Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-06-03 / 45. szám
Békéscsaba, 1920 junius 3 Egész évre — Félévre — — negyedévi* — Egy hónapra — 120— korona 60— korona 30.— korona 10— korona A raj 5ük Csütörtök XLVII. évfolyam, 45. szám Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP SMikcsitfiség és kiadóhival): D. kerület, Ferenc Józef-tér (Búzapiac) 20. m Megyei telefon: 7. team. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20— K Kéziratok nem adatnak vissza. Hazafiúi önfeláldozással vállalta a leghálátlanabb szerepet, a ránkkényszerített Neuilly béke aláírását, Bénárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter. Átkos az a kéz, mely a Magyarországot feldaraboló békét aláírja - hangzott mindenütt a magyarság körében. De mostan, a felháborodás kitörése után, a hazafiúi fájdalomtól marcangolt tépelődő lélekben annak a gondolatnak kell a Varseillesba küldött miniszter és honfitárs előtt hálás elismeréssel adóznia: micsoda lelkierő, micsoda önmegtagadás, micsoda áldozat szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen örökké szomorú emlékű szerepre vállalkozzék. Bénárd miniszter a kormány utasítására teszi. A kormány a neuilly-i vésztörvényszék parancsára. A békeszerződés aláírásával lelkünkben nem mondottunk le semmiről, ami örök jussunk, csak engedtünk a kényszerítő helyzetnek. Még rosszhiszeműséggel sem vádolhatnak. Igenis megtartunk és meg akarunk tartani mindent, ami csak lehetséges. Hogy egy csomó anyagi és erkölcsi lehetetlenségre kényszerített bennünket, ám azon joggal száradjon a zsaroló lelkiismerete. Ezt a lehetetlen békét azért írjuk alá, mert nem akarunk meghalni. Teleky és Apponyi elég világosan dolatér a nemzetgyűlésen. kifejtették a gon De az utóbbi egyúttal megjelölte az utat is, amelyen haladnunk kell, ha élni akarunk és erőre óhajtunk kapni. Ez csak a teljes belső harmónia, a gyors konszolidáció, a megfeszített, békés munka lehet. Rajtunk áll, mondotta, hogy ez új Magyarország igazolja Széchenyi szavait. De ebből következik, hogy ránk hárul a felelősség is, ha a tragikus sorsú magyar jóslása nem válik valóra. A mostani idők hazánkban két nagy eszmét keltettek új életre. A nemzeti gondolatot, amely mindvégig kísér ezer éves történetünkön keresztül s amely befelé annyit jelent, tartsunk össze mindannyian, akik magyaroknak valljuk és érezzük magunkat, kifelé pedig egyszerűen Zrinyi Miklós jelszavát: „Ne bántsd a magyart!« A másik eszme a majdnem kétszer olyan idős, egyetemes keresztény gondolat, amely nem jelenthet egyebet, mint a krisztusi erkölcsöt, a krisztusi szeretetet, egyszerűen a krisztusi filozófiát. Aki vétkezett és vétkezik bűnhődjék, aki őszintén megtért, annak bocsátassék meg hibája s akik ártatlanok, azok forrjanak egybe új életre kelt magyar falanx gyanánt, Apponyi szavait kövessük, hogy valóra váltsuk Széchenyi mondását. Rajtunk áll! A vármegye közgyűlése. Az alispáni jelentés. Választások. A megyei közkórház helyzete. Átiratok. Hétfőn, június hó 31-én tartotta a vármegye közgyűlését, amelyen — a sürgős mezei munkák és a nagy hőség következtében — gyér számban jelentek meg a tagok Ezek is csupán a közigazgatási bizottság és az állandó választmány megválasztását várták meg. Utána jórészt csak a kötelességtudó tisztviselői kar segédlete mellett pergett le a hosszú tárgysorozat Az ülést délelőtt fél tíz órakor nyitotta meg Zilahi Kiss Jenő elnök. Fegyvert kérnek a gazdák. Elsőnek az alispáni jelentést olvasta fel dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző. A jelentésben az alispán beszámolt a megye közgazdasági, egészségügyi és közbiztonsági állapotáról. Tudatta a törvényhatósági bizottsággal, hogy a tisztviselőknek a kommün és a román megszállás alatt tanúsított magatartásának felülvizsgálására háromtagú igazoló bizottság alakult. A jelentéshez elsőnek Morvay Mihály szólt hozzá Vázolja a megye főleg a perifériák közbiztonsági állapotát, örömmel vette hírét, hogy Gerendásra 9 tagból álló cendőrörsöt rendeltek ki. Élénken festi a demarkációs vonal közelében lakó tanyai gazdák lehetetlen helyzetét, akik fegyver nélkül csupán furkósbottal a kezükben tehetetlenek minden rabló, betörő, vagy tolvaj társasággal szemben Különösen a ló és igásállat lopások szaporodnak s a tettesek átcsempészik a jószágot a demarkációs vonalon. Azért kéri az alispánt, hasson oda hogy a kormány ezt a vonalat katonailag jobban megerősítse, hogy a csempészésnek elejét vegyék A gazdáknak pedig adjanak fegyvertartásra engedélyt Hasonló értelemben szólalt fel tíohuszGyörgy, aki egyúttal azt is kérte, hogy a gazdák a fegyverhez hozzá is juthassanak. Moldoványi János békési főszolgabíró hangsúlyozta, hogy Békésen az államrendőrség felállítása — tekintettel a község nagy lélekszámára — első rendű, sürgős közbiztonsági szükséglet. A felszólalásokra dr. Daimel Sándor alispán válaszolt A rendőrség államosítása érdekében felirattal éltek a vármegyéhez Békésen kívül Szarvas és Orosháza Szóló beszélt a kerületi főkapitánnyal, akinek kijelentése szerint az államosítás csak lassan helyről helyre történhetik Elsősorban Orosháza kerül sorra Ami a demarkációs vonalnak szigorúbb őrzését illeti, ebben az ügyben indítványára a törvényhatóság felír a kormányhoz. Ezután megemlékezett még az alispán a nagy papírhiányról és papírdrágaságról, amely lehetetlenné tette, hogy jelentését nyomtatásban bocsássa a megyegyűlés tagjai részére. Felirat a nemzetgyűléshez a tisztviselők érdekében. A számonkérőszék jelentésével kapcsolatban az állandó választmány határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a törvényhatósági bizottság írjon fel a nemzetgyűléshez a közigazgatási tisztviselők fizetésének emelése érdekében, hogy a hivatalnok anyagi gondtól ment, tiszta agyaggal megfelelhessen súlyos és felelősségteljes hivatásának A javaslatot egyhangúlag elfogadják Dr. Daimel Sándor alispán kötelességének tartja megállapítani, hogy önfeláldozó kötelességét nemcsak a központi hivatalnokok, de a vármegye egész tisztikara megteszi. Hét százalékra emelték a megyei pótadót. Ezután a vármegyei háztartási pénztár 1920. évi költségelőirányzatát terjesztették elő, melyet a törvényhatóság jóváhagyólag tudomásul vett A három és félszázalékos vármegyei pótadót a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a törvényhatóság felemelte 7 százalékra. Ebből 2—2 közigazgatási és jótékonysági célokra, 3 százalék a tiszti nyugdijalap hiányainak fedezésére fordítandó. Választások: Miután a Területvédő Liga megkeresésére a vármegye egyhangúlag tiltakozott a meggyalázó békeszerződés ellen, áttértek a választások megejtésére. A közigazgatási bizottság tagjainak megbízatása lejárván, mind a tíz tag választását megejtették, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy közülök ez év végén öten, kiket sorsolás útján jelölnek ki, lemondanak A megválasztott tagok a következők (a zárjelben levő számok a szavazatokat jelölik): Beliczey Géza (51) dr. Márky János (51), dr. Török Gábor (51), gróf Wenckheim Dénes (51), dr Ladics László (49) Ambrus Sándor (43), Morvay Mihály (32), Korosy László (31) dr. Haviár Ödön (27) Szavazatot kaptak még gróf Széchenyi Antal (26), Wieland (15), Czinczli (11), Bohus (8), Faragó, Moldoványi (1 1). Ezután a főispán az állandó választmány tagjainak választását rendelte el. A szavazatok összeszámlálása sok időt vett igénybe, miért is a gyűlés közben áttért egyébb ügyek tárgyalására. A megyei közkórház államosítása. A vármegyei közkórházi bizottságban megüresedett három helyre megválasztották Scherer Benedeket, Sas Józsefet és Dobay Ferencet. Majd a vármegyei tiszti nyugdíjválasztmány, a munkaképtelenséget megállapító orvosi bizottság, továbbá a vármegyei árlejtező és építkezési bizottság alakult meg Egy kis élénkséget vitt bele a gyűlésnek egyhangú menetébe az alispán előterjesztése a vármegyei közkórház állami kezelésbe való átvétele ügyében. Az előterjesztés elmondja, hogy a közkórház olyan súlyos anyagi helyzetbe sodródott a rendkívüli viszonyok folytán, amely már már az intézet működését veszélyezteti kötelességeinek csak bankkölcsönök útján tudott eleget tenni, minthogy az országos betegápolási alappal nem volt érintkezése. Dr. Daimel Sándor ehhez még hozzáfűzi, hogy nem munkától és gondtól akar szabadulni, de a kórháznál az anyagi nehézségek olyanná váltak, amelyeket a megye a maga erejéből leküzdeni nem tud. Es ezért kapóra jött a megjelent kormányrendelet a megyei kórházak átvételéről Már maga rendelet megjelenése is azt mutatja, hogy ezek a az állapotok országosak. A megye különben sem veszít a lemondással egyebet mint néhány orvos kinevezésének a jogát. Mindenki megnyugtatása végett kösse ki az átvételnél feltétlenül a törvényhatóság azt, hogy elsősorban megyei illetőségűek jussanak tengelyhez Dr Ladics László felszólalása majd az alispán viszontválasza után a közgyülés az előterjesztést egy szó ellenében elfogadta. v. Átiratok. Ezután Veszprém vármegye, köriratát olvasták fel, melyben Károlyi Mihály és Hoch Já-