Belügyi Közlöny, 1934
1934-12-30 / 55. szám
képzettséget igénylő működés kifejtését igényli, másrészt, akiknek szolgálata szolgálati szerződésen alapuló jogviszonyon, avagy a napszámosok fogalmán kívül álló állandóbb jellegű munkabérviszonyon alapul. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából közönséges munkás az, aki olyan munkaköriben teljesít szolgálatot, amely munkakörben foglalkoztatott alkalmazottra nézve a szolgálati viszony — a törvényes rendelkezések értelmében — 15 napnál nem hosszabb felmondással szüntethető meg. A munkaadó és az alkalmazott között a felmondási időre vonatkozóan a törvényes rendelkezéstől esetleg eltérő megállapodást az illetékkötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Napszámos pedig az, aki szakértelmet nem igénylő testi munkát végez. Az olyan napszámost, akinek foglalkoztatása állandó jellegű, a közönséges munkások körébe tartozónak kell tekinteni. 2. §. A rendelet bevezetőjében megjelölt vállalatok, társaságok és intézetek az alkalmazottak és az 1920: XXIV. tc. 17. §-ának (2) bekezdésében említett többi személyek egy évi járandóságai (ideszámítva az alkalmazottakat személyileg terhelő, de a munkaadó által kifizetett adóösszegeket is) után nyugtailleték címén az egy év alatt kifizetett összes járandóságok együttes összegének — a 2.030/1932. M. E. számú rendelet 15. §-ában meghatározott 20% rendkívüli pótlék hozzászámításaival — 0,6%-át tartoznak a következő év január hó végéig befizetni. 3. §. (1) Ebből a célból kimutatásba kötelesek foglalni mindazokat az alkalmazottakat, továbbá igazgatóságaiknak, felügyelő bizottságuknak, választmányuknak és hasonló társasági szervezeteiknek mindazokat a tagjait (napi biztosokat), akiknek részére az év folyamán egy ízben, vagy többízben bármilyen elnevezéssel járandóságot kifizettek. (2) A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve fel kell tüntetni azoknak az összes járandóságoknak együttes összegét, amelyeket a megnevezett személy a vállalattól az év folyamán bármilyen elnevezéssel (fizetés, lakbér, pótlék, segély, jutalom, tiszteletdíj, óradíj, helyette befizetett adó, stb.) kapott. Az egyes személyek január—decemberi járandóságának összeadása után mutatkozó eredmény, vagyis a vállalat részéről a kimutatásban felsoroltak javára január—december hónapokban teljesített összes személyi kiadások együttes összege a 0,6°/6-os illeték alapja. (3) Az előbbi bekezdéseknek megfelelően készített kimutatást a vállalat a székhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz) köteles benyújtani és az illetéket a hivataltól kapott postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával, a következő év január hónapjának végéig, tartozik befizetni. Telepnév megállapítása: A m. kir. belügyminiszter a Baranya vármegyébe kebelezett Gyüd község nevét az 1898 : IV. tc. 2. §-a alapján Máriagyüd névre változtatta meg. (139.904/1934. B. M. sz.) Egérirtó tenyészet forgalombahozatala. A m. kir. földmívelésügyi miniszter megengedte, hogy a Laboratórium Védőoltóanyagok Termelésére Rt. (Budapest, IX., Lónyay u. ,12.) az 55.707/1922. F. M. szám alatt engedélyezett Löffler-féle egértífuszbacillus tenyészetét „Moratin egérirtó tenyészet" néven hozhassa forgalomba. (102.310/ 1934. F. M. sz.) Házaló-kereskedés eltiltása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Hódmezővásárhely thj. városnak, Abaúj-Torna vármegyének és Hajdúböszörmény megyei városnak a házaló-kereskedés eltiltása tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. (Ad. 70.314/1934., 79.214/1934., 79.593/ 1934. K. M. sz.) Községnév megváltoztatása. A m. kir. belügyminiszter a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe kebelezett Cinkot a községhez tartozó Árpád és Anna telepek végleges nevét az 1898 : IV. tc. 3. §-a alapján Árpádföld névben állapította meg. (139.947/1934. B. M. sz.) Községnév megállapítása. A m. kir. belügyminiszter Mátyásföld község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Mátyásföld névben állapította meg. (139.867/1934. B. M.) Községalakulás. A m. kir. belügyminiszter a Csongrád vármegyébe kebelezett Nagymágocs és Derekegyháza községek külterületi részeinek önálló községgé való alakulását engedélyezte. Az új község szervezeti jellege nagyközség, végleges neve Kiskirályság. (139.1183/1934. B. M. sz.). A levélpostai küldemények. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 136.906/1934. K. M. sz. rendeletébenmegjelent a „Budapesti Közlöny"