Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-04-27 / 86. szám

EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 április 27 Vasárnap 51-ik évfolyam, 86-ik szám BERESMEGYEI J­ZS0NT Politikai napilap Előfixetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.­Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. JT­egkezdődik a N­emzeti Bank részvényjegyzése Budapest, április 26. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és sza­badalmáról szóló törvény a mai napon az országos törvénytárban kihirdettetett. Ugyancsak a mai napon tette közzé a pénzügymi­niszter a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére vonat­kozó alapítási tervezetét. A bank alaptőkéje 30 millió aranykorona, mely 300,000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű rész­vényre osztható. Az egész rész­vények 25 aranykorona névértékű negyedrészvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét pedig a megalakulást kö­vető két hónapon belül kell be­fizetni vagy aranyérmekben, vagy dollárban, avagy angol fontban, svájci frankban, svéd koronában. A mezőgazdasági érdekképvise­letek gondoskodtak arról, hogy a gazdákkal szemben a részvény­jegyzés céljaira aranykorona hitel álljon rendelkezésre. 77 budapesti munkásság és május elseje Budapest, ápr. 26. A belügymi­niszter, mint jelentettük, körrende­letet adott ki valamennyi rendőr­hatósághoz, mely szerint április 27-től május 2-ig bezáróan tilos minden felvonulás és ünnepi összejövetel. Ennek ellenére „Népszava" mai számában felhí­­­vást közöl a szocialista munká­sokhoz, amelyben felszólítja őket, hogy május elsején a milleniumi emlékoszlopnál tartandó népgyű­lésen jelenjenek meg. E provokáló ellenállása a szocialista munkás­ságnak nagy feltűnést keltett és az üggyel illetékes körök is fog­lalkoznak. A hatóságok megtették az intézkedéseket, hogy amen­­nyiben a szocialisták megkísérel­nék a kormány rendeletével való szembehelyezkedést, ezt még csí­rájában elfojtsák. Sok a föld­igénylő Sürgetik a városnál a földek kiosztásának megkezdését (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szinte alig múlik el nap anélkül hogy Berthóty István dr. polgár­mester előtt ne jelennének meg egyes érdekeltek vagy pedig kül­döttségek, akik az Országos Föld­birtokrendező Bíróság Ítéletének azonnali végrehajtását sürgetik. Az emberek, a­kik a polgármestert zaklatják, nagyon türelmetlenek és folytonosan sürgetik, hogy az OFB­ Ítéletében megjelölt egyének­nek haladéktalanul osszák ki azokat a földeket, amelyek az ítélet alapján igénybevétel alá ke­rülnek. Ezenkívül olyan is számosan jelentkeznek, egyének akik az OFB­ ítéletében megemlítve nincsenek és így, ha földre volna is jogosultságuk, a mostani föld­osztásnál nem részesülhetnek földparcellákban. A sürgetéseknek és zaklatások­nak egyelőre nincs és nem is le­het semmi eredményük. A polgár­mester ugyanis most már vajmi keveset tehet a földhöz juttatan­dók érdekében, annál is inkább, mert Lánczy Lajos dr. törvény­széki bírót, aki a békéscsabaiak OFB ítéletét fogja végrehajtani, már hetekkel ezelőtt megkérte az ítélet sürgős végrehajtására, hogy az emberek még a tavaszi föld­munkálatok megkezdése alatt tu­lajdonukba vehessék a földeket. Lánczy bíró azonban nem jött el Békéscsabára, sőt nem is válaszolt a megkeresésre, ellenben — mint értesülünk — Sarkadra ment, ahol megkezdte a földosztásokat. A békéscsabaiak érthető türel­metlenségének célpontja tehát semmiképpen sem lehet a polgár­mester, aki a magáét kétségtelenül megtette ebben az ügyben. Min­den további teendő most már Lánczy bíróé, akinek az ítéletet végre kell hajtania, kijelölve, hogy a fölosztásra került földekből hol és melyiket kinek kell odaadni. Ez az intézkedés sem egyszerű, nem történhetik máról­ holnapra, mert nagyszabású, hosszabb mér­nöki munka előzi meg és ezek­nek alapos elvégzése után lehet csak birtokba helyezni az ítélet ré­vén földhöz juttatott embereket. Lánczy biró sarkadi működése még legalább két hetet vesz igénybe és így legalább két hétig teljesen céltalan és fölösleges mindenféle sürgetés és zaklatás a polgármesteri hivatalban. De még fölöslegesebb azok érdeklődése, akiknek az OFB mostani ítélete nem juttatott földet, mivel ezekről később fognak intézkedni. Zürichben a magyar koronát 75-el jegyezték, 100 takarékkorona mai árfo­lyama 120 papírkorona. A városi tanács ülése A városi tanács pénteken dél­után ülést tartott, amelyen dr. Berthóty István polgármester elnö­költ. A tanácsülésen iparengedélyt adtak a következőknek: Özvegy Grün Józsefnének női szabóságra, Gécsi Jánosnak lakatos, Csepregi Pálnak szabó, Czékó Istvánnak kőmivesiparra és Novák György­nek fakereskedésre. Szpevák Mi­hály iparengedély iránti kérelmét a tanács elutasította. Csanádi Já­nos a várostól bérbe bírt üzletét másnak akarta átadni, de ezt a tanács nem engedélyezte. Építkezési engedélyt kaptak a következők: Derkovics György Kazinczy-ucca 46 sz., Matulay József Bajza-ucca 1 sz., Weis?­­brunn Zsigmond Andrássy-ut 79 sz, Szabó Pál Prónay-ucca 52 sz., Viski Hermann Haán-ucca 11 sz. és Kornis Zsigmond és Márto­ i­­ég Bánszky-ucca 2 sz. házra, illetőleg az utóbbi fatelepre is. Grünwald Kálmánnak megengedte a tanács, hogy az Orosházi­ út 1 szám alatt levő házat lebontat­hassa. Cadri Izmaelnek azt kérelmét, hogy a Viski-ház mellett a kerekeken járó árubódét állíttat­hasson fel, elutasították. 71 Budapest, n­yomdászsztrájk április 26. A nyom­dászszakszervezet főbizalmi testü­lete szavazás alá bocsátotta a munkafelvétel kérdését. A sza­vazás titkos, de az eddigi infor­máció szerint a bizalmi testület álláspontja fog győzni és a sztrájk abbahagyásához szükséges egy­ötödrész szavazat sem lesz meg. Tallózás Csaba múltjából Csaba kövei Hát természetes, hogy olyan pri­mitív építési mód, rend és tudás mellett a házak majdnem mind egyformák, egy mértékűek vagyis egy kaptafára ütöttek voltak. Kivéve egy pár ub­­lakot, min­den más ház hosszú hurka volt az uccára két ablakocskával. Az uccai szoba volt a használatlan „tiszta szoba", utána a konyha, azután a lakószoba, kamara és istálló. dett Az uccai szoba előtt állott a fe­l tornácz." Ez kétféle volt, egyik: keskenyebb 3 keményfa gerendán kiugró. Ilyen van még több , ritkább már az olyan, a­me­lyik három kerek tégla oszlopokon nyugszik. Az ilyen ritka volt az előtt is, ma már le kellene fényképeztetni, mert maholnap nem lesz egy sem, (és ha megírják a város történetét, még képben sem fogják tudni be­mutatni) A másik t. i.: a ,,sipkás" (vagy közönségesen „simiéderes") ház tornáca az uccára félkörben kiugró volt s olyan terjedelmes, hogy majdnem egy egész szobát képezett. Nyáron, mikor a gazda egész héten künn van a tanyán,­­ az itthonmaradt asszonyok vagy ma­mókák oda jöttek össze „fonni", ren­desen annak a háznak a torná­cára, ahová nem sütött a nap. Elhozták magukkal a kócot, kendert, guzsalyt vagy esetleg rok­kát is és fontak, tótul: plyety — t. i.: a fonást tótul : plyety-nek mondják vagyis plyetykáztak, mert hiszen szó nélkül csak nem ülhet­tek egész délután. Ha szél fújt vagy valamelyik ol­dalra oda sütött a nap, akkor arra felé jó vastag ponyvát húztak s jó hűvösen dolgozgattak, fonogat­tak , pl­etykáztak. Csabán minden jobbágy háznak meg volt a hozzátartozó, a háztól elválaszthatatlan kenderföldje. Ez a háznak tartozéka volt, — ha a ház el lett adva, a kenderföld — külön alku nélkül is — vele ment. E kenderföldeken termett a ken­der és a len, ebből fonták a csa­bai tót asszonyok a családnak összes fehérneműjét, készítettek zsákot és ponyvákat, nemcsak saját használatra, hanem eladás­ra is. Ágoston János történetiró, volt gyulai káplán, utóbb békésszent­andrási plébános, 1826-ban a „cs. kir. Felség Kegyes engedelmével megjelent" Tudományos Gyűjte­ményekben igy ir a csabai asszo­nyokról : „az asszonyoknál mintegy ter­mészetté vált a takátsságnak üzése, kitsinyek, nagyok fannak szüntelen. Tsak helyben a zsidók­nak eladatni szokott ponyvákért és zsákokért esztendő alatt 10000 Krt. folyik be a szorgalmasságnak ezen utján." Halljátok ezt mai asszonyok ! El tudjátok-e képzelni, milyen óriási összeg volt az a 10000 Renus forint ezelőtt 100 esztendővel? mikor egy szerszám homokkal együtt 18 krajcárra becsültetett? és egy köböl buza ára 1 ír- 60 kr. volt. Próbáljátok csak utána számí­tani, mennyi ma a békebeli 10000 fr. ? és vegyétek annak még az ezerszeresét, akkor körülbelül megtudjátok, hogy mennyi lehetett az a 10000 Renus forint ? A mi anyáink nemcsak nyáron mulattak a fonással. A szorgalmatosság télen még nagyobb volt, mint nyáron. A szö­vőszék bennállott a jó meleg szo­bában. Külső munka nem volt, az öregek naphosszat szőtték a vásznat, a fiatalok meg fontak Télen a szombat este mindig ünnepe volt az ifjúságnak. A fiatalság szombat este jött össze a fonókákban, hová több lány jött együvé felváltva hol az egyik, hol a másik lányos háznál. A szoba elején az ablaknál álló asztalon pislogó mécses mellett a nagy búbos kemence körül a fél­homályban hancozott a fiatalság. Tréfálkoztak, kötekedtek egymás­sal, a lányokkal vagy daloltak. Ha megunták, tovább mentek más házhoz fonókába,­­ más há­zaktól viszont jöttek más legények. Az öregek ugyanabban a szo­bában lefeküdtek aludni, hagyták a fiatalokat kedvükre mulatni. A vendégeknek főtt kukoricával kedveskedtek. A nagy búbos ke­mencében nagy fazék kukorica főtt, a ház szép eladó lánya éjféltájban tányérban hozta, a legények marok­­kal kapkodták ki a forró tengerit, majszolták, vagy a nekik tetsző lányokat dobálták szemenként. A lányok kedvezésképen kaptak mé­zes mákos főtt kukoricát, néha a háznál szívesen látott legényt is megkínálták ezzel a csemegével, ami már jó jel volt. Fábry Károly. (Folytatása következik.)

Next