Belügyi Közlöny, 1944

1944-05-07 / 19. szám

csökkentett közvilágítást a szükséghez ké­pest a jelen rendeletben foglalt rendelke­zéseken túlmenően korlátozhatja vagy megszüntetheti. (5) A közúti forgalomban résztvevő jár­művekre a fénycsökkentő berendezést az (1) bekezdésben feltüntetett időpontokban kell felszerelni. (6) A fenti rendelkezések nem vonat­koznak a közforgalmú vasutakra, amelyek­nek járművein a belső világítás elsötétí­tésének kötelezettsége a világítás meg­gyújtásától annak eloltásáig tart. 2. §. (1) Az elsötétítés időpontja előtt, de a világítás meggyújtása után bekövet­kezett légitámadás vagy légiriadó esetén a teljes elsötétítést azonnal végre kell haj­tani. (2) „Zavaró repülés"-nek vagy „légi ve­szélyének rádió útján való közlése esetén a Budapesti Közlöny 1944. évi 59. számá­ban közzétett 120.300/eln. 35/1944. H. M.1) számú rendelet 5. §-ában foglalt rendel­kezéseket kell végrehajtani. 3. (1) A jelen rendelet a 88.002/emn. lgy—1939. H. M.2) számú rendelet 17. §-ában foglalt büntető rendelkezéseket nem érinti. (2) A jelen rendelet a folyó évi május hó 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével az ugyanezen tárgyban a Budapesti Köz­löny 1944. évi 85. számában közzétett 121.121/eln. 35.—1944. H. M. számú rende­letem hatályát veszti. Budapest, 1944. évi április hó 29-én. A miniszter rendeletéből: vitéz Szurmay Lajos s. k. vezérőrnagy. ( B. K. 1944. évf. 303. old. 2) B. K. 1939. évf. 881. old. 282. . A m. kir. iparügyi miniszter 20.500/1944. Ip. M. számú rendelete. Egyes zsidó iparosok adatszolgáltatási kötelessége. A zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában kiadott 1.600/1944. M. E.1) számú rendelet 10. §-ának (12) be­kezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. (1) Az 1.600/1944. M. E. számú ren­delet hatálya alá eső minden zsidó iparos, közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság, ha az iparügyi­­miniszter ügy­köre alá tartozó ipari üzemében (vállala­tában, műhelyében) az 1944. évi április hó 29. napján legfeljebb ötven alkalmazottat foglalkoztatott, köteles e rendelet hatály­balépése napjától számított nyolc nap alatt a budapesti M. kir. Állami Munka­közvetítő Hivatalhoz (VIII. ker., József­ u. 13.) üzeméről (vállalatáról, műhelyéről), önmagáról, a tulajdonostársakról és alkal­mazottairól e rendelet I. és II. számú mel­lékletében meghatározott mintának meg­felelő bejelentést tenni. A bejelentést abban az esetben is meg kell tenni, ha alkalmazott nincsen. 9 B. K. 1944. évf. 511. old. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendel­kezés szempontjából alkalmazottnak kell tekinteni a tisztviselőt, a művezetőt, a segédet, a tanoncot, a munkást, a napszá­most és minden más munkavállalót. 2. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1.600/1944. M. E. számú rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kihágást követ el és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő az, aki az ebben a rendeletben foglalt rendelkezéseket meg­szegi vagy kijátssza. A büntetőjogi fele­lősségrevonáson felül a 8.130/1939. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára 1939. évfolyam, 1.269. oldal) alapján rendőrha­tósági őrizet alá helyezésnek (internálás­nak) is helye van. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. tör­vénycikk rendelkezései irányadók. A pénz­büntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor meg­állapítható annak a nyereségnek a meny­nyisége, amelyet a kihágás elkövetője a

Next