Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-04-30 / 88. szám

Békéscsaba, 1924 április 30 Szerda 51-ik évfolyam, 88-ik szám BEIESMEN­YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Táviratok a kisantánt kártyavárából Olaszország föl akarja robbantani a kisantántot — Románia a kisantánt mostohagyermeke — Benest nem látják szívesen Varsóban Bukarest, ápril. 29. Az a körül­mény, hogy a belgrádi sajtó ro­mánellenes támadásai egyre tarta­nak, a bukaresti sajtóban élénk felháborodást kelt. A Lupta nem vonja kétségbe, hogy ezeket a tá­madásokat maga a jugoszláv kor­mány éleszti. A jugoszláv politi­kusok nyilatkozata szerint e táma­dások fő okát Bukarestben kell ke­resni, ahol hivatalos bolgárbarát tüntetések mentek végbe. Ez el­kedvetlenítőleg hatott a jugoszláv vezető körökre, amelyek nagy fon­tosságot tulajdonítanak a mace­dóniai kérdésnek. Hozzájárul mind­ehhez az olasz politika befolyása. Az olasz kormány rendszeres munkát fejt ki Belgrádban a kis­antant szétrobbantása céljából. Az Indrumarea azt írja, hogy a jugoszláv kormány szívesen látja ezeket a támadásokat, mert elte­relheti ezekkel a belpolitikai ne­hézségekről a figyelmet. Zágráb, ápril. 29. A Zagraber Tagblatt című kormánypárti lap egyik legutóbbi számát a jugoszláv­csehszlovák együttműködés pro­pagálásának szenteli. Szövegrészé­ben a két állam vezető politikusai­tól hoz nyilatkozatokat, hirdetési részében pedig cseh-szlovák cé­geket propagál. A szövegrészben megszólal Benesen és Klofácon kívül a cseh­szlovák és jugoszláv diplomácia s valamennyi cikk mint természetes kapcsolatot tünteti fel a cseh-szlovák—jugoszláv testvéri viszonyt. Rendkívül feltűnő az, hogy a nyilatkozatokban szó sem esik a kisantant harmadik tagjáról, Romániáról, de annál többször fordul elő a szláv szolidaritás han­goztatása. Varsó, ápril. 29. Az utóbbi idő­ben az a hír foglalkoztatta a len­gyel közvéleményt, hogy Benes ellátogat Lengyelországba. A Csasz című lengyel lap ezzel a kérdés­sel vezércikkben foglalkozik és óva inti a lengyel külügyminisz­tert attól, hogy Benest meghívja, mert Benes útja az egész lengyel tartományban ..fatális légkörre ta­lálna és politikai botránnyal vég­ződnék." A lap azt várja a lengyel kor­mánytól, hogy határozottan je­lentse ki, hogy Benes utazása nem egyezik meg a lengyel kormány terveivel. Röpirattal harcolnak a sztrájkoló nyomdászok Budapest, április 29. (MTI) A nyomdai munkásság kívánságai­ról és a főnökök álláspontjáról teljesen tájékozott és objektív for­rásból a következő információkat kaptuk: A nyomdai munkásság túlnyomó része már a sztrájk előtt is a békebeli bérnek 56-80%-át kapta a szakszervezeti tanács drá­gasági indexe alapján. A főnökök ajánlata alapján ezeket a munka­béreket további 16%-kal emelték volna. Bizonyítékaink vannak arra, hogy a munkásság igen nagy része nem volt tájékozva a főnökök ezen javaslatáról akkor, amikor szavazatát leadta. További drá­gulás esetén a drágaság heti in­dexszámán kivül még további 10 %-át kapnák életnívójuk följaví­tására. A sztrájkolók ma egy röp­iratban fejtették ki álláspontjukat és hangsúlyozzák, hogy a nyom­a­dászok ma már felét sem kapják békebeli fizetéseknek. Cáfolni igyekeznek azt a híresztelést, hogy a főbizalmiak terrorisztikusan lép­tek fel a szavazás alkalmával. Tiltakoznak az ellen, hogy nyomdai munkások sztrájkjának a politikai háttere volna és hang­súlyozzák, hogy minden olyan akció, amely más szakmák munka­beszüntetésére vezetne, csak ron­tana a nyomdászok helyzetén. 100 takarékkorona lyoma 122 papirkorona. mai árfo- Sürgősen összeh­ívták a nemzetgyűlést Budapest, ápril. 29. A nemzet­gyűlés elnökségénél ma délelőtt megjelent a szoc.­demokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Eszter­gályos János és Kitalka Lajos, a független Kossuth-párt megbízásá­ból Ruppert Rezső és átnyújtották Szcitovszky Béla házelnöknek azt az ívet, amelyen 30-nál több kép­viselő kéri a Ház azonnali ös­­szehívását. Szcitovszky Béla ház­elnök megfelelően hogy a Ház május 2-án intézkedett, délelőtt 11 órára összehívassék. Az ülés tárgya az egybehívás megindoko­lása és a további teendők meg­beszélése lesz. A Ház összehívását kérő ívet a 25 sürgős szo­ciáldemokrata képviselőn kívül Ruppert Rezső, Drozdi Győző, Szilágyi Lajos, Beck Lajos, Hegy­megi Kiss Pál és Meskó Zoltán képviselők írták alá. Beavatott forrásból nyert értesülésünk sze­rint a Ház ülése pénteken lesz és utána az elnök indítványából új­ból elnapolja magát. Zürichben a magyar koronát 733/1-el jegyezték. 20 koronás arany 375000 papirkorona. Békéscsaba város közgyűlése A délutáni közgyűlés — Megszavazták az árucsarnokot és a fürdőt — Fölemelték a bérkocsi viteldíjakat — Nagy vita az erzsébethelyi orvos és Szirtes állatorvos kérelme körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőtestületi ülésről — a lapunk zárta után lepergett tárgy­sorozati pontokról — itt adjuk tudósításunkat: A Próféta-vendéglő bérletének átruházására nézve úgy döntöttek, hogy az új bérlő személyéről meg­felelő információkat szereznek be és a kérdést a következő köz­gyűlés elé fogják terjeszteni. A Hunyadi-téri árucsarnok A Városfejlesztő és Értékfor­galmi r.-t. ama kérelme körül, hogy a Hunyadi-téren egy na­gyobb szabású árubódét építtet­hessen, nagy vita kerekedett. A részvénytársaság ugyanis — mint már megírtuk — egy minden izé­ben modern árucsarnokot óhajt emelni, ha a város a telket ren­delkezésére bocsátja, minek el­lenében az épület mindenestül együtt a város tulajdonába menne át 25 év múlva. Az állandó vá­lasztmány javaslata ezzel szem­ben 20 évi telekhasználatot aján­lott, míg a társaság a telekért évi 5 £ q búzát ajánlott föl bér fejében. Pollák Arnold, Kraszkó Reisz Hermann és Vértes Mihály, Andor dr. felszólalásai után Ádám Gusz­táv műszaki tanácsos részletesen ismertette az ügy történetét és be­jelentette, hogy a tervek szerint, ha a járásbíróság új hajlékot kap, a mostani otthonát egybekapcsol­ják majd az árucsarnokkal és a mai bírósági épület akkor vásár­csarnokul fog szolgálni. Fábry Ká­roly, Macák György, Vértes An­dor és Áchim László hozzászólá­sai után az elnöklő polgármester szavazást rendelt el, amelynek eredményeképpen az állandó vá­lasztmány javaslata 13 szótöbb­séggel győzött. Fürdőügy, bérkocsi­tarifaemelés A Fürdő r.-t. kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés. A vállalat ugyanis a jelenleg használt telket saját magára átruházni kérte, 1000 részvény ellenében, amit a város­nak adna, azzal a kikötéssel, hogy egy modern, rendes kádfürdőt épí­tene, ha pedig a telket más célra használná fel, mint fürdőnek, az összes épületek a város tulajdo­nába mennének át. Linder Károly dr. pártoló hozzászólása után a közgyűlés megszavazta a kérelmet. A bérkocsisok tarifaemelését a kért 2500-szoros szorzószám alap­ján engedélyezte a közgyűlés, még­pedig egyhangúan. Kulcsár Sándor dr. erzsébethelyi orvosnak azt a kérelmét, hogy ré­szére lótartási segélyt állapítsanak meg, csak félórai vita után sza­vazta meg a közgyűlés. Az ál­landó választmány elutasító javas­latával szemben Linder Károly dr. védelmébe vette az orvost, kör­vonalazva, hogy az a nagy távol­ságok miatt nem tudja rendesen ellátni kötelességét. Reisz Miksa dr. szerint elengedhetetlenül szük­séges egy második orvos Erzsé­bethelyen. Hosszas vita után, amelyben számosan vettek részt, a közgyűlés úgy határozott, hogy addig, míg az orvos lovat tart, a város havi 50 kiló zabbal járul a lótartáshoz, segélyképpen. Iskolából — lakás Francziszky Lajos dr. előadó be­jelentette, hogy Szirtes Jenő állat­orvos mai meg­ nem felelő lakása helyett a Somlai féle házat kéri a várostól, megfelelő átalakítással. Az állandó választmány elutasí­tást javasolt, mert a Somlai ház­ban jelenleg egy iparostanoncis­kola működik és ezt az iskolát sehol másutt nem lehet elhelyezni. Közel egy órás vita után elfogad­ták az állandó választmány javas­latát, Berthóty polgármesternek az­zal a módosításával, hogy majd akkor, ha az iskolát sikerül másutt elhelyezni, a lakást az állatorvos rendelkezésére fogják bocsátani. A József Szanatórium Egyesület évi segélyéül 300 ezer koronát szavazott meg a közgyűlés. A póttárgysorozat tárgyalásánál a városi kerületi orvosok tási díjait 100 százalékkal látoga­ttette fel a közgyűlés. Az új díjak sze­rint egy látogatás az orvos lakásán 8000, a beteg lakásán 16000 ko­rona lesz. Ugyancsak 100 szá­zalékkal emelték fel a kerületi szülésznők díjazását is. Ezeknél 1924 május 1-től számítva havi 5000 koronás alapfizetést számí­tanak, amihez ugyanaz az emel­kedési kulcs járul, mint a városi tisztviselőknél. A februárban meg­állapított látogatási díjakat 80 ezer koronára emelték. Eladtak egy tisztviselőházat Medovarszky Mátyás dr.főjegyző ezután előadta, hogy Horváth István városi pénzügyi tanácsnok azt a városi tisztviselői házat, amelyben lakik, 300 mázsa búzáért meg akarja vásárolni. A kérelmet az állandó választmány elfogadásra ajánlotta azzal, hogy a vételár 10 év alatt fizetendő le kamat­mentesen Kraszkó Mihály elle­nezte a vétel megengedését és azt is, hogy kamat nélkül is ilyen olcsón adják el a házat. Holländer Lipót dr. viszont kérte, hogy Horváth tanácsnok személyére való tekintettel adják oda ilyen olcsón a házat, mert a városnak ez a derék tisztviselője ezt meg­érdemli. Majd felvetette a gondo­latot, hogy mivel a város a kis­lakásokra úgyis ráfizet, jó lenne

Next