Belpolitikai Szemle, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám
A MAGYAR SPORT ÁTSZERVEZÉSE Az elmúlt évek, de különösen az 1957-es esztendő egyik igen nagy kérdése volt a testnevelés és a sport szervezeti rendjének helyesebb kiépítése, a sportban meglevő egyes hibák kijavítása, a hibák okainak megszüntetése. A magyar sport az elmúlt 10 esztendőben nagy sikereket ért el népünk, kormányunk, pártunk támogatásával. A szocialista elvek megvalósításába azonban hibák is csúsztak. Kormányunk megvizsgálta a testnevelési és sportmozgalmunk helyzetét. Felmérve az elmúlt időszak eredményeit és hibáit, szükségesnek tartotta a szervezeti rendszer és néhány alapvető módszer megváltoztatását, amelyről az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletet adott ki. Az elmúlt években testnevelési és sportmozgalmunk irányítása, vezetése a túlzott centralizmusra épült. Elhalványodott a sport társadalmi jellege. Sok esetben az eredmények túlbecsülése következtében elnézőek voltunk sportolóinkkal szemben, egyes sportolók erkölcsi színvonala süllyedt. Az ellenforradalom által okozott hatalmas kárt is figyelembe véve, a testnevelési és sportmozgalmunkban meglevő hibák közül a kormány nemcsak a közvetlenül érzékelhetőket kívánta megszüntetni, hanem azok mélyen gyökerező okait is. A rendeletekből kitűnik, hogy a testnevelési és sportmozgalom irányításában, vezetésében és szervezetében a demokratizmusnak méltó helyet kell elfoglalnia, úgy, hogy a szocialista államban az állami irányítás is biztosítva legyen. A rendelet ezért helyesnek találja, hogy a testnevelési és sportmunka szervezésében, irányításában az állami szerveken kívül tömegszervezeteink, elsősorban a KISZ és a szakszervezetek nagyobb teret kapjanak. Elsősorban eTömegszervezetek alapszervezetei végezzenek olyan tevékenységet, hogy a munkahelyeken, iskolákban, falvakban lehetőség nyíljék olyan sportköri életre, ahol az ifjúság, a dolgozók önkéntesen hódolhatnak e nemes kedvtelésnek, szórakozásnak. A megváltozott szervezeti rend egyik igen fontos pontja, hogy a sportköröknek önállóságot ad, s a sportkörök önállóan választják színüket, nevüket. Változás a múlttal szemben, hogy a viszonylag szűkebb állami apparátus helyett mintegy 100 főből , a különböző sportszervezetek tagjaiból és a legjobb sportszakemberekből álló Magyar Testnevelési és Sport Tanács hivatott a magyar testnevelés és sport legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseinek eldöntésére. A Magyar Testnevelési és Sport Tanácsnak megyénként, járásonként és városonként hasonló elvek szerint megalakított s neki alárendelt testületei működnek, így a demokratikus testületekben dőlnek el a magyar sport fejlődését érintő legfontosabb kérdések. Változás továbbá az is, hogy az eddigi társadalmi sportszövetségek helyett minden sportágban önálló, országos hatáskörű szövetségek ala pz