Belpolitikai Szemle, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2. szám

A MAGYAR SPORT ÁTSZERVEZÉSE Az elmúlt évek, de különösen az 1957-es esztendő egyik igen nagy kérdése volt a testnevelés és a sport szervezeti rendjének helyesebb ki­építése, a sportban meglevő egyes hibák kijavítása, a hibák okainak megszüntetése. A magyar sport az elmúlt 10 esztendőben nagy sikere­ket ért el népünk, kormányunk, pártunk támogatásával. A szocialista elvek megvalósításába azonban hi­bák is csúsztak. Kormányunk meg­vizsgálta a testnevelési és sportmoz­galmunk helyzetét. Felmérve az el­múlt időszak eredményeit és hibáit, szükségesnek tartotta a szervezeti rendszer és néhány alapvető mód­szer megváltoztatását, amelyről az Elnöki Tanács és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány rendeletet adott ki. Az elmúlt években testnevelési és sportmozgalmunk irányítása, veze­tése a túlzott centralizmusra épült. Elhalványodott a sport társadalmi jellege. Sok esetben az eredmények túlbecsülése következtében elnézőek voltunk sportolóinkkal szemben, egyes sportolók erkölcsi színvonala süllyedt. Az ellenforradalom által okozott hatalmas kárt is figyelembe véve, a testnevelési és sportmozgalmunkban meglevő hibák közül a kormány nemcsak a közvetlenül érzékelhető­­ket kívánta megszüntetni, hanem azok mélyen gyökerező okait is. A rendeletekből kitűnik, hogy a test­­nevelési és sportmozgalom irányí­tásában, vezetésében és szervezeté­ben a demokratizmusnak méltó he­lyet kell elfoglalnia, úgy, hogy a szocialista államban az állami irá­nyítás is biztosítva legyen. A ren­delet ezért helyesnek találja, hogy a testnevelési és sportmunka szerve­zésében, irányításában az állami szerveken kívül tömegszervezeteink, elsősorban a KISZ és a szakszerve­zetek nagyobb teret kapjanak. Első­sorban e­­Tömegszervezetek alapszer­vezetei végezzenek olyan tevékeny­séget, hogy a munkahelyeken, isko­lákban, falvakban lehetőség nyíljék olyan sportköri életre, ahol az ifjú­ság, a dolgozók önkéntesen hódol­hatnak e nemes kedvtelésnek, szóra­kozásnak. A megváltozott szervezeti rend egyik igen fontos pontja, hogy a sportköröknek önállóságot ad, s a sportkörök önállóan választják szí­nüket, nevüket. Változás a múlttal szemben, hogy a viszonylag szűkebb állami apparátus helyett mintegy 100 főből , a különböző sportszer­vezetek tagjaiból és a legjobb sportszakemberekből álló Magyar Testnevelési és Sport Tanács hivatott a magyar testnevelés és sport leg­fontosabb elvi és gyakorlati kérdé­seinek eldöntésére. A Magyar Test­­nevelési és Sport Tanácsnak megyén­ként, járásonként és városonként hasonló elvek szerint megalakított s neki alárendelt testületei működnek, így a demokratikus testületekben dőlnek el a magyar sport fejlődését érintő legfontosabb kérdések. Változás továbbá az is, hogy az eddigi társadalmi sportszövetségek helyett minden sportágban önálló, országos hatáskörű szövetségek ala­­ pz

Next