Endre hátra­hagyott vagyonának értékét valóban imponálóvá teszi, az a tény, hogy nem úgynevezett háborús vagyon, hanem a békeidők tisztességes hasznai­ból megtakarított tőke. Thék Endre példája örökre buzdító példa lehet törekvő, tanulni vágyó iparosságunknak Nyolc és fél millió. Ilyen vagyont gyűjtött Thék Endre amellett, hogy sohasem volt szűk­keblű; jótékonysági akcióknak neve mindig az elsők között szerepelt s volt szive a szépért, a művészetért áldozni. Már régebben tett Oros­házán is egy 50 ezer koronás alapítványt hadi­árva iparostanulók részére Végrendeletében sem feledkezett meg szü­lőföldjéről s több alapirányt tett közcélokra. Végrendelete értelmében vagyonának fele tulajdonjogilag feleségére száll át. Másik felét vagyonának különböző emberbaráti, jótékony és közművelődési célokra hagyta. Ezek neje halála után szállanak át az örökösökre A budapesti különböző jótékony célokra ha­gyományozott összegen felül, négyszázezer ko­ronán felüli összeget hagyományozott Orosháza községnek különböző jótékony és köznevelési céljaira A 400 ezer koronából a végrendelet értelmében a tanoncotthon 150,000 K, létesí­tendő fiú és leányárvaház 150,000 K, gazdasági iskola 100,000 K adományban részesülnek. Békéscsaba 1920 julius 1 Ezenkívül a szegények között azonnali ki­osztásra 2000 koronát hagyományozott Mindezek a hagyományok is csak felesége halála után szállnak át a hagyományos célokra Ugyancsak Orosháza községé lesz Thék End­réné halála után az elhunyt rendelkezése szerint a díszpolgári oklevél, amit a községtől kapott továbbá egy nagy márványszobor, mely Thék Endrét ábrázolja Ekként szól a végrendelet. Azonban való­szinüleg egyezség jön létre az özvegy és a ha­gyományosok között, hogy a hagyományosok­ még az özvegy életében megkapják a reájuk hagyott összegeket. Thék Endre végrendelete is fényes bizo­nyitéka nemesen gondolkozó szivének, amikor fele vagyonát jótékony emberbaráti és közmű­velődési célokra hagyományozta. Csütörtöki levél. Álomképek. Az utolsó évtizedben Békéscsaba város „haladás szekere" kátyúba rekedt és nincs olyan hatalmas erő amely az elakadt szekeret kitudni mozdítani néma, hideg mozdulatlanságából Talán ez a csöndes, legkevésbé tiszteletre méltó szerény némaság idézte elő, hogy olyan­ álmok kínoznak, mely beillik az ezeregyéj­szaka meséibe és mint valami tündérrege meg­foghatatlan magasságban röpköd fejem fölött Békéscsaba messze jövőjének eme gyö­nyörü, színes képei kéjes érzéssel töltik el egész valómat és ha ma még csak mint álomképek jelennek meg előttem, nincs kizárva hogy idő­vel — körülbelül száz év múlva — meg is fognak valósulni amit pirulva fognak szemlém azok, akik Békéscsabát nem sorolják azok közé a városok közé, amelyek nap nap után, hihe­tetlen gyorsasággal fejlődnek és a haladás­­ út­ján állanak. A messze jövő Békéscsaba városit az U­l­mok ügyes kezű tündére az alábbiakban fes­tette meg: Nyílegyenes utcák, mindenütt aszfalttal sze­­­gélyezve ; a kocsiutak apró makadám kövekkel vannak kirakva A legnagyobb tisztásig uralko­­­dik mindenütt. Sehol egy porszemet nem lehet látni úgyannyira, hogy ha valakinek porhintés céljából porra­ van szüksége,­­ azt pénzért kény­telen vásárolni Az emberek arcán a mosoly tanyázik, mindenki boldog és megelégedett Boldogok az asszonyok is, mert sokkal ne­vesebb a vesződségük Nagyon sokan lemond­ak közülök a Julcsik, Márkák és Katákról, mert a dézsák eme tündérei valamikor n­agy előszeretettel használták ki az est szürkületet, amikor is jobb karjukon két kantával, bal olda­lukon pedig egy legénnyel jártak az artézi ku­ra Ma már mindez feleslegessé vált, mert minden házban — Kremeczky Gyula bosszúsá­gára — ott van a vízvezeték. A vasúti állomás épületének helyét díszes, hatalmas palota foglalja el A pályatestek felett üvegburkolat húzódik végig. A resti meg a je­lenleginél is szebb és" sokkal kevesebbet tud várni a kiszolgálásra; óriási nagy személyzet, ami megakadályozza a mai, napirenden levő „angolos eltűnés" t. ... Az Apponyi­ utca baloldalán végig­­ gyönyörű, háromemeletes stylben épült épület áll Ez a városháza A földszintet Debreczeny Lajos főkapitány vezetése alatt a rendőrség fog­lalja el Debreczeni elegáns uniformisban, az oldalán karddal, barátságosan fogadja a feleket. Micrik az arcán, hogy erélye ,tudatiban matt már nem fél semm­­iféle felfüggesztéstől sem a „megvesztegetheti TM" sajtócsipéseitől­ Az első és második emeletet a tisztviselők foglalják el A harmadik emeleten van a tanácsterem és ott trónol Berthóty polgármester is Nyájas, barát­ságos modoráért az egész város osztatlan elis­meréssel veszi körül Az Apponyi­ utca jobb oldalán húzódik végig egy másik, díszes, háromemeletes épület Ez a postapalota Ebben az épületben nyert elhelyezést a leánygymnasium és a felső leány-és kereskedelmi iskola. . Az Andrássy­ útról eltűnt a Szucsu ház és helyébe végre fölépült Magyarország egyik leg­­modernebb színháza

Next