Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-09-26 / 78. szám
ö £ kis*fisztófiv Egyszerűbb adópolitikát Az adót tízszeresére emelték, de nem gondoskodott a minisztérium arról, hogy ezzel kapcsolatosan az eljárást is egyszerűsítette volna. Az egymást nyomon követő új intézkedések nem csak a tisztviselők erejét merítik ki de a zavaros, egymásnak sokszor ellentmondó rendeletek nehézkes végrehajtása egyenes veszteség az államnak A sok fórum amelyen a legkisebb adótétel kiszámítása keresztül megy, a rendesen hosszú terminusra szabott behajtás eredménye aztán az, hogy egy év leforgása alatt nagyon sokan kibújnak az adóztatás kötelezettsége alól Oka pedig mindennek a rettenetes bürökratizmus. Ez az időlopás, a sok sallang, amivel az adókivetés behajtása jár, még az abszolút korszakból maradt örökül. De a kisgazdapárt már programmjába vette az adótörvények egyszerűsítését, sarkalatos programmpontja volt, hogy olyan adótörvényeket kérünk, amelyet mindenki megért. A pénzügyminiszter álllandóan foglalkoztatja pénzügyi kérdésekkel a Házat, egyszer már ki lehetne térni az adózás egyszerűsítésére is. Adótörvényeinket mindennap toldozzák és foldozzák, de csak a tisztviselőnek adnak munkát, mert mire a végrehajtásra kerülne a sor. új viszonyok állanak elő, amelyek ismét új intézkedéseket kívánnak A sok személyi hajsza abbahagyása után első kötelessége volna a nemzetgyűlésnek, hogy megcsinálja az egységes és jó adózási rendszert Mert a rendszer rossz és hiába addig minden panasza a pénzügyminiszternek, míg a rendszer meg nem változik. Temérdek tisztviselőt kell foglalkoztatni, sok időbe és pénzbe kerül egy adóalap megállapítása, amelyről rendesen kisül a végén, hogy a bevallás rossz és az adóalap hamis A hibák korrigálása a pénzügyigazgatás minden erejét igénybe veszi s egy közigazgatási közeg nem tesz egyebet, minthogy ismét ír egyik lajstromból ki, a másikból be. Az adó és egyszerűsítése tekintetében például szolgálhatna a szerb kormány intézkedése. Igazságtalanul sújtják a Bácskát és Bánátot, mert bácskai pénzen akarják és fogják is rekonstruálni Szerbiát, de az adórendszer egyszerű és gyors. Minden jövedelem után az adókulcs progresszive percentuális s az adót három hónap alatt be is hajtják. Mert hiszen az állam bírhat fedezettel fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, az adófizető polgárok teljesítőképessége címén, de ha fizetni ma kell, akkor nem lehet az adóbefolyásra évekig várni. Ma már Ausztriában is egyszerűsítették az adózás kérdését Mindennemű jövedelem bizonyos skála szerint igazodok, az adóhivatal értesiti az adófizetőt hogy annyi az adója és az elrjárás be is van fejezve. Tény, hogy a fél bevallására alapított adózási rendszernél is fordulnak elő hibák és visszaélések, de ott van az állam a maga büntető hatalmával s adóeltitkálásokért ugy büntethet ahogy akar. Nem is ez a fő, hanem a bürokratizmus, nem kell pénzügy igazgatósági jóváhagyás, megindítás és az államnak az a célja, hogy mielőbb pénzt kapjon. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a héten benyújtott 1920—21. évi állami költségvetésben 20 milliárdos kiadási előirányzat mellett 10 milliárdnyi deficitet mutat fel Kifejezést adott a miniszter ama nézetének, hogy Magyarország még ebben a helyzetben is el fog érkezni az európai értelemben vett normális helyzethez. Hogy ez a normális pénzügyi helyzet mielőbb helyreálljon, ahhoz szükséges volna még az is, hogy kibontakozzunk a mai adózási rendszer labyrintusából. A nagy szivaros. Híres-neves ember volt Kárász uram a kis szénási határban Ott ugyan nevezetes ember volt mindenki vagy a lováról, vagy az asszonyáról, ellenben Kárász uram arról hogy a csizmás magyarok közt ő volt az egyetlen a faluban, aki szivarozott. De nem csak hogy szivarozott hanem olyan érzékkel és talentummal szipákolta a bőr szivart, hogy ezt a stílust megirigyelhette volna maga a vicispán is Kezdődött pedig az a dolog akkor, mikor Kárász uram az úgynevezett magyar betegségbe esett és a doktorok tanácsára Káriszbádba ment kireperálni a gyomorbajt Meg is vizsgálta az ottani cseh doktor igen alaposan s ahogy előírta az étrendet meg a glambersó használatát, még azt is hozzátette :- Naponként pedig csak öt darab szivart és ne többet Mondjuk délelőtt hármat délután kettőt. . . Aztán néhány nap múlva ismét feljön, majd meglátjuk milyen lesz az eredmény. Ahogy megindult Kárász uram a sikátoros kerteken át, első dolga volt hogy trafikot keresett és megtömte a zsebét szivarral. Leült egy árnyas fa alá és lefaricskálta egynek a régit, illően rágyújtott és gyors egymásutánban eregette a szálló füstkarikákat Eleinte gyönyörködött a szálló füstfelhőben, viszont nem tudott eléggé csodálkozni hogy ugyan mi ize bűze van az egész szivarozásnak, hogy ugy majd meghalnak érte az emberek. . . Egyszer csak azon vette észre, hogy nagyon köhöghetnék Mikor a köhögés akkor még rájött rettenetesen a alábbhagyott, csuklás, annyira hogy már már komoly veszedelem fenyegette a sovány káriszbádi reggelit, annyira hogy nagy sietséggel akart lódulni a bokor mögé, de ahogy fel akart kelni, hát csak elsőtérült szeme előtt a világ, kerengve forogva kapaszkodtak előtte egymásba a fák, a bokrok és ő erőtlenül hullott vissza a padra, mint egy ólomdarab ... A fejét tapogatta. Majd fogta a szivarvéget és tehetetlen haraggal csapta a homokos útra . És még ezen a napon négyet kellett elszívni Soha az életében nem volt Kárász uramnak annyi kinja, mint akkor a három négy nap alatt. Alig várta hogy ismét beállíthasson ahhoz a doktorhoz. Rettentően össze volt törve, hogy maga az orvos is meghökkent: pofa? — Mi az ? Ennyire rosszabbodott az álla Kárász uram csak a fejét lógatta: — Minden megjárna tekintetes uram . . csak a szivar . . az a szivar, szédülök .. . köhögök , csuklók . . — Hát maga nem dohányos? — Nem vet az én számba soha ilyesmi... — Szerencsétlen ember... hát én nem tudtam persze hogy akkor nem kell szivarozni.. Az öreg Kárász keserű daccal legyintett: — De fene egye meg, ha ennyire megkínzott, most már nem hagyom abba csak aztr se És ugy állított haza Kisszénásra szivarral a szájában és azontúl nagyon-nagyon betegnek kellett lenni Kárász uramnak, ha nem szivarozott ... —6 9 Békéscsaba város tkvi betéteinek a közforgalomba való átadásáról szóló hirdetmény. 10. Községi adók pótelőirása. 11. A békéscsabai Általános Népegylet kérelme a Nagyszikes terület eladása iránt 12 A községi szeszfőző használati dijának megállapítása. 13. Jelentés a városi függőkölcsön eredményéről és felhasználásáról. 14 A gyámpénztár 1918 évi számadása. 15 A városi pénztárak és alapok 1919 évi számadása. 16. özv. Fejér Béláné kegydij iránti kérelme. 17. özv. Galli Mihályné kérelme kegydijának felemelése iránt 18 Gyöngyösi Gusztáv kérelme a Városi Zenede segélyének megállapítása iránt 19 Németh Mihály városi végrehajtó relme gyógykezelési és temetési segély iránt ké 20 Szabadság idő iránti kérvények 21. Klein Izidor kérelme a községi kötelékbe való felvétel iránt 22 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Meghívó: Békéscsaba r t. város képviselőtestülete a városi szervezési szabályrendelet 10 § a értelmében 1920. évi október hó 4 ik napján d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, melyre a képviselőtestület tagjait tisztelettel meghivja dr Berthóty István polgármester. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1 Polgármesteri jelentés. 2. A városi adóhivatal újraszervezése folytán egyes alkalmazottaknak a szervezve levő állásokra való beosztása, illetve az adónyilvántartói adótiszti, végrehajtói és írnoki állásoknak helyettesítés útján való betöltése. 3 Szülésznői állások betöltése. 4. A községi kötelékbe való felvételért fizetendő díjakról szóló szabályrendelet. 5 Jelentés a városi alkalmazottak gabona és beszerzési segélye ügyében 6 Belügyminiszteri rendelet az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghirdetése tárgyában 7. Községi közmunka mérvének 1921. évre való megállapítása. 8 .Községi közmunkapénztár előirányzata 1921. évre. Békéscsaba 1920 szeptember 26 . KRÓNIKA Ez a város már nagy város, Sok széppel telisteli, Csak olyan még mint a kislány. Kibáját nem ismeri. A korzója ékes, népes. Délelőtt és délután a kis csemeték nagy labdával Hátulról rúgnak kupán. Van nagy tükrös kávéháza És előtte rűliget, Kurta farkú tarka Ford, alhol vígan átüget. Van neki van . . . fürdőháza, flz Nem az pardon, hogy csak volt . illik arról beszélni, Aki nem él, aki holt . . . Van itt viz is, szép zöld tükrü, Ugy hívják, hogy Holtmeder, Szép zöld tükör sima lapján Száz kis macska ott hever. Van valahol kotrógép is, — óh, attól fél » Körős, Hátha netán megkotorják S aggodalma örökös. Van itt ezer nyirfaseprü, Sepernek is eleget, De csak a Városháza előtt folyik ez a művelet. Elvégre ez nem oly nagy baj, Nem is olyan nagy csapás, Ahol seperni való van. Seperni csak ott szokás. Seprés után locsol is egy Nagy négyszögű valami, fiz az érzés, az az illat. Az aztán a Valami Itt már minden nagyvárosi S nagy az élet kelleme, Óe itt Csabán sok minden van. Csak az nincs, mi kellene! Külföldi czipő érkezett nagyobb mennyiségben a Péterfi cipőáruházba Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (Kossuth-szoborral szemben.) Nagymennyiségű fekete és sárga tehénbőr munkásbakkancs állandóan raktáron Nagybani áraknál árengedmény I