Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-09-26 / 78. szám

ö £ ki­s*fisztófiv Egyszerűbb adópolitikát Az adót tízszeresére emelték, de nem gon­doskodott a minisztérium arról, hogy ezzel kap­csolatosan az eljárást is egyszerűsítette volna. Az egymást nyomon követő új intézkedések nem csak a tisztviselők erejét merítik ki de a zava­ros, egymásnak sokszor ellentmondó rendeletek nehézkes végrehajtása egyenes veszteség az ál­lamnak A sok fórum amelyen a legkisebb adótétel kiszámítása keresztül megy, a rendesen hosszú terminusra szabott behajtás eredménye aztán az, hogy egy év leforgása alatt nagyon sokan kibújnak az adóztatás kötelezettsége alól Oka pedig mindennek a rettenetes bürök­ratizmus. Ez az időlopás, a sok sallang, amivel az adókivetés behajtása jár, még az abszolút korszakból maradt örökül. De a kisgazdapárt már programmjába vette az adótörvények egy­szerűsítését, sarkalatos programmpontja volt, hogy olyan adótörvényeket kérünk, amelyet mindenki megért. A pénzügyminiszter álllan­dóan foglalkoztatja pénzügyi kérdésekkel a Há­zat, egyszer már ki lehetne térni az adózás egy­szerűsítésére is. Adótörvényeinket mindennap toldozzák és foldozzák, de csak a tisztviselőnek adnak mun­kát, mert mire a végrehajtásra kerülne a sor. új viszonyok állanak elő, amelyek ismét új in­tézkedéseket kívánnak A sok személyi hajsza abbahagyása után első kötelessége volna a nem­zetgyűlésnek, hogy megcsinálja az egységes és jó adózási rendszert Mert a rendszer rossz és hiába addig min­den panasza a pénzügyminiszternek, míg a rend­szer meg nem változik. Temérdek tisztviselőt kell foglalkoztatni, sok időbe és pénzbe kerül egy adóalap megállapítása, amelyről rendesen kisül a végén, hogy a bevallás rossz és az adó­alap hamis A hibák korrigálása a pénzügyigaz­gatás minden erejét igénybe veszi s egy köz­igazgatási közeg nem tesz egyebet, minthogy ismét ír egyik lajstromból ki, a másikból be. Az adó és egyszerűsítése tekintetében pél­dául szolgálhatna a szerb kormány intézkedése. Igazságtalanul sújtják a Bácskát és Bánátot, mert bácskai pénzen akarják és fogják is rekonstru­álni Szerbiát, de az adórendszer egyszerű és gyors. Minden jövedelem után az adókulcs progresszive percentuális s az adót három hó­nap alatt be is hajtják. Mert hiszen az állam bírhat fedezettel fizetési kötelezettségeinek telje­sítésére, az adófizető polgárok teljesítőképessége címén, de ha fizetni ma kell, akkor nem lehet az adóbefolyásra évekig várni. Ma már Ausztriában is egyszerűsítették az adózás kérdését Mindennemű jövedelem bizo­­nyos skála szerint igazodok, az adóhivatal érte­siti az adófizetőt hogy annyi az adója és az elr­járás be is van fejezve. Tény, hogy a fél be­­vallására alapított adózási rendszernél is fordul­nak elő hibák és visszaélések, de ott van az ál­lam a maga büntető hatalmával s adóeltitkálá­sokért ugy büntethet ahogy akar. Nem is ez a fő, hanem a bürokratizmus, nem kell pénzügy igazgatósági jóváhagyás, megindítás és az állam­nak az a célja, hogy mielőbb pénzt kapjon. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a héten benyújtott 1920—21. évi állami költség­vetésben 20 milliárdos kiadási előirányzat mel­lett 10 milliárdnyi deficitet mutat fel Kifejezést adott a miniszter ama nézetének, hogy Magyar­ország még ebben a helyzetben is el fog ér­kezni az európai értelemben vett normális hely­zethez. Hogy ez a normális pénzügyi helyzet mi­előbb helyreálljon, ahhoz szükséges volna még az is, hogy kibontakozzunk a mai adózási rend­­szer labyrintusából. A nagy szivaros. Híres-neves ember volt Kárász uram a kis szénási határban Ott ugyan nevezetes ember volt mindenki vagy a lováról, vagy az asszonyáról, ellenben Kárász uram arról hogy a csizmás ma­­gyarok közt ő volt az egyetlen a faluban, aki szivarozott. De nem csak hogy szivarozott hanem olyan érzékkel és talentummal szipákolta a bőr szivart, hogy ezt a stílust megirigyelhette volna maga a vicispán is Kezdődött pedig az a dolog akkor, mikor Kárász uram az úgynevezett magyar betegségbe esett és a doktorok tanácsára Káriszbádba ment kireperálni a gyomorbajt Meg is vizsgálta az ottani cseh doktor igen alaposan s ahogy előírta az étrendet meg a glambersó használatát, még azt is hozzátette :­­- Naponként pedig csak öt darab szivart és ne többet Mondjuk délelőtt hármat délután kettőt. . . Aztán néhány nap múlva ismét feljön, majd meglátjuk milyen lesz az eredmény. Ahogy megindult Kárász uram a sikátoros kerteken át, első dolga volt hogy trafikot ke­resett és megtömte a zsebét szivarral. Leült egy árnyas fa alá és lefaricskálta egynek a régit, illően rágyújtott és gyors egymásutánban ere­gette a szálló füstkarikákat Eleinte gyönyörkö­dött a szálló füstfelhőben, viszont nem tudott eléggé csodálkozni hogy ugyan mi ize bűze van az egész szivarozásnak, hogy ugy majd meg­halnak érte az emberek. . . Egyszer csak azon vette észre, hogy nagyon köhöghetnék Mikor a köhögés akkor még rájött rettenetesen a alábbhagyott, csuklás, an­­­nyira hogy már már komoly veszedelem fenye­gette a sovány káriszbádi reggelit, annyira hogy nagy sietséggel akart lódulni a bokor mögé, de ahogy fel akart kelni, hát csak első­térült szeme előtt a világ, kerengve forogva kapaszkodtak előtte egymásba a fák, a bokrok és ő erőtlenül hullott vissza a padra, mint egy ólomdarab ... A fejét tapogatta. Majd fogta a szivarvéget és tehetetlen haraggal csapta a ho­mokos útra . És még ezen a napon négyet kellett elszívni Soha az életében nem volt Ká­rász uramnak annyi kinja, mint akkor a három négy nap alatt. Alig várta hogy ism­ét beállít­hasson ahhoz a doktorhoz. Rettentően össze volt törve, hogy maga az orvos is meghökkent: pofa? — Mi az ? Ennyire rosszabbodott az álla Kárász uram csak a fejét lógatta: — Minden megjárna tekintetes uram . . csak a szivar . . az a szivar, szédülök .. . kö­högök , csuklók . . — Hát maga nem dohányos­? — Nem vet az én számba soha ilyesmi... — Szerencsétlen ember... hát én nem tudtam persze hogy akkor nem kell szivarozni.. Az öreg Kárász keserű daccal legyintett: — De fene egye meg, ha ennyire meg­kínzott, most már nem hagyom abba csak aztr se És ugy állított haza Kisszénásra szivarral a szájában és azontúl nagyon-nagyon betegnek kellett lenni Kárász uramnak, ha nem szivaro­zott ... —6 9 Békéscsaba város tkvi betéteinek a köz­­forgalomba való átadásáról szóló hirdetmény. 10. Községi adók pótelőirása. 11. A békéscsabai Általános Népegylet ké­relme a Nagyszikes terület eladása iránt 12 A községi szeszfőző használati dijának megállapítása. 13. Jelentés a városi függőkölcsön ered­ményéről és felhasználásáról. 14 A gyámpénztár 1918 évi számadása. 15 A városi pénztárak és alapok 1919 évi számadása. 16. özv. Fejér Béláné kegydij iránti ké­relme. 17. özv. Galli Mihályné kérelme kegydijá­nak felemelése iránt 18 Gyöngyösi Gusztáv kérelme a Városi Zenede segélyének megállapítása iránt 19 Németh Mihály városi végrehajtó relme gyógykezelési és temetési segély iránt ké­ 20 Szabadság idő iránti kérvények 21. Klein Izidor kérelme a községi köte­­lékbe való felvétel iránt 22 Póttárgysorozatba felveendő ügyek.­­ Meghívó: Békéscsaba r t. város képviselőtestülete a városi szervezési szabályrendelet 10 § a értelmé­ben 1920. évi október hó 4 ik napján d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendes köz­gyűlést tart, melyre a képviselőtestület tagjait tisztelettel meghivja dr Berthóty István polgár­mester. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1 Polgármesteri jelentés. 2. A városi adóhivatal újraszervezése foly­tán egyes alkalmazottaknak a szervezve levő ál­­lásokra való beosztása, illetve az adónyilvántar­­tói adótiszti, végrehajtói és írnoki állásoknak helyettesítés útján való betöltése. 3 Szülésznői állások betöltése. 4. A községi kötelékbe való felvételért fize­tendő díjakról szóló szabályrendelet. 5 Jelentés a városi alkalmazottak gabona és beszerzési segélye ügyében 6 Belügyminiszteri rendelet az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghirdetése tár­gyában 7. Községi közmunka mérvének 1921. évre való megállapítása. 8 .Községi közmunkapénztár előirányzata 1921. évre. Békéscsaba 1920 szeptember 26 . KRÓNIKA Ez a város már nagy város, Sok széppel telisteli, Csak olyan még mint a kislány. Ki­báját nem ismeri. A korzója ékes, népes. Délelőtt és délután a kis csemeték nagy labdával Hátulról rúgnak kupán. Van nagy tükrös kávéháza És előtte r­űliget, Kurta farkú tarka Ford, alhol vígan átüget. Van neki van . . . fürdőháza, flz Nem az pardon, hogy csak volt . illik arról beszélni, Aki nem él, aki holt . . . Van itt viz is, szép zöld tükrü, Ugy hívják, hogy Holtmeder, Szép zöld tükör sima lapján Száz kis macska ott hever. Van valahol kotrógép is, — óh, attól fél » Körős, Hátha netán megkotorják S aggodalma örökös. Van itt ezer nyirfaseprü, Sepernek is eleget, De csak a Városháza előtt folyik ez a művelet. Elvégre ez nem oly nagy baj, Nem is olyan nagy csapás, Ahol seperni való van. Seperni csak ott szokás.­­ Seprés után locsol is egy Nagy négyszögű valami, fiz az érzés, az az illat. Az aztán a Valami Itt már minden nagyvárosi S nagy az élet kelleme, Óe itt Csabán sok minden van. Csak az nincs, mi kellene! Külföldi czipő érkezett nagyobb mennyiségben a Péterfi cipőáruházba Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (Kossuth-szoborral szemben.) Nagymennyiségű fekete és sárga tehénbőr munkásbakkancs állandóan raktáron Nagybani áraknál árengedmény I

Next