Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-05-03 / 90. szám

EGYES SZÁM ARA §00 KOROM Békéscsaba, 1924 május 3 Szombat 51-ik évfolyam, 90-ik szám BEKESME6TEI I­ZSONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.­Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A nyomdászsztrájk a nemzetgyűlés előtt Budapest, május 2. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béla elnök bejelen­tette, hogy harminc képviselő a Ház sürgős összehívását kérte, majd — néhány törvényjavaslat­nak a bizottságokhoz való utalása után — Peidl Gyula megindokolta, miért hívták össze a szociáldemo­kra­ták a Házat. Peidl vádolta a kormányt, hogy osztálypolitikát folytat és egyolda­lúan kezeli a gyülekezési és egye­sülési jogot, a sajtószabadságot és a választójogot. A május el­sejei gyülésbetiltásokra a kormány­nak nem volt törvényadta joga. A munkásság a világbéke mellett akart tüntetni. Senki sem kívánt felfordulást és általános sztrájkot. A munkásság csak a megélheté­séért küzd. A másik ok, amiért a nemzetgyűlést összehívták: nyomdászsztrájk és ezzel kapcso­a­latban a lapok betiltása. Téves az, mintha a szociáldemokraták rendezték volna a nyomdász­sztrájkot. A párt és a szakszerve­zet két különálló dolog. A szak­szervezet független a szociáldemo­kratáktól és nagy súlyt helyeznek a függetlenségük megoltalmazá­sára. A szakszervezet a mun­kásság gazdasági érdekeit képvi­seli, tehát nem lehet politikai szervezetnek tekinteni. Ilyen a nyomdászszakszervezet is. Itt is kizárólag kenyérharcról, bérmoz­galomról van szó. 238 nyomdában folyik a bérharc 4000 nyomdás­­szal. Ebből 25 nyomda foglal­koztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 nyomdászt. Kétséges, hogy ezek a többi bírják-e a sztrájkot. nyomdák el­ismerteti a sztrájk történetét. Elismeri, hogy a munkásságnak az a része, amely abbanhagyta a munkát, megszegte a munkásság és a munkaadók között fennálló kollektív szerző­dést Statisztikai kimutatást olvas fel, mely szerint 5 tagú munkás­család heti élelmiszerre szükséges pénz­értéke 375000 korona, ezzel szemben a nyomdai munkásoknak átlagos heti bérük 150000 K (?). Kijelenti Peidl, hogy „A Nép" és a „Szózat" megjelenése nem jelentett közeledést a szociálde­mokraták és a fajvédők között. A kormány a törvény ellenére intéz­kedett akkor, amikor a beszüntette. Még :kivételes lapokat hata­lomról szóló törvény sem alkal­mazható ez esetben. A lapbetil­tást meg kell indokolni. A kor­mány eljárása nem egyéb dikta­túránál. (Nagy zaj, ellentmondás a kormánypárton.) Harc az útlevél és vízum ellen Az osztrák népszövetségi liga indítványa a nemzetközi lyoni kongresszuson Bécsből jelentik : IA népszövet­ségi ligák nemzetközi uniója júni­us végén tartja idei kongresszusát Lyonban. Az unió osztrák osztálya a kongresszusra nagy jelentőségű tervezetet dolgozott ki az útlevél és vízum eltörlése érdekében. A tervezet főbb pontjai a következők : 1. A szerződő államok egymás polgárai számára biztosítják az útlevél nélkül való be- és kiutazást. Az útlevélkényszer visszaállítása csakis gazdasági krízis, vagy há­borús veszély eseteiben lehetséges. 2. A szerződő gen állampolgárok államok az ide­tartózkodását sem külön engedélytől, sem pedig adóktól nem teszik függővé. A honi ipar és kereskedelem védel­me csakis a rendes adózási tör­vényekben biztosítható. 3. A szerződő államok fenntart­ják maguknak a nem kívánatos idegen elemek kiutasításának jo­gát. Retorzióktól eltekintve azon­ban nem alkalmazhatják ezt a rendszabályt bizonyos államok polgáraival szemben. 4. A szerződéshez való csatla­kozás minden állam számára nyitva áll. 5. A szerződő államok ezeket a határozatokat nemcsak egymás­sal szemben alkalmazzák, hanem első három esztendőben a az többi államok polgáraira is kiter­jesztik. Fentartják azt a jogot, hogy a három év letelte után az egyez­ményben részt nem vevő államok polgáraival szemben visszaállítsák az útlevél- és vízum­kényszert. Ezt az indítványt fogja beter­jeszteni az osztrák liga a júniusi lyoni kongresszuson és egyúttal javasolni fogja, hogy a konferen­cia a tervezetet tegye át a Nép­szövetséghez, amelynek köteles­sége lenne azonnal külön bizott­ságot kiküldeni az egyezmény megvalósítására. forgószélkatasztrófa Amerikában Páris, máj. 2. Amerikai jelenté­sek szerint egy forgószélnek igen sok áldozata van. A jelentések szerint 106 ember meghalt, 400 pedig megsebesült. Az anyagi kár tíz millió dollárra becsülhe­tő. A forgószél a legnagyobb pusztítást Arkansas és Carolina államban vitte végbe, ahol ötven­nél több város szenvedett kárt. Kilk­en városa állítólag már csak romhalmaz. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 126 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 683/1-el jegyezték. május elsejét Európaszerte ünnepelték Páris, május 2. Mintegy húsz fasiszta gyűlést tartott, amelynek folyamán egy férfiú behatolt a terembe és bombát tett le, majd elmenekült. A bomba felrobbant és egy asszony megsebesült. Páris, máj. 2. A mai nap Pá­risban és vidékén teljes nyuga­lomban telt el. Prága, máj. 2. A május elsejét Prágában munkaszünettel és fel­vonulással ünnepelték. Zavargá­sok nem történtek. A lapok nem jelentek meg. A májusi ünnepsé­gek a vidéken is rendben folytak le. Bécs, máj. 2. A mai állami ün­nepet a hivatalok, irodák, üzletek munkaszünettel ülték meg. A köz­épületekre lobogót tűztek ki. A szociáldemokraták több népgyű­lést rendeztek. London, május 2. Május elsejét rossz időben, de a szokásos ke­retek között ülték meg. London egyik nagy parkjában 12 tribün­ről intéztek beszédet a néphez. Königsberg, máj. 2. A kommu­nisták a tilalom ellenére tüntető felvonulást rendeztek. Közben a tüntetők és rendőrség között sú­lyos összecsapás történt. A kom­munisták sorából lövést adtak le s egy rendőrőrmester a nyakán megsebesült, amire egy másik rendőr lelőtte a tettest. A tömeg szétoszlott. Rekonstruálják a magyar állam­vasutakat Budapest, május 2. Magyarország gazdasági szaná­lásának egyik fontos mozzanata lesz a magyar államvasutak teljes átrendezése és rekonstruálása, amelynek messzi kihatásai Magyar­ország földrajzi helyzetéből folyó tranzitó állapotánál fogva a közép­európai forgalomban jól fognak érződni. A rekonstrukciós tervek elkészültek már, sőt a kisebb be­ruházásokat igénylő­ munkálatok meg is kezdődtek. Érdekes tehát az a nyilatkozat, amelyet Kelety Dénes, a MÁV­ igazgatója adott. Kelety Dénes elnökigazgató nyi­latkozatában kijelenti, hogy az országhatárok megváltozásával kapcsolatosan határállomások elsősorban az új kibővítése vált szükségessé. Bővítő munkák szük­ségesek egyes, az ország belsejé­ben levő fontos állomásokon is. E munkák túlnyomórészt a vá­gányzatok szaporításából állanak s ily munkák folynak Hatvan, Szolnok, Felsőgalla, Nagybátony, Kisterenye állomásokon, a barcika­ormospuszta vonal állomásain, továbbá Kecskemét, Nyíregyháza, Békéscsaba és Orosháza állomá­sokon. Emellett különös fontos­sággal bír a budapesti pálya­udvarok fejlesztése, elsősorban a Ferencváros állomás felvevő és rendező pályaudvara lesz a cse­peli Duna-kikötőnek. A nemzet­közi tranzit­forgalom követelmé­nyeinek megfelelően szükséges a győr—hegyeshalmi kettősvágány azonnali kiépítése. fontos szükséglet a Nem kevésbé különböző pályaépítmények rekonstruálása, továbbá a vontatási, táví­ó- és telefonberendezések javítása. Az általános lakáshiányra való tekin­tettel körülbelül kétezer új lakásra van szükség a vasúti hálózat kü­lönböző pontjain. A budapesti kereskedelmi kikötővel kapcsola­tosan át kell helyezni a Buda­pestről Szabadkára vezető kettős­vágányú fővonalat mintegy másfél kilométer hosszban. Ezen az áthe­lyezett pályarészen építik meg a kikötőpályaudvart. Kész a Buda­pest—Dunapart pályaudvarból ki­induló fővárosi parti vágány, to­vábbá a csepelszigeti petróleum­vágányzat. Elkészült már a francia vámmentes kikötő földmunkálata is. A kikötőpályaudvar első rész­letének üzembehelyezésével kap­csolatosan szükséges magasépít­mények további tervei is készen vannak. Az elnökigazgató reméli, hogy mindezek a munkák két éven belül elkészülnek. Felülvizsgálják az adókötelesek vagyoni helyzetét A pénzügyminiszter a jövede­lem- és vagyonadóbevallások ha­táridejét május 15-ig meghosszab­bította. Néhány nap múlva várható a pénzügyminiszternek egy újabb intézkedése, amely az összeíró­bizottságok megalakítását fogja elrendelni. Az összeíró bizottsá­gok fogják felülvizsgálni az adó­alanyok vagyoni helyzetét és a most beadott vallomásokat össze­hasonlítják az összeíró­ bizottság által megállapított adatokkal és a két megállapítás alapján fogják kivetni az 1924. évi jövedelem-és vagyonadót. A kivetéseket be­mutatják a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek, hogy az esetleg kifogásolható követelések helyes­bíthetők legyenek. Ezzel azt akar­ják elérni, hogy a közönséget megkíméljék az igazságtalan adó­követelésektől és a felebbezések számát a minimálisra csökkentsék. A május 15-ig esedékes jöve­delem- és vagyonadóbevallásokat papírkoronában kell ugyan meg­tenni, a pénzügyigazgatóság azon­ban a bevallott j­­övedelem- és vagyontételeket 1923-iki alapon át fogja számítani aranykoronára és az így átszámított összeg után vetik ki az 1924. évi jövedelem­és vagyonadót. Ezzel azt akarják elérni, hogy ha az adóalap összege aranykoroná­ban van megállapítva, késedelmes fizetés esetén se érhesse a kincs­tárt veszteség. Az 1922. és 1923. évi jövedelem- és vagyonadóbe-

Next